Az ókori görögség egyik leghíresebb utazója és útleírója a massziliai születésű Pütheász volt. Ő volt az első görög, aki elérte a Brit-szigeteket: Cornwallban, a Land’s Endnél szállt partra, s a szigeteket bizony ő nevezte el Britanniának.
Kevesen tudják, hogy Marseille, a mai Franciaország második legnagyobb városát is görögök alapították i.e. 600-ban, mégpedig az Égei-tengeri Phókaiából, azaz a mai İzmir tartományból érkezett görög hajósok Masszalía (Μασσαλία) néven. Ebben a görög városban született i.e. 380-ban Pütheász (Πυθέας), az ókori görögség egyik leghíresebb utazója és útleírás-írója.
Volt egy szemináriumunk a szegedi egyetemen, ahol egyébként tanultunk is róla, többek között azt, hogy a massziliai születésű Pütheász volt az az utazó, akinek talán a legtöbbet köszönhette a hellenizmus előtti földrajz. Felfedező útjait egyesek szerint még az i.e. 330 előtti években tette meg, mások szerint valamikor i.e. 325-320 között. Mindenesetre méltatói szerint Pütheász vezette az első tudományos expedíciót.
Pütheász utazását csak későbbi említésekből, Polübiosz és Sztrabón műveiből ismerjük, ám érdekesség, hogy mindkét szerző hazudozónak tartotta őt. Ennek ellenére útvonalának nagy része egészen jól rekonstruálható.
Pütheász és expedíciója márciusban indult el Masszalíából. Hajóikkal valószínűleg megálltak Barzino (Barcelona) és Tarrako (Tarragona) kereskedővárosokban. Ezt követően megkerülték Héraklész oszlopait (a mai Gibraltárt), egyes vélemények szerint először Gadesnál (Cádiz) kötöttek ki majd az Ibériai-félsziget nyugati partja mentén hajóztak, átszelték a Vizcayai-öblöt, majd mentek tovább Bretagne-ig, a Quiberon-fokig.
Pütheász volt az első görög, aki elérte a Brit-szigeteket, sőt, ő nevezte el görögül Pritteni-nek (Πρεττανοί) vagy Prettanikē-nek (Πρεττανική), azaz Britanniának
Bretagne-tól Pütheász a nyílt tengernek kormányozta hajóját, átszelték a La Manche-csatornát és Belerion földjénél, az angliai Cornwall-félsziget csücskénél (Land’s End) vetett horgonyt. Ő volt az első görög, aki elérte a Brit-szigeteket, sőt, ő nevezte el görögül Pritteni-nek (Πρεττανοί) vagy Prettanikē-nek (Πρεττανική), azaz Britanniának! A Pütheász által használt kifejezés kelta szóból eredhet, amely a testdíszekre utalva „a festetteket” vagy a „tetovált népet” jelenti.
Olvasható olyan is, hogy Pütheász itt hallotta először az Albion szót a kelta őslakóktól, amely név később a Brit-szigetek jelölésére szolgált. Az Albion szó egyébként valószínűleg kelta eredetű, jelentése Hegyes sziget.
A Cornwall-félszigeten, az ón hazájában a helyiek állítólag barátságosan fogadták. Pütheász megtekintette, hogyan bányásszák ki, olvasztják meg, majd kovácsolják rudakká az ónt, a bronz fontos ötvöző anyagát, amelyet aztán egy keskeny földgáton Ictis szigetére szállítottak. Ott az ónt idegen kereskedők vásárolták meg és rakták hajóikra. Ictis leírása egyébként a cornwalli St. Michael’s Mount szigetére illik.
Mivel Pütheász eredeti munkái elvesztek és csak más szerzők utalásai alapján következtethetünk tartalmukra, ezért ma is vitatott kérdés, hogy Britannia partjai mentén pontosan hogyan vezetett útja.
De ez most nem is rövid bejegyzésünk tárgya, itt csak arra az érdekességre hívtuk fel a figyelmet, hogy a Britannia elnevezés egy görög utazó cornwalli partraszállásához köthető.
Talán a végére még egy apróság. Hogy nézhetett ki a hajó, amivel Pütheász utazott? Nos, az Encyclopaedia Britannica szerint egy mindkét oldalon 85 evezős triérész (ógörögül Τριήρης) nevű óránként hét csomó (kb. 13 kilométer) sebességre képes három evezősoros görög hajóval utazhatott Pütheász.