Dárius király nyomában

A görög-perzsa háborúk egyik leghíresebb csatája az i.e. 490-ben zajlott marathoni csata volt, ahol a görögök visszaverték a túlerőben lévő, húszezer fős, I. Dareiosz (Δαρειος) perzsául Dárajavaus, közkeletű magyaros nevén: „Dárius” király vezette perzsa támadást. Hogy ki is volt az ókori világ leggazdagabb királya, ennek eredünk most röviden nyomába az ókori Perzsiába, a mai Iránba.

Időszámításunk előtt 490-ben száz hadihajóból és ötszáz szállítóegységből álló perzsa flotta indult neki a görögöknek! Mint ismert, ekkor (i.e. 490) zajlott a híres marathoni csata is, ahol a görögök visszaverték a túlerőben lévő, húszezer fős, I. Dareiosz (Δαρειος) perzsául Dárajavaus (Dārayavauš), közkeletű magyaros nevén: „Dárius” király vezette perzsa támadást.

Az antik világ legnagyobb állama az Óperzsa Birodalom (Akhaimenida Birodalom) volt: az akkori világ népességének majdnem fele élt a virágkorában 8 millió km² területű birodalomban. A II. Kürosz (Kurus) alapította szuperhatalom volt az első olyan birodalom, amely három kontinensen terült el. Ez Kürosznak és két utódjának, Kambüszésznek (Kambúdzsija) és I. Dareiosz királynak volt köszönhető, ők terjesztették ki a birodalmat Afrikába és Európába: területe Indiától a mai Görögországig húzódott, Afrikában pedig a mai Egyiptom, Szudán, Líbia és Etiópia bizonyos területei is ide tartoztak. Egyiptomot Dareiosz foglalta el, így a Nílustól az ókori Óxosz (Oxus), azaz a mai Amu-darja folyóig terjedt a birodalom.

I. Dareiosz i.e. 549-ben született és 27 éves korától 36 éven keresztül (i.e. 522. szeptember 29. és i.e. 486 októbere között) volt az Óperzsa Birodalom nagykirálya. Nagy államférfiként és jó szervezőként ismert uralkodóként emlékeznek vissza rá, akinek egyik legjelentősebb intézkedése a birodalom megszilárdítása érdekében az úthálózat kiépítése volt: az egyik 2680 kilométer hosszú fő útszakasz Szúzát és Epheszoszt kötötte össze. Teljesen átalakította a kormányzati rendszert, a birodalmat húsz szatrapiára osztotta, melyek élén a király által kinevezett satrapa állt.

a magyar költészetben Arany János Toldijában vagy Petőfi Sándor János Vitézében is szerepel a „Dárius kincse” kifejezés

Dareiosz idején az adókat nemesfémben szedték be; Hérodotosz szerint a király évi jövedelme közel 10 tonna arany és 250 tonna ezüst lehetett. Ezzel egyébként nagyjából ki is érdemelte az ókori világ leggazdagabb királyának titulusát is, s nem véletlen, hogy nevéből jönnek az „Erre még Dárius kincse sem lenne elég!” vagy a „Még Dárius kincsét is elköltené!” magyar szólások. Sőt, a magyar költészetben Arany János Toldijában vagy Petőfi Sándor János Vitézében is szerepel a „Dárius kincse” kifejezés.

I. Dareiosz a kincseket Perszepolisz kincstárában halmozta fel. És igen, ő volt az, aki i.e. 515-ben megalapította és elkezdte felépíteni a szülőföldjén, Fárszban fekvő Perszepoliszt, az új fővárost. Perszepolisz neve egyébként ógörög eredetű, jelentése: „a perzsák városa”. Perszepolisz, az új királyi székhely átvette a korábbi főváros, Paszargadai szerepét.

A mai Irán talán egyik legmonumentálisabb romvárosa Perszepolisz. A Dareiosz király által épített főváros romjai között sétálva elképzelhetjük, hogyan éltek hajdanán a perzsa uralkodók. Mint azt egyébként Sárközy Miklós írja a Kossuth Kiadónál 2018-ban megjelent Irán könyvében, a 125 ezer négyzetméteres alapterületű palotaegyüttesnek két funkciója volt: „egyfelől az iráni újév megünneplésének adott otthont, amire az egész óriásbirodalomból Indiától Núbiáig érkeztek követségek ajándékokkal. Ez a máig megült tavaszünnep – perzsául Nouruz – minden évben a tavaszi nap-éj egyenlőséghez kötődik. Perszepolisz másik funkciója az Óperzsa Birodalom adóbevételeinek a megőrzése volt”.

I. e. 513-ban Dárajavaus egy hajóhídon kelt át a Boszporuszon, amelyet a számoszi Mandroklész mérnök tervezett, és meghódította Kelet-Európát. A keleti trákok és a géták leigázása után átkelt a Dunán, és behatolt az európai szkíták földjére. Ezután Trákia felé vették útjukat (ők önszántukból csatlakoztak a birodalomhoz), majd behódolásra kényszerítették Makedóniát is. A birodalomhoz csatolták az égei-tengeri Limnosz és Imbrosz (a mai Gökçeada) szigetét. Görögország ezzel nehéz helyzetbe került, mivel a perzsák ellenőrizték a tengerszorosokat, amelyeken át a fekete-tengeri gabona érkezett.

Dareiosz, mint ismeretes, többször is megpróbálta elfoglalni Görögországot, de i.e. 492-ben a flottája viharba került és megsemmisült az Athosz-hegyfoknál, két évvel később pedig ugye az athéniak győzték le seregét a marathóni csatában.

Miután tudomást szerzett a perzsa vereségről a marathoni csatában, Dareiosz újabb hadjáratot kezdett tervezni a görög városállamok ellen. Dareiosz három évet töltött az emberek és hajók felkészítésével a háborúra, amikor Egyiptomban lázadás tört ki. Ez az egyiptomi lázadás rontotta amúgy is megromlott egészségi állapotát, és megakadályozta, hogy újabb hadsereget vezessen. Nem sokkal ezután meg is halt, i.e. 486 októberében.

Dareiosz maga rendelte el, hogy sírját Perszepolisztól nem messze, a Naks-e Rosztam (Naqsh-e Rostam) függőleges sziklafalába vágják. Az Akhaimenida királyok temetkezési helyén hasonlóak a későbbi sírok is: mindegyiket hatalmas kereszt alakú, simára csiszolt függőleges homlokzatba vájták, ahol középen ajtó vezet a kriptába, s a sírhelyek a sziklába vannak vájva. A síron lévő faragványon Dareiosz (Dárajavaus) a trónján ül, körülötte harminc egyenrangú figura, akik a birodalom népeit szimbolizálják, illetve Dareiosz trónját tartják, ami egyébként a perzsa főisten, Ahura Mazda szárnyai alatt helyezkedik el.

Dareioszt a trónon fia Xerxész (görögül: Ξέρξης) követte, akit egyébként mostanság leginkább I. Khsajársá perzsa király néven keressünk.

Dareiosz emlékezetét számtalan alkotás őrzi, új regények is. Ilyen például Conn Iggulden (1971-) brit író Athén kapui című regénye, mely a görög–perzsa háborúk (i.e. 499–449) történetét felelevenítő trilógia első része. A történet a marathóni csata (i.e. 490) krónikájával kezdődik, amikor az athéniak az édeskömény illatú mezőn hősiesen megvédték városukat Dareiosz király túlerőben lévő seregével szemben.

Kép és szöveg: Barna Béla

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!