1609-ben az angol Henry Hudson személyében először lépett európai ember New York földjére: a vakmerő angol tengerész és hajója, a Half Moon ekkor vetett horgonyt a Manhattan-félsziget csücskénél. S bár Hudson angol, a holland szál már itt beindul, ugyanis őt a világ első igazi multinacionális vállalata, a Holland Kelet-indiai Társaság (Vereenigde Oostindische Compagnie, VOC) bízta meg azzal, hogy találja meg az északnyugati átjárót Kína és Japán felé, sőt, a holland kormány 25000 gulden díjat tűzött ki annak a részére, aki ezt az útvonalat felfedezi.
Hudson a Társaságnak küldött jelentésében írt arról, hogy jó sok hód él ezen a vidéken; ez egyébként felkeltette az érdeklődésüket, hiszen a hód prémje rendkívül értékes árucikk volt. Szóval, ha belegondolunk New York tulajdonképpen a hódoknak köszönheti a megszületését, ezért is került két hód a város hivatalos pecsétjére.
Persze ezt követően jó pár év telt el, mire az első holland telepesek megvetették lábukat e tájon. S bár természetesen katonai táborok már az 1610-es években létesültek itt. 1611–14 között holland expedíciók előkészítették a terepet a gyarmatosításra. Föltérképezték a régiót a 38. és a 48. szélességi kör között, és megállapították, hogy tényleg jó nagy hódállomány várja, hogy bunda és holland vagyon legyen belőlük. Ezeknek az expedícióknak a vezetői, Adriaen Block és Hendrick Christiaensen nevezték először Nieuw Nederlandnak, Új-Hollandiának ezt a területet.
A holland gyarmatosítók első hajói csak 1620 után kötöttek ki a folyótorkolatban, 1621. június 3-án a Holland Nyugat-Indiai Társaság pedig elfogadta Új-Hollandia alapító okiratát, ahol 1626-ban szőrmekereskedő állomást alapítottak. Településhelynek a sziklás „Manhatte” félszigetet választották, ahol akkor csak néhány indián táborozott.
1626: Peter Minnewit megveszi Manhattant az indiánoktól – Forrás: Baedeker-Malév Útkönyvek, New York (26. oldal)
A hollandok állítólag nem akartak összecsapni az indiánokkal. Ezért Peter Minuit (Peter Minnewit), az új gyarmat kormányzója, aki egyébként a Rajna menti Weselből származott, úgy határozott, hogy „üzletet” köt az algonkin indiánokkal. Potom 60 holland guldenért, mai értékben kb. 24 dollárnyi üveggyöngyért és egyéb csecsebecséért a Manna-hatta indiánoktól szigetüket (és a mai Staten Island területét) megvette. Az adásvételi szerződést, amelyet gyakran neveznek „New York anyakönyvi kivonatának”, a holland Nemzeti Levéltárban őrzik.
A Hudson folyó partján és Manhattan déli csücskénél lévő kis holland települést Nieuw Amsterdamnak (Új-Amszterdamnak) nevezte el az első kormányzója, magát a gyarmatot Nieuw Nederland-nak, azaz Új-Hollandiának hívták, s magában foglalta a mai New York, Long Island, New Jersey, Delaware és Connecticut területét.
Új-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) 1664
A fiatal holland gyarmat lassan fejlődött. A holland kormány leginkább úgy tudott telepeseket toborozni, hogy nagy kedvezményeket, illetve óriási ingyen földeket kínált. Néhány mai gazdag New York-i család – a Schuylerek, Van Renselaerek – ősei ekkor vitorláztak át az óceánon. A szőrmekereskedő telep benépesítésében ezután nagy szerepe volt az Európából menekült hugenottáknak.
1646-ban megalapították Breukelent, ami azért érdekes, mert a holland alapítók emlékét ma már csak pár városrész neve őrzi; az egyik ez: a hollandiai, Utrecht közelében fekvő Breukelen nevét kapta meg Brooklyn.
1647-ben az új kormányzó Peter Stuyvesant (1612-1672) lett, aki azonban hamarosan diktátorrá vált, elnyomta a politikai ellenzéket, a vallási szabadságot pedig korlátozni akarta: a zsidókkal, anabaptistákkal és lutheránusokkal közölte, hogy el kell hagyniuk a kálvinista települést; ezt a Holland Nyugat-indiai Társaság azonban felülbírálta és elrendelte, hogy mindegyik vallási csoport ott maradhat.
Peter Stuyvesant
Mindazonáltal Peter Stuyvesant volt az, aki 1653-ban egy falat építtetett a mai Wall Street helyén a Hudson folyótól az East Riverig az angol támadások elleni védelemül. És ugyancsak Peter Stuyvesant volt az, aki 1658-ban megalapította a Nieuw Haarlem, „Új-Haarlem” elnevezésű holland gyarmatot Manhattan északi részén, melyet a Spaarne folyó mentén fekvő holland városról, Haarlemről neveztek el.
Stuyvesant egyébként a frízföldi Weststellingwerf-ben született 1612-ben, majd a Franekeri Egyetemre ment, ahol nyelveket és filozófiát tanult, de kizárták az iskolából, miután elcsábította gazdája lányát. Ezután apja Amszterdamba küldte, ahol Stuyvesant csatlakozott a Holland Nyugat-Indiai Társasághoz. 1643-ban kinevezték Curaçao és Aruba kormányzójának. Egy portugálokkal Saint-Martin szigetéért folyó csatában elvesztette fél lábát, amit aztán egy faláb helyettesített. Egy másik érdekesség róla, hogy Stuyvesant emellett teával kereskedett, s ő szállított először teát Amerikába, ami a hollandok között gyorsan népszerűvé vált. És végül még egy érdekesség: nevét máig egy cigarettamárka viseli. Stuyvesant végül is New York City korai történetének egyik fő alakja volt, és a nevét a város különböző látnivalóihoz adták (pl. Stuyvesant High School, Stuyvesant Town).
Új-Amszterdam egy régi térképen
1650-ben Nieuw Amsterdamnak alig 1000 lakosa volt csak még; az 1660-as években Új-Amszterdam, a gyarmat fővárosa még mindig csak egy kis erőd a félsziget legdélibb csücskében. Néhány üzlet, műhely, egy-két templomocska és holland gyarmat révén – egy szélmalom volt itt; kereskedők, katonák népesítették be a városkát. A holland katonaság sokszor összecsapott az indiánokkal; a század negyvenes éveinek elején az akkori kormányzó valóságos vérfürdőt rendezett a környék békés mohawk és irokéz indiánjai között.
Új-Hollandia azután érte el maximális méretét, hogy a hollandok 1655-ben elfoglalták a kevéssé ismert Fort Christina svéd települést, és ezzel véget vetettek Új-Svédország észak-amerikai gyarmatának.
Az Atlanti-óceán térsége 1700 körül – térképrészlet – Forrás: Az emberiség krónikája, 527. oldal
A holland éra 1664-ben ért véget, amikor is II. Károly angol király hajói 1664. szeptember 5-én megjelentek Manhattan partjainál. Peter Stuyvesant ugyan harcolni akart ellenük, de emberei és a lakosság szembehelyezkedett akaratával és nem akarták kockáztatni az életüket, mivel személyes szabadságukat és tulajdonukat az angolok egy békés hatalomátadás esetén garantálták. Így hát egy angol flotta harc nélkül elfoglalta Nieuw Amsterdamot. A holland telepeseknek tehát nem volt kedvük ahhoz, hogy megküzdjenek a városért az angolokkal, Hollandia vezetői pedig úgy gondolták, hogy sokkal fontosabbak nekik a dél-amerikai cukornádültetvények, mint az a pár ezres kis település a Hudson folyónál.
Ezután (1664. szeptember 8-án) kapta a New York (Új-York) nevet II. Jakab angol király tiszteletére, aki ekkor még York hercege volt. New York holland lakói belenyugodtak az uralkodó változásába. A yorki herceg fenntartotta az abszolutisztikus holland kormányzati formát, és új kormányzót nevezett ki. Érdekesség, hogy pár évvel azután, hogy az angolok elfoglalták, Hollandia még egyszer megpróbálta visszaszerezni észak-amerikai gyarmatait az 1665–1667-es második angol–holland háború során, de a konfliktust lezáró bredai békében Suriname-ért cserébe végleg lemondott arról, hogy megvesse lábát a kontinensen.
A holland földbirtokok egyébként megmaradtak, és a Hudson folyó völgye az 1820-as évekig bizony teljesen megőrizte holland jellegét. A holland befolyás nyomai megmaradtak a mai New Jersey északi részén és New York állam délkeleti részén, például otthonok, családi vezetéknevek, utak és városok neveiben, és sok minden másban is.
Hogy csak egy példát említsünk, az NBC 2018-as televíziós sorozatát New Amsterdam (New Amsterdam – Vészhelyzet New Yorkban) néven: ez egy amerikai orvosi dráma sorozat, amely Eric Manheimer Twelve Patients: Life and Death at Bellevue Hospital című könyve alapján készült. Az Amerika legrégebbi közkórháza, a ma is létező Bellevue Hospital által inspirált új és igen különleges orvosi sorozat a briliáns elméjű és elbűvölő Dr. Max Goodwin (Ryan Eggold), az intézet legújabb orvos igazgatójának történetét követi végig.
New Amsterdam sorozat
És végül említsünk egy másik popkulturális emléket is, Bob Dylan a „Hard Times in New York Town” című dalában a következő sorban említi Minuitot: „Mister Hudson come a-sailing down the stream, / and old Mister Minuit paid for his dream.”
Barna Béla
