Homérosz a vak költő márvány portréja, Glyptothek, München
Gimnáziumokban nagyjából mindenki tanult Homérosz (görögül Ὅμηρος) nevű költőről, s ha jól tudom, a magyar gimnáziumok kilencedik osztályban ma is tanítják az Odüsszeiát, vagy legalábbis részleteket belőle. Persze az ókori görögség két legnagyobb epikus költeményének, az Iliásznak és az Odüsszeiának csak feltételezett szerzője Homérosz. Ugyanis a mai napig vitatják, hogy valóban ő alkotta-e a két művet, azonban valószínű, hogy élt egy Homérosz nevű költő, aki kulcsszerepet játszott az Iliász vagy mindkét eposz létrejöttében.
Megint mások szerint korántsem egyértelmű, hogy ki volt ő, egyáltalán létezett-e ilyen nevű személy. Életéről jószerivel csak kérdéseket lehet feltenni. Élt-e egyáltalán? Ha igen, mikor és hol? Homérosz valójában nem egy létező személy, állítja egy 2014-ben megjelent könyvében Adam Nicolson is; a Homéroszt tanulmányozó kutató szerint az említett két mű eredete i. e. 2000-re, vagyis több mint egy évezreddel korábbra tehető, mint ahogy azt az elfogadott nézet tartja.
Híosz (Khíosz) helyzete az Égei-tengeren egy német térképen
Szóval nem egyszerű a helyzet, mindenesetre kimondható, akár élt, akár nem, Homérosz akkor is a világirodalom egyik legnagyobb alakjának mondható. Az irodalomtanárok kenyerét nem elvéve, ebben a bejegyzésben nem elemzem egyik eposzt sem, inkább életének, s életének feltételezett helyszínének járok utána röviden.
Homérosz és kísérője – William Adolphe Bouguereau festménye
A kiindulási alaptétel ugye az, hogy életéről semmi bizonyosat nem tudni (mint említettem, sokan azt a kérdést is felteszik, egyáltalán létezett-e ilyen nevű személy). Szóval Homérosz személyére vonatkozó legkorábbi utalások és a két eposzból származó első idézetek az i.e. VIII. század közepéről erednek. Egy, az i.e. VII. század végére datálható álhoméroszi himnusz azt állítja, hogy szerzője „egy vak ember, vad Khiosz lakója” – tehát ekkor már élt az a hagyomány, hogy Homérosz vak volt, illetve, hogy Khiosz (Chios, Hiosz) szigetéhez köthető élete.
egy vak ember, vad Khiosz lakója
Homérosznak összesen hét életrajzáról tudunk egyébként, ezek hitele azonban erősen kétséges. Ami ezekből többé-kevésbe elfogadott, az az, hogy Homérosz az i.e. VIII. század második felében alkotott. És hogy hol született? Nos, az ókori hagyomány szerint hét város versengett a költő szülővárosának címéért: Szmirna, Rodosz, Kolophón, Szalamisz, Khíosz, Argosz, Athén (egy ismeretlen görög költő epigrammája a következő hét várost fogalmazza meg: „Hét város perel egyre, melyiknek sarja Homérosz: / Kűmé, Szmürna, Khiosz, Kolophón, Pülosz, Argosz, Athéna.”
Elképzelhető hogy Homérosz Híosz (Khíosz) szigetén született – Fotó: Barna Béla
Néhány ókortudós szerint Homérosz egyik legvalószínűbb születési helye Szmirna (Szmürna), az eredetileg ajól (aiol), de korán ión befolyás alá kerülő város. Apropó ión: szinte biztos, hogy a költőt erős szálak fűzték a kis-ázsiai partvidékhez, az ión szigetekhez; erről tanúskodik az eposzok nyelvhasználata, az ión nyelvjárás is.
Viszont, ha már kis-ázsiai partvidék, több kutató szerint bizonyosnak tűnik, hogy Homérosz vagy ott született, vagy pedig hosszú ideig tartózkodott Khiosz szigetén, ahol nevét és mesterségét a homéridák, e költő-énekesek egy iskola – vagy papi testület – tagjaiként vitték tovább.
Homérosz állítólag a Khioszon, Volisszoszban született – Fotó: Barna Béla
Homérosz szülőhelyeként tehát feltételezhetjük Khiosz szigetét. Kíváncsiságból utánanéztem a létező összes bédekkerben, hogy mit mondanak erről, nos, bizony elég sokban írják azt, hogy a hagyomány szerint a vak dalnok, Homérosz a Khiosz északnyugati részében fekvő Volisszoszban született. A Lonely Planet görög szigetek kötete is azt írja: „Az északnyugati rész falvai közül a legfontosabb Volisszosz. A feltételezések szerint a mai csendes település, amely fölött egy genovai erőd uralkodik, Homérosz szülőhelye”. És van még egy könyv, a Merhavia kiadó 2007-ben kiadott Görögország kötete, amely viszont nemes egyszerűséggel ezt írja: a „Voliszószban mutogatott Homérosz-ház közönséges hamisítvány”.
Volissos és környéke görög turistatérképen
Természetesen, amikor 2018-ban bejártuk Khiosz szigetét, elmentünk egy bérelt autóval Volissos városába is, de csak messziről fotóztuk le, ahogy a vár a falu fölé magasodik. Egyébként konkrétan nem Homérosz miatt jöttünk a sziget ezen részére, hanem egy strand miatt. Bori lányom kinézte a sziget legjobb strandjait, s ezeket jártuk be szisztematikusan: Volissostól nyugatra van az Agia Markella strandja, egy szép kolostor mellett igen idilli hely, nagyon jót fürödtünk itt az isteni Égei-tengerben.
Markella strandja Volissos közelében – Fotó: Barna Béla
Na de térjünk vissza Homéroszhoz: Khiosz szigetén van még konkrét hely, mely hozzá köthető: ez a sziget keleti partján, a fővárostól nem messze északra Vrondados (Vrondádosz) A meredek sziklafal előtt fekvő parti település már majdnem összenőtt Khíosz városával. Apropó meredek sziklafal: állítólag Homérosz emlegette egyik lehetséges szülőhelyét, hogy „meredekfalú Híosz”.
Daskalopetra, Homérosz köve – Fotó: Barna Béla
Szóval Vrondados egyik településrészét úgy hívják, hogy Daskalopetra (Dászkélopetrá, melynek jelentése = tanító sziklája). A tengerre néző magas sziklatömbről a hagyomány azt tartja, hogy a kőbe vájt „karosszékbe” ülve oktatta tanítványait Homérosz; feltételezett kőszékét amúgy nem olyan egyszerű megtalálni, csendes és eldugott hely, talán segít az, hogy a google-térképen a „Sanctuary of Cybele – Daskalopetra (Homer’s Rock)” címmel találjuk meg.
Daskalopetra, Homérosz köve – Fotó: Barna Béla
De ha ott vagyunk akkor már nem nehéz elképzelni a néha-néha bóbiskoló Homéroszt. Vagy azt, hogy ezen az idilli sziklán milyen jó is tanítani. A megilletődöttség is úrrá lehet rajtunk, hogy amúgy azon a helyen állunk, ahol az első görög költő felolvasta műveit. Ám ha illúzióromboló akarok lenni, akkor azt is meg kell említeni, hogy a „tanító sziklája” valójában Kübelé istennő kultuszhelye lehetett.
Kübeléről amúgy nagyjából annyit érdemes tudni, hogy a görög mitológiában egy frígiai eredetű természetistenség. Kultuszát a mítoszok a kis-ázsiai Frígiából (Phrügia, a mai Nyugat-Törökország) származtatják, ahonnan először a görög területekre, így például Khíoszra terjedt el. Érdekesség, hogy Kübelét nemcsak az istenek szülőjének („nagy istenanya”), hanem minden ember, sőt állat anyjának is tartották, de hegyanyának is nevezték.
Khíosz és környéke térképen
Szóval hogy Kübelé vagy Homérosz, természetesen a kettő egyébként nem zárja ki egymást, sőt: a Kübelé istennőnek is áldozhattak akár a Homeridae-dalnokok, itt, Daskalopetrában is.
S ha már dalnokok: Homérosz földjén járva olvastam a múlt-kor történelmi portálon egyébként egy 2015-ös cikket, melyben a brit kutató, Adam Nicolson azt mondja, hogy az ókori görög énekes mesemondók és dalnokok idővel Homeridae néven bukkantak fel, itt, Daskalopetrában is, ami kísértetiesen hasonlít a Homérosz névre, s a kutató úgy véli, a csoportosulás nevéből eredeztethető a poéta neve (tehát pont fordítva, mint a jelenleg elfogadott nézet, mely szerint éppen, hogy Homérosz nevéből származik a Khiosz szigeti csoportosulás).
Útban bringával Homérosz sziklájához – Fotó: Barna Béla
Daskalopetrába Khiosz városából egyébként az észak felé egy elnyúló tengerparti üdülőövezeten keresztül jutottunk el: belvárosi, kikötői szállodánk (City Point Chios) ingyen adott nekünk bicikliket, azzal tekertünk ki 2018. július 16-án. Útközben szélmalmokat és tengerész-szobrot görög zászlóval is fotóztunk. A Homérosz nyomában tett kiránduláshoz egyébként az igen jó minőségű Terrain kiadó (www.terrainmaps.gr) 328-as számú Chios térképét ajánlom.
Kép és szöveg: Barna Béla
Csak egy zárójeles ajánlás a végére: Híosz szigetéről szinte átlátni a török partokra, sőt át is kompozhatunk Çeşme városába, ahol Çeşme török várát nézhetjük meg.
