Ha babakocsival vagy kerekes székkel akarunk a fák lombkorona szintjében sétálni egyet, akkor irány az ausztriai Burgenland, ahol Óhodász (Althodis) mellett létesült egy ilyen ösvény.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

A lombkorona-ösvényhez tervezendő túra kiindulási pontjának érdemes a Kőszegi-hegyek (Günser Gebirge) osztrák részének déli lejtőjére települt Rohonc (Rechnitz) városkát választani.

Rohonc (Rechnitz) - Fotó: Barna Béla

Rohonc (Rechnitz) – Fotó: Barna Béla

A szép fekvésű, 3100 lakosú település mindössze 2 kilométerre a magyar határtól, 354 méter tszf. magasságban fekszik. Történetéből a Batthyányak alatti időszak emelendő ki, mikor is a környék kulturális központja volt Rohonc: 1788-ban például a kastélyban színházat rendeztek be, de itt volt a család 30 ezer kötetes jeles könyvtára is, amelyet Batthyány Gusztáv 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozott. Megfordult itt gyakran Savoyai Jenő herceg is. És itt töltötte utolsó éveit Faludi Ferenc (1704-1779), a Vas megyei születésű jeles papköltő, aki a jezsuita rend eltörlése után 1773-ban vonult vissza Rohoncra, ahol is a táj szépsége sok szép vers megírására ihlette. Bakancsos turistának például érdemes beleolvasni Tavasz című versébe: „Királyi mulatság erdőkben sétálni,/ Árnyékos utczáin fel s alá járkálni,/ Fülemile éneklésén,/ Gyönge szellők legyezésén/ Örömét nevelni,/ Kedve szerint élni.

A 430 m magasan fekvő Óhodász érdekessége, hogy a falut egykor hódvadászok lakták, innen ered állítólag a neve

Faludi Ferencről egyébként a település mellett egy közeli völgyet is elneveztek: a Faludi-völgyben van egy kellemes tó, ám most nem ez uticélunk, hanem a lombkorona ösvény. Rohonctól Óhodász (németül: Althodis, horvátul Stari Hodas) falu 7,2 kilométer távolságra van. A 430 m magasan fekvő Óhodász érdekessége, hogy a falut egykor hódvadászok lakták, innen ered állítólag a neve.

Óhodász egyébként történelme során többször elnéptelenedett, 1532-ben a török pusztította el teljesen, 1621-ben Bethlen hadai égették fel, 1650-ben pedig egy pestisjárvány néptelenítette teljesen el. Az 1910-es népszámlálás szerint 336, többségben horvát lakosa volt a falunak: az őseiket még a Batthyányak telepítették be 1559-ben. A falu 1921-ig Vas vármegyéhez tartozott, majd ezután Ausztria Burgenland tartományához került.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

Óhodásztól (Althodis) további két kilométert kell mennünk aszfaltozott úton északi irányban, a Baumwipfelweg feliratot követve: ez németül a „facsúcsutat”, azaz a „sétaút a fák tetején”-t jelenti. A parkolóban letéve járművünket már onnan elkezdődik egy tanösvény, de az igazi szenzáció azért mégis az, hogy az erdő fáit egy igencsak különleges és egyedülálló nézőpontból csodálhatjuk meg.

Hubert Reschl ötletgazda újságírókkal - Fotó: Barna Béla

Hubert Reschl ötletgazda újságírókkal – Fotó: Barna Béla

Túrázó csapatunkat a kerekesszékes Hubert Reschl ötletgazda fogadta, aki mesélt pár szót az egész projektről: ez az első, akadálymentes fák csúcsai között haladó túraút, ahol 500 m hosszan 11 torony van fapallóval összekötve. A bejárattól szép lassan emelkedő ösvény a végén már 20 méter magasan visz, ahol tényleg kellemesen végig lehet menni babakocsis anyukáknak és mozgássérülteknek, sőt, vakoknak is!

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

A magaslati fapallókon 8 ismertető állomás és tábla várja a turistákat, ezek a következők: 1. Rovarok a fakoronákban 2. Harkályok és harkályodvak utóbérlői 3. A rét a fakoronákban 4. Denevérek az erdőben 5. A holló 6. Az erdei madarak és a hangjuk 7. Baglyok – az éjszaka hangtalan vadászai 8. Nagymadarak az erdőben: ragadozó madarak és fekete gólya.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

A lombkorona ágai közül az ösvény végére aztán mintha egy kilátóba érnénk ki, ahonnan élvezhetjük a gyönyörű kilátást a Kőszegi-hegyek (Günser Gebirge) déli lejtőire. Ez a hegység egyébként az osztrák geológusok Rechnitzer Schiefergebirge-nek, azaz Rohonci-palahegységnek is hívják, mert zömében metamorfit-összletből és különböző kristályos palákból (kvarcfillit, mészfillit, zöldpala stb.) valamint agyagpalából épül fel.

A Kőszegi-hegység déli lankái

A Kőszegi-hegység déli lankái

A tanösvény utolsó tornyából szépen látszik a Nagy-Szarvaskő (Grosser Hirschenstein) 862 méter magas csúcsa, mely a második legmagasabb hegye Burgenlandnak.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

A Grosser Hirschenstein felé eltekintve a lombkorona ösvényen búcsúzóul idézzük fel újra Faludi Ferencet, illetve erdőkről írott versét, melyet az itteni táj ihletett meg: „Magos hegyek, szelíd erdők,/ Pán Istennek sátora,/ Hantos halmok, hives ernyők,/ Diánának udvara!”

Kép és szöveg: Barna Béla

A tanösvény a magyarországi Bozsoktól mindössze 12 kilométerre fekvő Althodis határában van. Budapesttől az ausztriai falu távolsága Győrön és Szombathelyen át 255 km. A területre az 1: 35-ezres Kőszegi-hegység/ Günser Gebirge Szarvas-Faragó féle turistatérképe ajánlott. A belépő a területre felnőtteknek 5 €. Áprilistól októberig 10-17 óráig van nyitva a tanösvény szerdától vasárnapig, nyáron hétfőn és kedden is.

A tanösvényről 2013 októberében jelent meg cikkem a HTM (Hegyisport és Turista Magazin) lapjain.

201310 htm althodis03