Szóval azt, hogy az angol Thursday (csütörtök) Thor’s Day, óskandinávul Þórsdagr, azaz Thor napja jelentéssel is bír, azt én is viszonylag későn tudtam meg. Egy Dániában élő kedves ismerősömtől, Triz Gábortól kaptam még egyszer kölcsön Dániában egy könyvet, melyet Neil Gaiman (Anglia, Portchester, 1960) angol fantasy, képregény, sci-fi regényíró írt. Magyarul Neil Gaiman: Északi mitológia címmel jelent meg 2017-ben, ebben olvastam a következő bekezdést:
„Amennyire meg lehet állapítani, Asgard istenei német földről származnak, és először Skandináviában terjedtek el, majd eljutottak a világ vikingek által uralt részébe – Orkney-ba, Skóciába, Írországba és Anglia északi tájaira -, ahol a hódítók Thornak és Odinnak szentelt helyeket hagytak maguk után, mint ahogy rajta hagyták pecsétjüket a hét napjainak angol nevén is. Az angol Tuesday, Wednesday, Thursday és Friday skandináv istenek után kapta a nevét, mégpedig félkarú Tyr (Odin fia), Odin, Thor és Frigg, az istenek királynője után”.
Az angol Tuesday, Wednesday, Thursday és Friday skandináv istenek után kapta a nevét, mégpedig félkarú Tyr (Odin fia), Odin, Thor és Frigg, az istenek királynője után
A sors úgy hozta, hogy 2023-ban, Triz Gáborékkal úton Dániából a Feröer-szigetekre, megnéztük a dániai Jylland-félszigeten Jelling múzeumát, mely Kongernes Jelling néven, a Dán Nemzeti Múzeum kezelésében van, szóval ebben a múzeumban fotóztam azt a tablót, mely szerint a skandináv istenek a napok angol neveiben élnek tovább.
A napok skandináv istenek nevét bemutató tabló Jellingben – Fotó: Barna Béla
kedd: Tyr – Tuesday
szerda: Odin – Wednesday
csütörtök: Thor – Thursday
péntek: Frigg – Friday
Az északi istenek világát és hangulatát bemutató kiállítás Jellingben – Fotó: Barna Béla
Viszont két forrás (Neil Gaiman és a múzeum) nem forrás alapon hazajőve azért próbáltam még ellenőrizni, és értetlenül néztem, hogy én eddig ezt miért nem tudtam. A nagy valláskalauz szócikke is így fogalmaz a germán vallásnál: „A legnépszerűbb isten Thor, ill. Thorr (izlandi), Thunor (angol), Donar (ófelnémet), aki az időjárás, a mennydörgés, a felhők, a szél és a harc istene… (…) Donarról van elnevezve a hét napjai közül a Donnerstag (angolul Thursday = csütörtök). Az izlandi thing állandóan csütörtökön ül össze”.
És természetesen a kiváló Bernáth István (1928-2012) magyar irodalomtörténész, skandinavista, műfordító és egyetemi tanár könyvében, a Skandináv mitológia (Corvina, 2019, 334. oldal) című könyvben is megerősítést kaptam, hogy igen, Thor (Þor) a skandináv és germán mitológia egyik legfontosabb alakjának nevéből ered az angol Thursday (azaz Thor’s Day, Thor napja) és a német Donnerstag szó, ami a hét napjai közül mindkét nyelven a „csütörtököt” jelenti. Bernáth István ezt írja könyvében:
„Thor nevét őrzi a csütörtök hétköznap neve, amelyben a latin Jupiter-napja (dies Jovi) után őt helyettesítették be (óészakiul) Þorsdagur, dánul-norvégul-svédül torsdag, angolul Thursday, németül Donnerstag, hollandul donderdag formában. Érdekes kiegészítés ehhez későbbi népszokások terén, hogy az észteknél a csütörtöki nap sokáig rangosabb volt a vasárnapnál, valamint hogy Skandináviában sokáig csütörtökön tilos volt fonni, a németeknél hajdan fát vágni, trágyát kihordani és fonni volt tilos ekkor.”
Északi istenek a napok angol és más germán nyelvek neveiben
Szóval összefoglalva, Nyugat- és Észak-Európában mindmáig germán, illetve skandináv istenségek neveivel jelölik a napokat.
A kedd – az óangol Tīwesdæg, az angol Tuesday, a német Dienstag vagy a norvég és dán tirsdag, a svéd tisdag – mind-mind Tyr (Týr), a hadakozás és az ítélkezés skandináv istenének nevét viseli.
A szerda – az óangol Wōdnesdæg, az angol Wednesday, a holland woensdag, a norvég onsdag névadója a bölcs Odin (Óðin) főisten lett, a teremtés, a háború, a vadászat és a költészet istene. Odin angolul Woden, Wuotan: az angol Wuotanesday-ből lett Wednesday, a holland Wuotanestac-ból woensdag és a dán, norvég, svéd Óðinsdag-ból onsdag.
A csütörtök – az óangol Þūnresdæg, az angol Thursday, a német Donnerstag, a dán, norvég, svéd torsdag, a feröeri Tórsdagur névadója, mint említettük már, a mennydörgés és a vihar germán istene, Thor (Þor, Donner, Donar) lett.
A péntek – az óangol Frīgedæg, az angol Friday, a német Freitag, a dán, svéd és norvég fridag és a holland vrijdag névadója pedig Freyja (Frigg), a szerelem, szexualitás, szépség, termékenység, arany, háború, halál és varázslat istennője, az emberi sorsok fonalát fonó szépségistennő lett.
És hogy a skandináv mitológia jelenléte a hét napjaiban minek köszönhető? Nos, az angol és az óskandináv nyelvek történelmi kapcsolatának: ugyanis az i.sz. nyolcadik században a Brit-szigeteket Dániából, Norvégiából és Svédországból származó viking törzsek szállták meg, akik mindegyike óskandinávul beszélt. Ennek eredményeként az angol nyelvben sok szó az óskandinávból származik. A vikingek pedig átvették azt a római szokást, hogy a hét napjait istenekről nevezték el, de a latin istenségeket saját mitológiájukból származó istenekkel helyettesítették. A Tyr, Odin, Thor és Frigg óskandináv neve az idők során alakult ki, és így a mai angol nyelvben használt hétköznapokká váltak.
Barna Béla
Freyja, Frigg istennő – péntek
