Honnan inspirálódtunk amikor még nem volt instagram, facebook, de még az internet sem volt a kanyarban sem? Sőt, semmi nem volt. Nos, például egy 1975-ös ütött-kopott könyv címlapjáról. Sosem felejtem el a pillanatot, amikor egy egri antikváriumban megvettem a könyvet, s a borítóján egy meseszép borzasztó sziklán állt piros pulóverben egy ember, alatta egy fjord vizén hajó úszott, háttérben havas norvég hegyekkel. Tudtam, ide el fogok menni.
A könyvet Marosi Sándor és Sárfalvi Béla szerkesztette, 1975-ben jelent meg a Gondolat Kiadó gondozásában, s önmagában is nagy kincs volt, Európa minden tájáról értékes, máshol fel nem lelhető információkkal hegyekről, tájakról, mindenről.
Aztán 1989-ben megvettem egy Skandinávia utikönyvet (Panoráma Kiadó), annak is a címlapján az volt, Juhász Árpád geológus fotójával. A Norvégia utikönyvnek ugyancsak. Írtam aztán 1990 elején néhány norvég idegenforgalmi hivatalnak, nem győzték küldeni a prospektusokat az országról, s bizony ott is ott volt a Szikla. Az én sziklám, ahová most már nagyon el akartam jutni.
1990-ben aztán el is jutottam egyedül Norvégiába, a sarkkörön túlra is, de Geiranger akkor kimaradt. Erre 1999-ig várnom kellett: akkor végre már egy hetet töltöttem el az egyik legszebb norvég faluban. Kellett is az egy hét: a sziklát ugyanis nem volt könnyű megtalálni. Mondom, nem volt internetünk, meg gps-sem meg semmi sem, nagy nehezen vettem egy részletes térképet, de azzal se nagyon mentünk sokra, de azért pár nap keresés és Herpai Imre barátom segítségével meglett a szikla, melyet Flydalsjuvet-nek hívtak, de akkor még nem volt tömegturizmus sem, nem volt kitáblázva sem.
Cserébe ma sincs, és egy kerítéssel is le van zárva és a norvég hatóságok azt kérik, hogy ne fotózkodjunk a szikla szélén: „Szinte ikonikussá vált a Flydalsjuvet motívuma, amelyen egy ember áll vagy ül a szikla szélén, de arra kérjük a látogatókat, hogy ne másszanak át a korlátokon, hogy megpróbálják megszerezni ezt a motívumot”.
Ez persze valahol érthető a tömegturizmus korában, mindazonáltal a Flydalsjuvet egy lenyűgöző kilátó, amely lenyűgöző kilátást és kiváló fotókat kínál Geirangerről és Geirangerfjordról.
A Flydalsjuvet mindmáig az egyik legnépszerűbb fotóhelyszín Norvégiában. A Flydalsjuvet körülbelül 4 km-re található Geirangertől Grotli felé.
Természetesen, aki nem szeretne illegális fotót készíteni, annak is van lehetősége, 2003-ban Szonja norvég királyné (Sonja Haraldsen), V. Harald norvég király felesége felavatott itt egy szék-installációt („Fjordsetet”), ahonnan szintén szép képek készíthetők Geiranger vidékéről.
Egyébként a kilátásban gyönyörködve elgondolkodhatunk azon, hogy hogyan és mikor alakult ki Észak-Európa egyik legszebb tájegysége? Nos, a hegységrendszer kiemelkedése a devon időszakban (419-től 358 millió évvel ezelőttig) zajlott. De ha részletesebben vagyunk rá kíváncsiak, akkor kattintsunk ide: Hogyan alakult ki a Skandináv-hegység?
Kép és szöveg: Barna Béla