Hellészpontosz, Dardanellák, Çanakkale Boğazı?

Az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros leginkább használt nemzetközi neve a Dardanellák, korábbi ókori nevén Hellészpontosz, mostani török nevén Çanakkale Boğazı. Rakjunk rendet ebben a bejegyzésben, hogy melyik elnevezésnek mi is az eredete és háttere.

A Dardanellák egy keskeny, kulcsfontosságú tengerszoros, mely összeköti az Égei-tengert a Márvány-tengerrel (és tovább a Boszporuszon át a Fekete-tengerrel). A Dardanellák a világ egyik legszűkebb, nemzetközi hajózásra használt szorosa: 61 kilométer hosszú és 1,2–6 kilométer széles. Átlagos mélysége 55 méter, legnagyobb mélysége pedig 103 méter a legkeskenyebb pontján, Çanakkale városa mellett. A Dardanellák egyébként kontinentális határ is, Ázsia és Európa között.

A szorosnak több elnevezése ismert, van ókori görög neve (1. Hellészpontosz), van görög eredetű mostani nemzetközi elnevezése (2. Dardanellák) és értelemszerűen van mostani hivatalos török neve (3. Çanakkale Boğazı) is.

A Hellészpontosz (Ἑλλήσποντος, Hellespontos) onnan kapta a nevét, hogy a thébai Athamasz királynak első, isteni feleségétől két gyermeke született: Phrixosz herceg és Hellé hercegnő. A királynak a második, gonosz felesége el akarta pusztítani őket, mire anyjuk egy aranygyapjas kost küldött a segítségükre, aki a messzi keletre, Kolkhiszba vitte volna őket. Ám útközben Phrixosz elaludt, ezért a kishuga, Hellé belecsúszott a tengerbe és megfulladt. A tengerszorost a görögök azóta Hellészpontosznak, azaz „Hellé tengerének” nevezik. Ezen a tengeren amúgy később Iaszón is keresztülhajózott, hogy megtalálja az aranygyapjút.

Nem csak Hellé fulladt azonban a szoros vizébe: a szerelemtől sújtott abüdoszi görög ifjú, Leandrosz is a Hellészpontoszt úszta át éjszakánként, hogy találkozhasson a Hellészpontosz túlsó (európai) oldalán, Szésztoszban élő imádott Hérójával, aki egyébként egy toronyban élt, mint Aphrodité papnője s emiatt is titkolnia kellett szerelmét. A toronyra kiakasztott lámpással jelezte neki az irányt, ám egy viharban a lámpa kialudt, Leandrosz pedig belefulladt a tengerbe. Másnap reggel Héró, meglátva szerelmének a partra sodort holttestét, öngyilkos lett, kiugrott a toronyból. A sztorit több irodalmár (Grillparzer, Schiller) feldolgozta, egy angol költő, Byron viszont át is úszta a tengerszorost Szésztosz és Abüdosz között 1810-ben.

Visszatérve a Hellészpontoszhoz, fontos átkelő is volt: I. Xerxész (Dárius fia) i.e. 482 körül pontonhidat építtetett Abüdosznál, hogy hatalmas serege Perzsiából Görögországba át tudjon kelni. Hérodotosz szerint a hidat lerombolta a vihar, Xerxész pedig őrjöngő haragjában lefejeztette a hidak építéséért felelősöket, és „büntetésből” magát a tengerszorost is megkorbácsoltatta.

Alexandrosz (Nagy Sándor) serege ellentétes irányban kelt át i.e. 334 májusában a Hellészpontoszon, majd elzarándokolt az ősi Trója romjaihoz.

A Dardanellák (Δαρδανέλλια, Dardanellia) egy későbbi elnevezés, máig használatos és egyébként ez is görög eredetű, visszavisz a mítoszok és görög istenek világába. Szóval, az egész úgy kezdődött, hogy Zeusz lefeküdt a gyönyörű Elektrával (Ἠλέκτρα), Atlasz titán és Pléioné tengeri nimfa lányával. Elektrának fia született Zeusztól, Dardanosz (Δάρδανος) aki felnőve saját dinasztiát akart alapítani, így a Hellészpontosz alatti félszigeten telepedett le s megalapította Dardania városát. Mint azt Stephen Fry angol szerző szarkasztikusan megjegyzi Trója című könyvében, „Dardanosz tehát várost alapított, és mivel sem a fantázia, sem pedig a szerénység nem tartozott legfőbb erényei közé, a települést is Dardanosznak, a királyságot pedig Dardániának nevezte el”. Később pedig Dardanoszról a szoros a Dardanellák nevet kapta.

Az alapító király halálát követően három fia közül a legidősebb, Ilosz lépett a trónra, ám mivel gyermektelenül halt meg, Erikhtoniosz nevű öccse lett a király. Erikhtoniosz után fia, Trósz került hatalomra, akinek egyik fia szintén Ilosz lett. S bizony ő volt az, aki megalapított a tengerszorostól délre egy várost, amit apja, Trósz után Trójának nevezett el, bár ugye miatta hívták Iliumnak vagy Ilionnak is – és igen, innen jön Homérosz eposzának a címe, az Iliász.

A Çanakkale Boğazı mostani hivatalos török név pedig egyszerűen onnan van, hogy a Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale.

És ha már a névmagyarázatoknál tartunk, a Dardanellák északi oldala a Gallipoli-félsziget, s itt van az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) városa is. Namármost ez is görög eredetű név, a görög Kallipolisz (Καλλίπολις) szóból származik, melynek jelentése „gyönyörű város”.

Barna Béla

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!