Az északi sarkkör és az Arktisz

Az északi sarkkör egy nevezetes szélességi kör: az északi félteke é.sz. 66°33′49,6″ szélességi fokán húzódik. Nyolc országon halad keresztül, ezek: Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, USA (Alaszka), Kanada, Grönland és Izland. A sarkkörön belüli terület neve Északi-sarkvidék, vagy más néven Arktisz.

Az északi sarkkör egy nevezetes szélességi kör: az északi félteke é.sz. 66°33′49,6″ szélességi fokán húzódik. Annak idején úgy tanították az iskolában, hogy az északi sarkkörön belül mindenhol előfordul, hogy legalább egyszer nem nyugszik le a nap (nyári napforduló, latinul solstitium), azaz éjfélkor is láthatjuk, ez az éjféli nap jelensége. Ennek oka az, hogy a Föld forgástengelye 23,5°-os szögben meg van dőlve. A nyári napforduló időpontja június 21-én van, az északi féltekén ez a csillagászati nyár kezdetét jelenti.

Apró érdekesség, hogy az ekliptika ferdesége változik, 41 ezer éves periódus alatt több mint 2°-os határon belül ingadozik a Hold keringéséből származó árapály-erők miatt: jelenleg lassú csökkenésben van, ami évente kb. 0,468″-et jelent. Magyarul: ezért jelenleg a sarkkörök a pólusok felé közelednek évente 0,468″-cel, azaz kb. 14,5 méterrel.

Az északi sarkkör kerülete nagyjából 16000 km: mindössze 8 országon halad keresztül, ezek: Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, USA (Alaszka), Kanada, Grönland és Izland (Grímsey).
A sarkkörök a határai elvileg a sarkvidékeknek, de csak csillagászatilag. Földrajzilag ez a határvonal nem egységesek, itt, északon az életfeltételeket veszik alapul: éghajlati határ a 10 °C legmagasabb havi középhőmérsékletet jelölő izoterma vonala, illetve a fás növények elterjedésének északi határa.

az Arktisz is görög eredetű, az arktikosz (ἀρκτικός) szóból jön, ami valami olyasmi, hogy „a medve mellett, északon” jelentésű, az pedig az arktosz (ἄρκτος) = medve szóból ered

Az északi sarkkör által lehatárolt területet Északi-sarkvidéknek, azaz az Arktisznak hívjuk. S hogy ez mit jelent? Nos, bizony az Arktisz is görög eredetű, az arktikosz (ἀρκτικός) szóból jön, ami valami olyasmi, hogy „a medve mellett, északon” jelentésű, az pedig az arktosz (ἄρκτος) = medve szóból ered. De ne a jegesmedvére gondoljunk, a szó eredetéhez tudni kell, hogy a Sarkcsillag a Kis Medve (vagy Kis Göncölszekér) csillagképen van, közel a Nagy Medve (Göncölszekér) csillagképhez. Így állnak össze a világ dolgai, sőt északra is bejön kicsit a görög mitológia: ugyanis Kallisztó nimfa hiába tett szüzességi fogadalmat, nem tudott ellenállni Zeusznak. A kapcsolatból fiú született, a neve Arkasz. Zeusz felesége, Héra istennő meg akarta ölni a nimfát, de Zeusz az égre helyezte Kallisztót a fiával együtt, így lettek ők a Nagy- és a Kis Medve, majd pedig a sarkvidék szavunk névadói. Ja és mégvalami: a bosszúálló Héra istennő még halott vetélytársnőjére is tudott haragudni, ezért kiharcolta, hogy az anya és fia soha ne fürödhessenek meg a hűsítő óceánban: és ez így is van: a két csillagkép a valóságban is cirkumpoláris, azaz mindig a horizont fölött vannak.

Meg kell még említeni, hogy az Északi-sarkkörtől északra található legnagyobb városok Oroszországban, Norvégiában és Svédországban vannak: Murmanszk (295 ezer), Norilszk (178 ezer), Tromsø (75 ezer), Vorkuta (58 ezer), Bodø (52 ezer), Harstad (24 ezer) és Kiruna (22 ezer). A finnországi Rovaniemi (62 ezer) az Északi-sarkkör közvetlen közelében, a vonaltól 6 km-re délre fekszik. Ezzel szemben az Északi-sarkkörtől északra fekvő legnagyobb észak-amerikai települések sokkal kisebbek: Sisimiut (Grönland) körülbelül 5600 lakossal rendelkezik. Az Egyesült Államokban az alaszkai Utqiaġvik (korábban Barrow) a legnagyobb település az Északi-sarkkörtől északra, mintegy 5000 lakossal. Kanada legnagyobb ilyen közössége az északnyugati területeken található Inuvik, 3137 lakossal.

Barna Béla

Személyes vonatkozás: az északi sarkkörön túl 16 évesen, másodikos gimnazista koromban jártam 1990-ben, Norvégiában vonatoztam fel az arktikus tájakra. Azóta többször is jártam ott, gyalog, hajóval, vonattal vagy repülővel is, túráztam a svéd Lappföldön, átrepültem sokszor Kanada és Grönland felett is, az arktikus városok közül pedig többször jártam Bodø és Kiruna városokban, illetve a norvég Lofoten szigeteken. Álljon itt most ezekből az arktikus tájakon tett utazásokból ízelítőül néhány fotó.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!