A Peyto-tó (Peyto Lake) egy gleccser által táplált tó a Banff Nemzeti Parkban, a kanadai Sziklás-hegységben. Maga a tó az Icefields Parkway mellett található, Lake Louise-tól 44 kilométerre északra.
A Waputik-hegység ormai a kanadai Sziklás-hegységben magasodnak; a „Waputik” jelentése „fehér kecske” a helyi indián nyelven. A hegyvidéket egyébként 1884-ben George Mercer Dawson (1849-1901), a Kanadai Geológiai Szolgálat munkatársa nevezte el így.
A Waputik Range tetején az egyik csúcs a Peyto-csúcs (2970 m): ettől északra van a Caldron-tó, a csúcstól délre pedig a Wapta-jégmező, illetve az abból kiágazó Peyto-gleccser. A Caldron-tó és a Peyto-gleccser vize is a Peyto Creek-en keresztül táplálja ezt a gyönyörű tavat.
A Peyto-tó (Peyto Lake) 2.8 km hosszú, maximális szélessége 800 méter, területe pedig mindössze 1.4 km² (0.54 sq mi), a tó vízfelülete pedig 1860 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A Peyto-tó a Mistaya folyó eredete, amely később a North Saskatchewan River és a Saskatchewan folyón át vize végül a Hudson-öbölbe folyik.
Persze ezeket az adatokat is fontos tudni, de szerintem ennél a tónál lényegesebb az, hogy nézzük és nézzük és gyönyörködjünk türkizkék vízszinében. Na de honnan fotózhatjuk a legjobban a Peyto-tavat?
Nos, a Peyto-tó egy gleccser által táplált tó a Banff Nemzeti Parkban, a kanadai Sziklás-hegységben. Maga a tó az Icefields Parkway mellett található, Lake Louise-tól 44 kilométerre északra. Az Icefields Parkwayről, azaz a 93-as útról a Bow summit nevű, 2069 m magas hágóról kell letérni, és mindössze 600 méter innen a Bow Pass (“Bow Summit”) and Peyto Lake Viewpoint nevű parkolóhely – ennek, a tókilátó, az ösvények és a parkolóhelyek fejlesztését 2021-ben fejezte be a Parks Canada.
Az alsó parkolóból 600 méter, azaz mindössze negyedórányi sétával fenn vagyunk a kilátóponton (Peyto Lake – Viewpoint), ahonnan 2109 méter magasból fotózhatjuk a tavat, s a fölé tornyosuló a Caldron-csúcs (2911 m) sziluettjét.
Ha elkészítettük itt a fotókat, egyvalamiről még szólni kell, emlékezzünk meg akiről a nevét kapta a tó. Nos, a tó névadója Bill Peyto, vagyis Ebenezer William Peyto (1869-1943) hegyi vezető és a Banff Nemzeti Park egyik első parkőre volt.
Peyto a ma Nagy-Londonhoz tartozó Wellingben született 1869. február 14-én; tizennyolc éves korában Kanadába vándorolt ki: 1887 februárjában telepedett le Calgaryban, majd a kanadai Sziklás-hegységbe vezetett az útja, ahol kezdetben vasúti munkásként dolgozott. Az 1890-es évek közepére Peyto egy kis faházat épített a Bow folyó közelében, ahol a felszerelését és a csapdázó felszerelését tartotta. Peyto végül hegyi vezetőként talált munkát Tom Wilson irányítása alatt, és korai expedíciókat vezetett az Assiniboine-hegy megmászására, többek között James Outrammal az 1890-es években. Őt választották arra is, hogy Edward Whympert a Vermilion Pass-ba vezesse.
Peyto 1902-ben feleségül vette Emily Woodot, és a párnak nem sokkal születése után, 1904 februárjában meghalt a fiuk. Egy másik fiú, Robert vagy Robin körülbelül 9 hónappal később, 1904. november 19-én született Vancouverben, aki felnőttkoráig élt. 1906-ban Emily, első felesége meghalt.
Peyto szolgált az 1899-es búr háború alatt, majd az első világháború alatt Belgiumban és Franciaországban a 12. lovas ezredben, az ypres-i csatában megsebesült a jobb lábán. A búr háború és az első világháború között a Banff Nemzeti Park egyik legkorábbi felügyelője lett; felügyelőként sok faházat épített, és gondozta a vadon élő állatokat.
Peyto 1913-tól 1937-es nyugdíjazásáig parkőrként dolgozott a Banff Nemzeti Parkban. Második feleségével (Ethel Wells) 1921-ben házasodott meg, 19 évig éltek együtt, Ethel 1940-ben halt meg. Bill Peyto 1943. március 23-án halt meg rákban az albertai Calgaryban, és Banff városi temetőjében temették el. Az ő tiszteletére nevezték el a Wapta-jégmezőből kiágazó Peyto-gleccsert és a Peyto-tavat.
Kép és szöveg: Barna Béla
Apróbetűs érdekesség, hogy 2024. március 25-én este Szegeden, a Bárkában tartottam egy előadást Kanadáról, s ennek az előadásnak a plakátjának az alapja a Peyto-tónál készült kép volt.
S ha már szegedi előadás, készült egy kép a Kanada előadás résztvevőiről is, nekik meséltem többek között a Peyto-tóról is.