A Jostedalsbreen 487 km²-es kiterjedésével a kontinentális Európa legnagyobb gleccsere Norvégiában: jegének maximális vastagsága 600 m és 50 gleccserága van, ilyen pl. a Briksdalsbreen vagy a Bøyabreen. Ez utóbbit az út mellől is viszonylag könnyen le tudjuk fotózni.

A nagyjából 2,6 millió éve kezdődő és kb. 11 ezer évvel ezelőtt lezáruló jégkorban egész Észak-Európát vastag jégpáncél burkolta. Egyes adatok szerint a jégtakaró vastagsága a 2 kilométert is elérte, sőt, a középső részein a 3 kilométert is meghaladta. Erről részletesebben a Hogyan alakult ki a Skandináv-hegység mai arca? II. rész: az eljegesedés című bejegyzésben olvashatsz.

A Bøyabreen és a gleccsermúzeum elhelyezkedése

A Jostedalsbreen a kontinentális Európa legnagyobb gleccsere tehát Norvégiában: jegének maximális vastagsága 600 m és 50 gleccserága van. A Jostedalsbreen déli vége lenyúlik szinte az 5-ös főútig, itt a Supphellebreen és a Bøyabreen említendő.

A Bøyabreen – Fotó: Barna Béla

A Jostedalsbreen gleccserágai közül a legkönnyebben megközelíthető és az egyik leglátványosabb a Fjærlandban található Bøyabreen gleccser. Ha észak felől jövünk, akkor egy alagúton át jutunk ide. Egy rövid érdekesség az alagútról: a Fjærlandstunnel 6397 méter hosszú, és Walter Mondale (1928-2021) volt amerikai alelnök nyitotta meg 1986. május 31-én.

Ahogy kijutunk az alagútból (Fjærlandstunnelen) rögtön az 5-ös főút mellett van egy parkoló, ahonnan egy nagyon rövid, 400 méteres séta után elérjük a Brævasshytta füves tetejű menedékházat, melynek ablakai a gleccserre néznek. Innen már csak kb. 300 méternyi séta, hogy elérjük a Brevatnet tavat, ahonnan fotózhatjuk a gleccsert.

A Bøyabreen – Fotó: Barna Béla

A Bøyabreen gleccserről egyébként sikerült egy képeslapot is szereznem, amely mutatja, hogyan olvadt el az évek folyamán, hogyan húzódott vissza a jég. Szomorú kép.

A Bøyabreen visszahúzódása képeslapon

Mindazonáltal, pár kilométerre délre a gleccsertől, Fjærland településen van egy jó kis gleccsermúzeum (Norsk Bremuseum). A Norvég Gleccsermúzeum és az Ulltveit-Moe Klímaközpontot egy magánalapítvány hozta létre, mely alapítványt a Norvég Turisztikai Szövetség, a Nemzetközi Glaciológiai Társaság, a Norvég Vízügyi és Energiaügyi Igazgatóság, a Norvég Poláris Intézet, a Sogn og Fjordane Egyetemi Főiskola, a Bergeni Egyetem és az Oslói Egyetem alapította 1989-ben.

A gleccsermúzeum kívülről – Fotó: Barna Béla

A gleccsermúzeum belsejében a mammutok elterjedése tabló – Fotó: Barna Béla

A Norvég Gleccsermúzeum célja a gleccserekről és az éghajlatról szóló ismeretek gyűjtése, létrehozása és terjesztése. Az alapítvány tevékenysége természettudományi és kultúrtörténeti területre terjed ki.

A múzeumot Sverre Fehn építészprofesszor tervezte, aki megkapta az 1997-es Pritzker-díjat – a legmagasabb nemzetközi kitüntetést, amit egy építész kaphat.

Kép és szöveg: Barna Béla