Az angol királynő magyar ősei

Az angol királynőnek magyar volt az ükanyja: Rhédey Claudia grófnő a jelenleg uralkodó II. Erzsébet angol királynő apai ági ükanyja volt és az erdélyi Erdőszentgyörgyön született. A legendás szépségű királyi ős nyomában álljunk meg egy életrajz erejéig Erdőszentgyörgy kastélyánál. 

Háttérsztori: azt, hogy az angol királynőnek magyar volt az ükanyja, sokáig nem tudtam. A történetet Kacsó Péter idegenvezető-földrajztanár barátom mesélte el, amikor a covid19 rendkívüli helyzet kihirdetésének másnapján, 2020. március 12-én egy lelkes csoporttal Budapestről Marosvásárhelyre repültünk.

Péter a Transilvania Marosvásárhelyi Nemzetközi Repülőtéren várta a csoportot kisbusszal és onnan buszoztunk Székelyudvarhely irányába. Egy rövid lábmozgatásra álltunk meg a reptértől 40 kilométerre fekvő Erdőszentgyörgyön (Sângeorgiu de Pădure). Péter elmesélte a sztorit, én pedig lefotózva a szobrát kiraktam facebook-posztként; egri barátom azonban javasolta, hogy vegyem le, mert a helyzet kezd bedurvulni, akkor rendelték el az első karantént és az iskolák bezárását, történelmi helyzet volt, nem lett volna szerencsés utazós poszttal jelentkezni, így töröltem. Akkor határoztam el, hogy ha majd többet olvasok a legendás szépségű Rhédey Claudia életéről, akkor majd megírom blogbejegyzésként. Íme hát.

***

Szóval, az angol királynő, II. Erzsébet ükanyja, a mai Windsor uralkodóház egyik ősanyja, azaz gróf kisrédei Rhédey Klaudia Zsuzsanna 1812. szeptember 20-án született Erdőszentgyörgyön, Rhédey László (1775–1835), földbirtokos, diplomata és Inczédy Ágnes (1788–1856) egyetlen felnőttkort megélt gyermekeként. Szeptember 21-én kereszteltették meg az erdőszentgyörgyi református templomban Clodina Zsuzsanna névre.

A kis Claudia az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyban nevelkedett. Tizennyolc éves korában I. Ferenc császártól, magyar királytól meghívót kapott, és egy báli szezonra Bécsbe utazott. A bálon Sándor Pál Lajos (1804-1885) württembergi herceg és Klaudia grófkisasszony állítólag első látásra egymásba szerettek. A folytatás nehezebb volt mindkét család részéről, egyrészt ugyanis házasságuk rangon alulinak számított volna a württembergi királyi családban, másrészről pedig Claudia apja még a lánykérésre is nemet mondott, mondván, hogy a herceg nem tud magyarul. Nagy családi viták és 5 év elteltével azonban megtört a jég: Sándor megtanult magyarul, s végül mindkét szülői ág beleegyezésüket adta a házassághoz, s 1835. május 2-án egybekeltek, Klaudia megkapta az előkelő Hohenstein grófnéja címet. Sándor Pál herceg pedig az ősi Teck hercege címet is viselte, mint egyedüli férfi utód.

Az életvidám nő és férje csak hat évig élhetett boldog házasságban, mert Klaudia még harmincéves sem volt, amikor váratlanul meghalt.

Házasságukból három gyerek született, 1836-ban, 37-ben és 38-ban. Az életvidám nő és férje csak hat évig élhetett boldog házasságban, mert Klaudia még harmincéves sem volt, amikor váratlanul meghalt. Az eset 1841 szeptemberében történt, amikor Claudia férje után utazott Grazba, ahol Sándor herceg hadosztályparancsnok volt. Haláláról többféle szóbeszéd és változat ismert, az egyik szerint negyedik gyerekével várandós volt, útközben elvetélt és belehalt a vérveszteségbe. Egy második változat szerint Graz felé haladva kocsija az útszéli árokba borult, s itt olyan sérüléseket szenvedett, hogy nyolc nap múlva, 1841. október elsején Pettau (Ptuj, Szlovénia) városában elhunyt. Egy harmadik változat szerint a hercegnő Pettauban egy nagyobb szabású lovasroham gyakorlatán volt néző, ám lova megbokrosodott, levetette magáról és a vágtató katonalovak agyontiporták.
Utolsó kívánsága szerint koporsóját hazaszállították Erdőszentgyörgyre. A közel 900 kilométeres út másfél hétig tartott. A grófnőt 1841. október 12-én temették el abban a templomban, ahol közel 30 évvel korábban megkeresztelték.

A legendás szépségű Rhédey Claudia emlékét egyébként ez a református templom és kastély őrzi Erdőszentgyörgyön. Az út mellett álló Rhédey-kastélyban született tehát Claudia, s itt is nevelkedett. A kastély jelenlegi késő barokk formáját 1809-ben nyerte el. A korábban iskolaként működő épület felújítását román állami pénzen végzik, a Windsor-ház anyagi hozzájárulásával. 2019 őszén egy modern, multifunkcionális, öt termet átölelő Rhédey-kiállítóteret nyitottak meg az épületben, amelynek fókuszában a tragikus sorsú szépség, Rhédey Claudia áll. Az első terem bemutatja magát a Rhédey-család történetét, de a magyar grófnőnek is egy teljes termet adóznak, mint ahogy a férjével, Württembergi Sándor herceggel való romantikus találkozásnak is, de Erdőszentgyörgy és a kastélytörténet is teret kapott a múzeumban. Claudiáról egy bronzszobrot találunk a kastély mellett.

A sokak által a környék egyik legbájosabbjának tartott református templom a XIII-XIV. század fordulóján épült. A két világháború között az erdélyi népi építészet és művészet rajongója, Debreczeni László tervei szerint restaurálták, ekkor készült a jelenlegi kazettás mennyezet is. A reneszánsz szószéket a kalotaszegi templomokból ismert XVIII. századi mester, Sipos Dávid faragta. Ebben a templomban nyugszik tehát Claudia; sírja fölé unokája, Mary Victoria tecki hercegnő 1905 májusában, az angol trónörökös, a későbbi V. György brit király feleségeként emléktáblát állíttatott, egy másikat pedig 1935-ben küldetett.

Érdekesség, hogy Claudia bebalzsamozott szívét később férje koporsójában helyezték örök nyugalomra! A sírnál egyébként Károly walesi herceg is járt 2010-ben, lerótta tiszteletét Claudia nyugvóhelyénél. Károly egyébiránt erdélyi és magyarországi látogatásai során több alkalommal emlegette, hogy benne bizony magyar vér is csörgedez.

***

Na de hogyan is csörgedezik ez a magyar vér, vezessük most ezt le. Szóval Sándor Pál Lajos württembergi herceg és a szépséges Rhédey Claudia grófkisasszony házasságából három gyerek született. Két lány: Claudine Henriette Marie Agnes (1836–1894) és Amalie Josephine Henriette Agnes Susanne (1838–1893) és egy fiú.

A fiukat, aki Eszéken született, Franz Paul Karl Ludwig Alexandernek, azaz Ferenc Pál Károly Lajos Sándornak (1837–1900) hívták, s mivel apai ágon Teck hercege lett, így királyi családból választhatott magának feleséget: Ferenc 1866. június 12-én feleségül vette Mária Adelaida (1833–1897) cambridge-i hercegnőt.

Az ő közös gyermekeik közül nekünk most Teck Mária (1867-1953) brit királyné érdekes, aki tehát Claudia unokája (2. fok).

Namármost érdekes megemlíteni, hogy Teck Mária (Princess Victoria Mary of Teck, később Queen Mary) feltűnik a 2016-os The Crown (A Korona) angol-amerikai tv-sorozat első évadában is, Eileen Atkins alakítja az akkor már öregasszony királynét.

Teck Mária walesi hercegnőt először Albert walesi herceggel jegyeztek el, de mert ő influenza miatt 1892-ben meghalt, ezért V. György brit király (1893-1936) felesége lett; V. György és Mária volt egyébként az utolsó brit királyi pár, akiket 1911. december 12-én Delhiben, egy látványos ceremónia, a durbar keretében császárrá és császárnévá koronáztak. Ilyenformán talán még különlegesebb, hogy Rhédey Claudia unokája bizony India császárnéja is volt. A házaspárnak összesen hat gyermeke született, nekünk most igazából közülük Albert érdekes, aki VI. György (1895-1952) néven volt az Egyesült Királyság és a Brit Nemzetközösség domíniumainak királya 1936-1952 között. VI. György (King George VI) volt egyébként a dadogós király és tehát ő volt a magyar Rhédey Claudia dédunokája (3. fok). És igen, ő is szerepel a The Crown elején, Jared Francis Harris alakításában.

VI. György („Bertie”) még 1923-ban feleségül vette a skót Elizabeth Bowes-Lyont (1900-2002), azaz Erzsébet (anya)királynét, akitől két lánya született, Erzsébet és Margit. A leendő II. Erzsébet brit királynő 1926-ban született, szóval így Rhédey Claudia ükunokája (4. fok) a világ egyik legjelentősebb uralkodója lett. Könnyen kiszámítható ebből, hogy bizony II. Erzsébet királynő egytizenhatod részben magyar!

II. Erzsébet brit királynő Rhédey Claudia ükunokája (4. fok), így könnyen kiszámítható hogy bizony II. Erzsébet királynő egytizenhatod részben magyar!

II. Erzsébet királynő és Fülöp edinburghi herceg (1921–) fia, Károly walesi herceg (1948–) a brit trónöröklési rendben jelenleg az első helyen áll, tehát ő a brit korona várományosa. És egészen pontosan Rhédey Claudia szépunokája (5. fok), s mint láttuk, járt is Erdőszentgyörgyön. S bár elvileg az angol királyi család tagjai egyáltalán nem politizálhatnak, 1989. április 27-én Károly herceg az építészet és környezetkultúra miatti aggodalom által is vezérelve, talán a világ első prominens személyiségeként, mégis felszólalt Nicolae Ceauşescu diktatúrája és a falurombolás ellen. Kemény szavakkal illette a román diktátort, aki „hazája kulturális és emberi örökségének teljes körű lerombolását” tűzte ki céljául. „Nagyon nehéz” – mondotta a 40 éves walesi herceg – „csendben maradni akkor, amikor egy testvéri európai társadalom paraszti hagyományait és ősi épületeit rombolják le buldózerekkel csak azért, hogy utat nyissanak az uniformizált és nevetségesen sematikus modernizálásnak. Hiszik vagy sem, én egy kissé személyesen is érintve vagyok a kibontakozó tragédiában, miután Sangeorgiu de Padure faluban az ük-üknagyanyám sírboltját is a megsemmisítés fenyegeti.”

Kép és szöveg: Barna Béla

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!