Grönland a Föld legnagyobb kiterjedésű szigete. Úton Párizsból Los Angelesbe 2016 nyarán átrepültem felette, akkor készítettem az alábbi képeket. Ennek kapcsán ejtsünk pár szót Grönlandról, a grönlandi jégről és a Titanicról is.

Repülőutam 2016. augusztus 22-én Párizsból Grönlandon át Los Angeesbe

Repülőutam 2016. augusztus 22-én Párizsból Grönlandon át Los Angelesbe

Repülőutam 2022. június 30-án Frankfurtból Grönlandon át Calgaryba

Grönland a Föld legnagyobb kiterjedésű szigete, területe 2166086 km² (ebből 410449 km² jégmentes, 1755637 km² pedig jéggel borított). Grönland szigete teljes egészében az Észak-Amerikai tektonikus lemezen fekszik, valamikor egy kontinenst is alkotott a mai Észak-Amerikával. Nyugati és keleti partvidéke hegyvidék, legmagasabb pontja a Watkins Range-ben emelkedő 3694 m magas Gunnbjørn Fjeld.

arctic_topographic_map_full

Grönland a Föld legnagyobb kiterjedésű szigete, területe 2166086 km² – ebből 410449 km² jégmentes, 1755637 km² pedig jéggel borított

982-ben, amikor az Izlandról száműzött viking, Vörös Erik partra szállt az akkor még lakatlan Grönlandon, a szigetet Zöld földnek nevezte el. Nevével ellentétben azonban az ország felszínének 84%-át igen vastag, 1500-3000 méter vastagságú szárazföldi jég borítja (1,8 millió km²). Csak északkeleti és délnyugati partvidéke, a sziget területének mintegy 10%-a jégmentes, egy nagyjából 20 km széles, partmenti sáv.

Grönland keleti partja - Fotó: Barna Béla

Grönland keleti partja – Fotó: Barna Béla

Az óriási grönlandi jégtakaró lassú mozgásban van a sziget közepéből a szélei irányába. Ez a gleccserekből származó jég a nyári évszakban óriási tömegben zuhan a tengerbe, hogy azután hatalmas darabokban mint jéghegyek, folytassák útjukat dél felé az Atlanti-óceánban. Kutatók szerint évente mintegy 280 km³ víz kerül az Atlanti-óceánba jéghegyek formájában. Az úszó jéghegyek és Grönland délnyugati partjáig eljutó Irming-áramlás okozta gyakori köd veszedelmes a hajózás számára.

Jéghegyek Grönland partjainál - Fotó: Barna Béla

Jéghegyek Grönland partjainál – Fotó: Barna Béla

A nyugati parton, 68°N-nál ömlik a tengerbe a Jacobshavn-gleccser (grönlandi nevén Sermeq Kujalleq), ami évente 1400 db jéghegyet borjadzik.

A Jacobshavn-gleccser visszahúzódása

A Jacobshavn-gleccser visszahúzódása

Ez az északi féltekén a legnagyobb gleccser, s ez az, amelyből származott az a jéghegy is, amellyel a Titanic ütközött. A jéghegy egyébként még 1911-ben szakadt le a Jacobshavn-gleccserről és arrafelé vette az irányt, ahol a Titanic elsüllyedt.

A jéghegy útja Grönlandtól a Titanicig

A jéghegy útja Grönlandtól a Titanicig

A kutatók modellezése szerint a jéghegy eredetileg több mint 500 méter hosszú volt, majd a következő néhány hónap leforgása alatt 125 méteresre zsugorodott. A Titanic pusztulását okozó jéghegyet 1912. április 14-én, éjfél előtt néhány perccel, mintegy 500 méteres távolságra vették észre, ám a gyors reagálás ellenére a katasztrófát nem tudták elkerülni, és a hatalmas vízi jármű két és fél órán belül elsüllyedt, 1517 ember halálát okozva. A Titanic katasztrófáját okozó jéghegyről az Etonian kapitánya, W. F. Wood készített fotót 1912. április 12-én, két nappal a luxusgőzös katasztrófája előtt.

Fotó: W. F. Wood

Fotó: W. F. Wood

Érdekes élmény volt a repülőből szemlélni a jéghegyekkel teli tengert 2016 augusztusában. Ám még a repülés előtt olvastam, hogy az eddigi legmelegebb, 2016-os tél után Grönlandon még nagyobb mértékű olvadás jött nyáron, és ennek a fő oka a sarkköri felerősítés néven ismert jelenség volt. A Nature Communications című tudományos lapban publikált új tanulmány szerint ez a jelenség magyarázza meg a sarkvidéki jég olvadásának állandóvá válását. A kutatókat egyébként kiemelten izgatja a grönlandi jég olvadásának mikéntje, ugyanis azt mondják, hogy ha mind eltűnne, az kb 6 méterrel emelné meg a tengerszintet. „Jelenleg naponta 1,1 milliárd tonna jég olvad el, ami majdnem 1 köbkilométer vizet eredményez!”– olvatam utazásom előtt, de egyébként is rengeteg cikk foglalkozott ezzel a témával.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

Én meg csak bámultam kifelé a repülő ablakából, fotóztam a gyönyörű jégárakat, amelyek egy másik cikk szerint olyan sebességgel olvadnak, hogy a sziget maga emelkedni kezdett.

Jégár Kelet-Grönlandon - Fotó: Barna Béla

Jégár Kelet-Grönlandon – Fotó: Barna Béla

Amerikai kutatók GPS-es mérések segítségével megállapították, hogy évente plusz 2,5 centiméternyit emelkedik ki a sziget az Atlanti-óceánból. Minél vastagabb és nehezebb egy földterületen a jégtakaró, annál erősebben nyomja azt az alatta fekvő földbe. „A jégkorszakokban, illetve a jég kialakulása során a földterületet folyamatosan nyomja lefelé a jég, viszont ha olvadásnak indul, akkor a súlycsökkenés miatt mérhető nagyságrendben emelkedni kezd a szárazföld” – magyarázta egy cikkben Shimon Wdowinski, a Miami Egyetem geológus kutatója.

Grönland helyzete Észak-Amerikában

Grönland helyzete Észak-Amerikában

S ha már átrepültem Grönland felett, szóljunk arról is, hogy e kietlen, ám aggasztóan olvadó jégvilágban 57 ezer ember él, ennek négyötöde észak-európai-eszkimó keverék. A magukat inuitoknak nevező eszkimók csak a nyugati és keleti partvidék északi szakaszán élnek. Az eszkimók aleut nyelveket beszélő, Észak-Amerikában, Oroszországban és Grönlandon élő népek. Őseik Ázsiából származnak, a Bering-szoroson át vándoroltak Amerikába 10-15 ezer évvel ezelőtt, amikor Alaszkát Szibériával még földcsík kötötte össze. Az európaiak túlnyomó többsége dán; az egykori dán gyarmat 1979 óta belső autonómiával rendelkezik, de az államfő változatlanul a dán király, akit a szigeten egy főbiztos képvisel. A végrehajtó hatalom Grönland miniszterelnöke és kormánya kezében van.

Grönland mai zászlaját 1985. június 21-én vonták fel hivatalosan

Grönland mai zászlaját 1985. június 21-én vonták fel hivatalosan

A bennszülöttek nevén Kalâtdlit Nunâtnak, „az emberek országának” nevezett sziget nem tagja az Európai Uniónak, sőt napjainkban még inkább függetlenedni kíván az anyaországtól.

a Kalâtdlit Nunâtnak, „az emberek országának” nevezett sziget nem tagja az Európai Uniónak

Ugyan 1973 és 1984 között tagja volt, de egy 1982-es népszavazás után 1985. január 1-jén kilépett. A grönlandiak ennek ellenére továbbra is európai állampolgároknak minősülnek, viszont az európai választásokon nincs szavazati joguk. A függetlenedési törekvéseknek ugyanakkor gátat szab, hogy a grönlandi költségvetési bevételek mintegy hatvan százalékát a Dániából érkező támogatás teszi ki. A grönlandi gazdaság a halászaton és a halfeldolgozó iparon alapszik, megemlíthető még a fóka- és jegesmedve-vadászat. Az egész szigetet amerikai stratégiai bázisrendszer hálózza be, a legfontosabb támaszpont az amerikaiak „előretolt szemeként” működő Thule. Fővárosa az 1721-ben alapított Godthåb (eszkimóul: Nûk) mindössze 11 ezer lakosú. Itt működik a 26 tagú grönlandi parlament, illetve a sziget egyetlen főiskolája, a tanárképző intézet.

Barna Béla

Map-of-Greenland-in-Times-001