Haraszthy
Haraszthy Ágoston egy bácskai földbirtokos család sarjaként Pesten született 1812. augusztus 30-án, Haraszthy Károly és Fischer Anna Mária voltak a szülei. A kor szokásainak megfelelően görögöt és latint, jogot és államtudományokat tanult; eleinte jogi pályára készült.
Az akkor 21 éves Haraszthy 1833. január 6-án házasságot kötött az akkor 17 éves Dedinszky Eleonórával (1816-1868). A házasságukból hét gyermek született: Géza, Attila, Árpád, Ida, Béla, Otélia és Johanna. Ebből 1840-ig három gyerekük (Géza, Attila, Árpád) született Magyarországon.
Később szülőfalujában a megye követévé választották a pozsonyi országgyűlésbe. Bekapcsolódott a reformmozgalomba, itt barátságot kötött Wesselényi Miklóssal és Kossuth Lajossal is; amikor azonban 1837-ben Kossuthot letartóztatták, visszavonult birtokára. Ahogy az 1830-as években romlott a helyzet a Habsburg uralkodóház és a nemesek között, úgy érezte Haraszthy egyre inkább azt, hogy lépnie kell, s neki kell vágnia a nyugati világnak. Ehhez hozzájárult még sordöntő, szerencsés találkozása volt angol és amerikai üzletemberekkel Herkulesfürdőn.
A nagy útra 1840 tavaszán indult, Ausztrián, Németországon és Anglián át, kísérője unokatestvére, Fischer Károly volt. Első állomása Bécs, majd Prága volt, onnan Drezda, Lipcse és Magdeburg és Hamburg volt az irány.
Hamburgból egy angol gőzhajóval utazott Londonba. Londonból egy Sámson nevű vitorlás postahajón 42 nap alatt szelte át az Atlanti-óceánt New Yorkba. Bár az amerikai nagyvárost megcsodálta, mégsem maradt ott néhány napnál tovább, mert ő a még ismeretlen Amerikát akarta felfedezni. New Yorkból a Hudson folyón haladt tovább, Albany városáig. Megnézte a Niagara-vízesést, könyvében ezt írja róla: „Csekély tollam, csekély felfogó erőm e fenséges látványt leirni. Költői elme kell ehhez, s ez sem képes elérni a valóságot”.
Innen Buffalo, Clevelandhói Detroit érintésével a Nagy Tavaktól Wisconsinig megy. Egyik életrajzírója, Sztáray Zoltán jegyzi meg róla, hogy „az úttörők úttörője volt”, mindig a többiek előtt járt, így ment fokról fokra nyugat felé. Ahogy a Nagy-tavak mentén vándoroltak egyre nyugatabbra, sorra leírta útirajzában az új városok fejlődő, lüktető életét.
Haraszthy festményen
Ez az utazása csaknem két évig tartott. Wisconsinban Haraszthy és unokatestvére megpróbált letelepedni a Koshkonong-tónál, ez a próbálkozás azonban nem járt sikerrel. Ezután vásárolta meg Wisconsin államban azt a nagyjából 4000 hektárnyi területet, ahol megalapította a később Haraszthyville-nek, Haraszthopolisnak, majd Westfieldnek is hívott jelenlegi Sauk Cityt. A mintegy 3500 lakosú Sauk City a mai napig ápolja alapítója hagyatékát: a The Haraszthys nevű ingatlan ma is megtalálható a településen, sőt a város 150. születésnapjára készült hatalmas falfestményen is Haraszthy az első szereplő.
Ekkor tett egy nagyobb expedíciót az ország belsőbb, indiánok által lakott részén, ahol – a magyar utazók közül elsőként – megismerhette az eredeti körülményeik között élő indián törzsek, a winnebego, szak és fox törzsek életét. Haraszthy két angol utazó társaságában bejárta a Mississippin túl élő indiánok földjeit, de járt lent délen, New Orleansban is, Alabamában, Floridában is, illetve Georgia, North Carolina, Virginia, Maryland, Pennsylvania, New York, és Delaware államokban. És 1841 nyarán eljutott Washington D.C.-be is, ahol fogadta őt John Tyler elnök is. Onnan tért vissza Wisconsinba, s új otthonából késő ősszel indult Magyarországra, mint írja: „honom és családom utáni vágytól ösztönözve”
Nagy hatással volt rá Bölöni Farkas Sándor 1834-ben megjelent észak-amerikai útirajza (az első magyar nyelvű könyv Amerikáról), így aztán miután 1842-ben hazaért, úti jegyzeteit könyvvé rendezte, ez 1844 őszén jelent meg, Éjszakamerikai utazások címmel. És igen, ez volt a második magyar nyelvű könyv az Egyesült Államokról.
Mikor hazatért Magyarországra, meggyőzte apját, hogy számolja fel a családi birtokot, és költözzenek ki mindannyian az USA-ba. Így is tett, 1842 nyarán, harmincévesen végleg elhagyta szülőföldjét, kivándorolt Amerikába.
1842 nyarán, harmincévesen végleg elhagyta szülőföldjét, kivándorolt Amerikába
Kiköltözésük után az újonnan alapított város intenzív fejlesztésébe kezdett, utakat, hidakat, malmot építtetett. Komlótermesztésbe és juhtenyésztésbe fogott, és megalapította a környék első menetrend szerinti gőzhajójáratát is. Európából hozott szőlőtőkékkel még szőlészetet is alapított, de több év próbálkozás után sem volt megelégedve a termelt bor minőségével. Ráadásul Wisconsin párás éghajlata az asztmájának sem tett jót. Így hát orvosa javaslatára és egy jobb bortermő vidék megtalálása reményében 1848-ban felszámolta wisconsini birtokait, és Kaliforniába költözött.
1849 nyarán egy Saint Joseph nevű kisvárosból indultak a „nagy síkságon” keresztül nyugatra, ekkorra egy húsz kocsiból álló expedíció szerveződött; Haraszthy és karavánja 1849 karácsonya körül ért a Csendes-óceán partján fekvő San Diegóba, az akkor 650 lelket számláló városba, ahol földet vásárolt, és gyümölcsösöket telepített.
San Diego
Hamarosan a helyi üzleti életben és politikában is aktív szerepet vállalt. Egy partnerrel létrehozta az első menetrend szerinti omnibuszjáratokat üzemeltető társaságot, istállót és hentesüzletet hozott létre, és az ingatlanpiacban is érdekelt lett. A tiszteletére elnevezett Haraszthy utca egészen az 1960-as évekig létezett.
1850 márciusában San Diego megye első seriffjévé választották, és májusban, amikor a település elnyerte a városi rangot, San Diego első rendőrfőnöke lett. Emléke San Diegóban főleg így él, seriffként: a város óvárosi emlékparkjában ma is megtalálható a megyei bíróság akkori épületének hű másolata, amely múzeumként funkcionál, s benne ül Haraszthy életnagyságú bábfigurája is. San Diegóban a Balboa Park közepén, az ottani Magyar Ház előtt áll egy rá emlékező bronz emléktábla is.
Haraszthy egyik bronz emléktáblája
Kalifornia állam közgyűlése Haraszthyt 1851 szeptemberében San Diegóból beválasztották a kaliforniai államgyűlésbe. 1852. január 5. és május 4. között szolgált. Ekkor lemondott korábbi hivataláról, és Vallejóba, az állam akkori székhelyére költözött.
Az 1850-es években érdeklődése egyre inkább a bortermelés felé irányult. Képviselősége idején sokat utazgatott a San Franciscó-i öböl környékén, a szubtropikus San Diegó-i vidéknél alkalmasabb bortermő vidéket keresve. Ezen utazásai során először 210 holdat vásárolt, amit később megtoldott további 650 holddal; a birtokot Las Floresnek, vagyis Virágoknak nevezte el. A ciklus végén felszámolta San Diegó-i érdekeltségeit, és San Franciscóba költözött.
1854-ben San Franciscóban megcsapta az aranyláz, magyar származású kohászokkal Eureka néven arany- és ezüstfinomítót (Eureka Gold and Silver Refinery) létesített, majd első üzemvezető lett az Egyesült Államok pénzverdéjének San Franciscóban megnyílt telephelyén. Aztán 1857 szeptemberében szövetségi vádeljárás indult ellene 151 550 dollár elsikkasztásának gyanújával (ez mai értéken nagyjából 4,6 millió dollárt jelent), és az ügy végül csak 1861-ben zárult le Haraszthy teljes felmentésével.
Amíg a pénzverde vizsgálata folyamatban volt, Haraszthy a Napa-völgyben lévő Sonomába költözött, mintegy ötven mérföldre északra San Franciscótól. 1856-ban vásárolt egy kis (226 hektáros) szőlőültetvényt a várostól északkeletre, és átkeresztelte Buena Vistára.
A Buena Vista manapság
A Buena Vista szőlőültetvények közepén épített egy villát, amelyben családjával élt. Szőlőit odaköltöztette és elkezdte bővíteni a szőlőültetvényeket, és Charles Krug-ot bérelte fel borásznak. Borászatát Buena Vista Ranch (Szép Kilátás Tanyának) keresztelte. Ez a borászat a mai napig aktív. 2008-ban, Dedinszky Eleonóra halálának 140 évfordulóján a Haraszthy Ágoston által Sonoma településen alapított Buena Vista Winery nevű borászat – amelynek tulajdonosai ma is az ő leszármazottaik – egy borválogatást nevezett el róla: Eleonora’s Selection Chardonnay néven. Figyelemre méltó, hogy a borászat ma is az ősi Dedinszky címert használja logójaként, és a címer szinte minden megjelenési formájában megtalálható náluk: a cégtáblán, az ajtón, a hirdetéseken, a honlapjukon, a régi hordóikon, valamint újabban a palackok címkéin is.
A Buena Vista tábláján is ott a Haraszty név
Haraszthy egyébként hitte, hogy Sonoma vidékén olyan minőségű borokat lehet termelni, amelyek a legnevesebb európai borokkal is versenyre tudnak kelni. Hamarosan az ő ültetvénye lett a leghíresebb az államban. A Buena Vista zarándokhelyé vált a helyi borászok köreiben. Borai sorra nyerték a díjakat, de fontos szerepe volt a konyak, a pezsgő és a mazsola készítésének meghonosításában is.
De visszatérve Haraszthy Ágostonhoz, 1861-ben Haraszthyt kinevezte John G. Downey kaliforniai kormányzó biztosnak, hogy jelentést tegyen a törvényhozásnak „a kaliforniai szőlőtőkék fejlesztésének és növekedésének elősegítésére leginkább alkalmas módokról és eszközökről”. Elhatározta, hogy Európába utazik, hogy megvizsgálja a legjobb európai szőlőültetvény-ültetési és borkészítési gyakorlatokat, és összegyűjtse az európai szőlődugványokat.
Beutazta Franciaországot, Németországot, Svájcot, Spanyolországot és hazáját, Magyarországot is, majd 1861 decemberében visszatért Kaliforniába több mint 350 különböző szőlőfajta több mint 100 000 dugványával. Felajánlotta, hogy eladja a szőlőt az államnak, szaporítja őket Sonoma faiskolájában, teszteli őket, hogy megállapítsa, melyik a legalkalmasabb a kaliforniai talajhoz és éghajlathoz, és kiosztja a leendő borászoknak Kalifornia szerte. A törvényhozás az ajánlatot visszautasította, Haraszthyra hagyta, hogy a szőlőt saját költségén ossza szét. Ez anyagi csőd volt, mivel Haraszthy nagy összegeket költött erre a projektre.
1862-ben pedig a kaliforniai Állami Mezőgazdasági Társulat elnökévé választották. Ő lett a kaliforniai szőlőkultúra atyja.
Könyv Haraszthyról
n
Sonomában Haraszthy összebarátkozott a települést alapító korábbi mexikói katonai főparancsnok és államférfi Mariano Guadalupe Vallejóval. Olyannyira, hogy 1863. június 1-jén a Haraszthy és a Vallejo család kettős esküvőre egyesült, a Haraszthy-fiak közül két Vallejo lányt vett feleségül. Azon az esküvőn Natalia Vallejo lett Haraszthy Attilané, Vallejo Jovita pedig Haraszthy Árpádné. Mellékszál, de Natalia egyik unokája – és így Haraszthy Ágoston és Vallejo dédunokája – pedig egy bizonyos Natalia Ringstrom volt, aki később Natalie Kingston néven filmszínész lett, többek között Jane-t játszotta két népszerű Tarzan-filmben az 1920-as évek végén.
Az európai szőlőfajták azonban nem voltak elég ellenállóak az amerikai kórokozókkal és kártevőkkel szemben. 1866-ban a Buena Vista Borászati Társaságnak komoly anyagi nehézségekkel kellett szembesülnie, amikor a szőlőtőkék jelentős része elpusztult. Emiatt Haraszthy lemondott a gazdaság vezetéséről, 1867-ben pedig csődöt jelentett.
Mindenesetre Sonoma főterén bronztábla emlékezik meg róla, a Haraszthy-villa is látogatható, és a Buena Vista Winery borászatban is – amelyet ma egy burgundiai származású borász vezet – óriási tisztelet, már-már kultusz övezi a személyét.
1868-ban Haraszthy elhagyta Kaliforniát és Géza fiával Nicaraguába utazott. Itt partnerséget kötött egy német származású orvossal és sebésszel, Theodore Wassmerrel, és elkezdett egy nagy cukorültetvényt fejleszteni a nicaraguai Corinto tengerparti kikötője közelében, ahol rum gyártását és amerikai piacokon való értékesítését tervezte. Felesége és kisebbik lánya hamarosan követte őket, ám alig két hónapra rá neje, Eleonóra meghalt sárgalázban.
Ezt követően Haraszthy még egy rövid időre visszatért Kaliforniába, hogy birtokainak ügyét elrendezze. 1869-ben ismét Nicaraguába utazott, ám július 6-án nyoma veszett, amikor egyedül útnak indult, hogy tárgyaljon egy malom megvásárlásáról. Soha nem derült ki, hogy a folyóba esett-e, és az a tengerbe sodorta, vagy a területen hemzsegő aligátorok vonszolták-e a víz alá. Mindenesetre a holttestét soha nem találták meg. Sírja a Corinto melletti Hacienda San Antonióban található.
Halálának századik évfordulóján, 1969-ben Kalifornia állam kormányzója, Ronald Reagan, a későbbi amerikai elnök, kongresszusi beszédében tisztelettel adózott emléke előtt. A kaliforniai szenátus nyolc évvel korábban pedig ünnepélyes határozatban mondta ki:
„Haraszthy Ágoston a kaliforniai szőlőkultúra atyja, aki Kaliforniát az Egyesült Államok szőlőskertjévé varázsolta”.
Haraszthynak köszönhető, hogy napjainkban az USA összes borfogyasztásának 85 százaléka Kaliforniából származik.
2007 márciusában Haraszthyt az Amerikai Kulináris Intézet beválasztotta a Vintners Hall of Fame-be (Borász Hírességek Csarnoka). Hetven borújságíró adott le szavazatot, Haraszthyt tüntetve ki a kaliforniai borászat korai fejlesztéséhez nyújtott hozzájárulásaiért. A díjat Haraszthy nevében ükunokája, Haraszthy Vallejo vette át.
Barna Béla
Kalifornia borvidékei manapság
