A lombkorona-ösvényhez tervezendő túra kiindulási pontjának érdemes a Kőszegi-hegyek (Günser Gebirge) osztrák részének déli lejtőjére települt Rohonc (Rechnitz) városkát választani.
A szép fekvésű, 3100 lakosú település mindössze 2 kilométerre a magyar határtól, 354 méter tszf. magasságban fekszik. Történetéből a Batthyányak alatti időszak emelendő ki, mikor is a környék kulturális központja volt Rohonc: 1788-ban például a kastélyban színházat rendeztek be, de itt volt a család 30 ezer kötetes jeles könyvtára is, amelyet Batthyány Gusztáv 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozott. Megfordult itt gyakran Savoyai Jenő herceg is. És itt töltötte utolsó éveit Faludi Ferenc (1704-1779), a Vas megyei születésű jeles papköltő, aki a jezsuita rend eltörlése után 1773-ban vonult vissza Rohoncra, ahol is a táj szépsége sok szép vers megírására ihlette. Bakancsos turistának például érdemes beleolvasni Tavasz című versébe: „Királyi mulatság erdőkben sétálni,/ Árnyékos utczáin fel s alá járkálni,/ Fülemile éneklésén,/ Gyönge szellők legyezésén/ Örömét nevelni,/ Kedve szerint élni.”
A 430 m magasan fekvő Óhodász érdekessége, hogy a falut egykor hódvadászok lakták, innen ered állítólag a neve
Faludi Ferencről egyébként a település mellett egy közeli völgyet is elneveztek: a Faludi-völgyben van egy kellemes tó, ám most nem ez uticélunk, hanem a lombkorona ösvény. Rohonctól Óhodász (németül: Althodis, horvátul Stari Hodas) falu 7,2 kilométer távolságra van. A 430 m magasan fekvő Óhodász érdekessége, hogy a falut egykor hódvadászok lakták, innen ered állítólag a neve.
Óhodász egyébként történelme során többször elnéptelenedett, 1532-ben a török pusztította el teljesen, 1621-ben Bethlen hadai égették fel, 1650-ben pedig egy pestisjárvány néptelenítette teljesen el. Az 1910-es népszámlálás szerint 336, többségben horvát lakosa volt a falunak: az őseiket még a Batthyányak telepítették be 1559-ben. A falu 1921-ig Vas vármegyéhez tartozott, majd ezután Ausztria Burgenland tartományához került.
Óhodásztól (Althodis) további két kilométert kell mennünk aszfaltozott úton északi irányban, a Baumwipfelweg feliratot követve: ez németül a „facsúcsutat”, azaz a „sétaút a fák tetején”-t jelenti. A parkolóban letéve járművünket már onnan elkezdődik egy tanösvény, de az igazi szenzáció azért mégis az, hogy az erdő fáit egy igencsak különleges és egyedülálló nézőpontból csodálhatjuk meg.
Túrázó csapatunkat a kerekesszékes Hubert Reschl ötletgazda fogadta, aki mesélt pár szót az egész projektről: ez az első, akadálymentes fák csúcsai között haladó túraút, ahol 500 m hosszan 11 torony van fapallóval összekötve. A bejárattól szép lassan emelkedő ösvény a végén már 20 méter magasan visz, ahol tényleg kellemesen végig lehet menni babakocsis anyukáknak és mozgássérülteknek, sőt, vakoknak is!
A magaslati fapallókon 8 ismertető állomás és tábla várja a turistákat, ezek a következők: 1. Rovarok a fakoronákban 2. Harkályok és harkályodvak utóbérlői 3. A rét a fakoronákban 4. Denevérek az erdőben 5. A holló 6. Az erdei madarak és a hangjuk 7. Baglyok – az éjszaka hangtalan vadászai 8. Nagymadarak az erdőben: ragadozó madarak és fekete gólya.
A lombkorona ágai közül az ösvény végére aztán mintha egy kilátóba érnénk ki, ahonnan élvezhetjük a gyönyörű kilátást a Kőszegi-hegyek (Günser Gebirge) déli lejtőire. Ez a hegység egyébként az osztrák geológusok Rechnitzer Schiefergebirge-nek, azaz Rohonci-palahegységnek is hívják, mert zömében metamorfit-összletből és különböző kristályos palákból (kvarcfillit, mészfillit, zöldpala stb.) valamint agyagpalából épül fel.
A tanösvény utolsó tornyából szépen látszik a Nagy-Szarvaskő (Grosser Hirschenstein) 862 méter magas csúcsa, mely a második legmagasabb hegye Burgenlandnak.
A Grosser Hirschenstein felé eltekintve a lombkorona ösvényen búcsúzóul idézzük fel újra Faludi Ferencet, illetve erdőkről írott versét, melyet az itteni táj ihletett meg: „Magos hegyek, szelíd erdők,/ Pán Istennek sátora,/ Hantos halmok, hives ernyők,/ Diánának udvara!”
Kép és szöveg: Barna Béla
A tanösvény a magyarországi Bozsoktól mindössze 12 kilométerre fekvő Althodis határában van. Budapesttől az ausztriai falu távolsága Győrön és Szombathelyen át 255 km. A területre az 1: 35-ezres Kőszegi-hegység/ Günser Gebirge Szarvas-Faragó féle turistatérképe ajánlott. A belépő a területre felnőtteknek 5 €. Áprilistól októberig 10-17 óráig van nyitva a tanösvény szerdától vasárnapig, nyáron hétfőn és kedden is.
A tanösvényről 2013 októberében jelent meg cikkem a HTM (Hegyisport és Turista Magazin) lapjain.