Sínbiciklivel a Kabold-Fülesi-dombságon

Ha vonatsíneken akarunk biciklizni, Soprontól néhány kilométerre, Burgenlandban ezt megtehetjük. A hajtánnyal, vagy másik nevén drezinával egy 23 kilométeres vágányon végigtekerhetünk a Soproni-hegység déli, osztrák oldalán, vagy ahogy a helyi idegenforgalmárok nevezik, a közép-burgenlandi Sonnenland régió (A nap országa) szépségeit fedezhetjük fel hajtányon ülve. 

A Soproni-hegység déli, Ausztriához tartozó oldalának napsütötte lejtőin kirándulva elég sok szőlőt láthatunk. Nem véletlenül, a ma Közép-Burgenlandhoz tartozó táj a kékfrankos legjelentősebb termőterülete Ausztriában, ezért is nevezik a kékfrankos hazájának. Az idegenforgalmárok Sonnenland régiónak, „A nap országának” nevezik ugyanezt, a tájföldrajz tudósai pedig Kabersdorf Nikitscher Hügellandnak, azaz Kabold-Fülesi-dombságnak hívják ezt a tájat.

a tájföldrajz tudósai pedig Kabersdorf Nikitscher Hügellandnak, azaz Kabold-Fülesi-dombságnak hívják ezt a tájat

Ezen dombok között kanyarog végig egy vasútvonal, melynek egy szakaszát Deutschkreuztól egészen Markt St. Martin-ig, azaz Sopronkeresztúrtól Sopronszentmártonig bejárjuk.

Kópháza után átlépve a magyar-osztrák határt az első település Deutschkreuz (magyarul 1899-ig Németkeresztúr, ezután Sopronkeresztúr). A Soproni-hegység és a Kreutzer Wald (Keresztúri-erdő) közötti völgyben a Goldbach (Arany-patak) partján elterülő, 3099 lakosú falu mindössze 12 kilométerre fekszik Soprontól.

A falu a történelemkönyvek lapjaira azzal került be, hogy 1707-ben a falu határában ütközött meg Vak Bottyán kuruc tábornok serege a Nádasdy Ferenc vezette császári csapatokkal. Műemléke a Nádasdy-kastély, melyet eredetileg 1492-ben a Kanizsaiak építettek lovagvárnak. 1560-ban és 1625-ben a Nádasdyak átépítették, Nádasdy Ferenc lefejezése után azonban 1676-ban a kastély az Esterházy család kezébe került.

Nem messze a kastélytól, a falu határában egy nagy birkahodályra emlékeztető épületet látunk, ami az is volt: birkaistálló. A Weingut Schaflerhof pincészet egykor az Esterházyak kezében volt, akik anno juhtenyésztésre használták a birtokot. Manapság, 2008-tól azonban már Schaflerhof néven ez Ausztria egyik legmodernebb trendi borászata, a Weingut Hans Igler (www.weingut-igler.at) működik. Még 2013-ban bepillantást nyerhettem a pincészetbe, ahol a borok Hans Igler munkáját dicsérik, akit Vulcanora keresztelt itala miatt a vörösbor úttörőjének is neveznek Ausztriában. Hans volt az, aki az országban először használt bordeaux-i mintára barik hordókat. Jelenleg lánya Waltraud Reisner Igler folytatja édesapja munkásságát: Schaflerhof ma az ő családi birtoka, 650 fantasztikus barik hordóval. Deutschkreuz környékén egyébként az őshonos szőlőkultúrában meghatározó és termelt szőlőfajták a cabernet sauvignon, a merlot és a zweigelt.

Deutschkreuz után nyugati irányba indulunk, áthaladunk Unterpetersdorf (Alsópéterfa) falun, mely arról nevezetes, hogy itt született 1893-ban Reuter Ágoston festőművész, grafikus, főiskolai tanár.

Innen már csak pár kilométer a Neckenmarkt-Horitschon feliratú állomásépület, mely egykoron a sopron-kőszegi HÉV 508-as vasútvonalán a Sopronnyék-Harácsony nevet viselte. A vasútforgalom 2013-ban megszűnt itt, s azóta a síneket a hajtányos vagy drezinás turisták vették birtokukba: élvezhetjük itt a sínen bringázás örömeit.

Neckenmarkt-Horitschon állomásán sínbringára ülve Oberpullendorfig egy 23 km hosszú, speciális vasúti pályán tekerhetünk végig. Páros napokon a hajtányokon Horitschon/Neckenmarkttól Oberpullendorfig, páratlanokon pedig az ellenkező irányban közlekedhetünk.

Átlagos tempóban körülbelül három órás tekerésre számítsunk, de ennél lassabban is lehet, hangulatos megállóknál egyszerűen leemeljük a hajtányt a sínekről.

A drezina név egyébként a német erdőmester, Karl-Friedrich Drais (1785-1851) nevéhez köthető, ő szerkesztette az első, a mára már jócskán megváltozott kerékpárt. A szerkezet az odenwaldi erdőmester után a Draisine nevet kapta, innen pedig a burgenlandi sínbicikli a Draisinentour nevet.

Elindulva az állomásról a sínektől délre az 1900 lakosú Horitschon (Haracsony) falu hózódik, északra pedig az 1700 lakosú Neckenmarkt (Sopronnyék). Ez utóbbi egyébként arról híres, hogy az 1620-as lakompaki csatában az Esterházyak oldalán a nyékiek is részt vettek, s a kurucok felett aratott győzelem emlékére minden úrnapján zászlós felvonulást tartanak, ez az ún. „nyéki zászlólengetés”.

A vasútvonal szőlőskertekkel, napraforgós mezőkkel tarkított árnyékos erdőkön, szemet gyönyörködtető szántóföldeken és romantikus falvakon vezet, néha keresztezünk közutat, akkor nekünk kell egy sorompót letekerni, az osztrák autósok pedig mosolyogva várják, amíg különleges sínjárgányunkkal áttekerünk az úton.

Következő állomás a drezinatúrán Raiding-Lackendorf. Az állomás osztrák nevének második része az 576 lakosú Lackendorfra (Lakfalva) utal, mely településnek első írásos említése 1222-ből II. András király adományleveléből származik „Major-Louku” néven. A vasútállomás első tagja pedig Raiding falura, ami magyarul Doborján községet jelöli. S bizony, híres hely ez, a település nagy szülötte Liszt Ferenc zeneszerző, aki 1811. október 22-én az egykori kastély keleti szárnyát képező épületben látta meg a napvilágot.

Raiding, magyarul Doborján híres hely, a település nagy szülötte Liszt Ferenc zeneszerző

Innen továbbtekerve a síneken elhaladunk Unterfrauenhaid (magyarul: Lók) falutól északra, mely a középkorban fontos búcsújáró helynek számított Boldogasszonyfalva néven (1425, Boldogazzonfalua). Érdekessége még, hogy születésekor e falu templomában keresztelték meg Liszt Ferencet.

A következő vasútállomás fontos hely, jegyezzük meg: Lackenbach (magyarul: Lakompak). Ez az ún. „édes állomás”, ahol a felújított vasútállomás épületében 2010. június 11. óta finomabbnál-finomabb sütemények, csokoládék, pralinék és kávékülönlegességek várják a vendégeket, ehetünk házi pelyhes császármorzsát vagy akár egy apfelstrudelt is.

A Soproni-hegyek déli lábánál a Selitza-patak partján fekvő 1070 lakosú faluban 1620 szeptemberében döntő jelentőségű csatát vívtak a kuruc és labanc csapatok. A csatában életét vesztette Tarródy Mátyás is, akit a harc után Esterházy Miklós teljes hadi pompával ott helyeztetett örök nyugalomra, ahol a védősáncban megbotlott lova maga alá temette (síremlékét 1953-ban a Bahngasséra telepítették át). Van a faluban egy kastély is, amely egy időre az Esterházyak birtokközpontja lett. A kastély ma is Esterházy tulajdon, de van külön drezina-megállója, ahonnan beugorhatunk megnézni a lackenbachi (Lakompak) kastélymúzeum „A természet nyomában” című kiállítását.

Ez után következik a vasúton biciklizés leghangulatosabb szakasza: a dombokon és árnyas erdők között kanyargunk, és átszeljük a dombokat: ez a táj egyébként Hevesi Attila geográfus szerint már nem a Dunántúlhoz, hanem inkább a Keleti-Alpok aljához, annak is a „kavicstakaró”-jához tartozik: kevéssé ismert neve a Kabold-Fülesi-dombság (németül Kabersdorf Nikitscher Hügelland).

Az árnyas erdők között vezető síneken feltekerünk egészen a pálya legmagasabb pontjáig, 322 m tszf. magasságig, majd egy 40 méteres szintet szinte gurulunk lefelé Weppersdorf-Kobersdorf állomásig. Lendületből továbbtekerünk az 1800 lakosú Weppersdorf (Veperd) mellett, és begurulunk az 1184 lakosú Markt St. Martin (Sopronszentmárton) falu állomásra, ahol egy igazi békebeli, monarchia hangulatú restiben ejtőzhetünk egyet, félrerakva a hajtányokat.

Az idáig tartó 13 kilométer hajtányozás az út legjobb szakasza, természetesen ha időnk van, a további 10 kilométert is érdemes letekerni Oberpullendorfig, síneken amúgy sem gyakran biciklizhetünk.

Kép és szöveg: Barna Béla

A drezina-túra kiindulópontja a magyar határtól, Kópházától mindössze 12 kilométerre fekvő Neckenmarkt egykori vasútállomásán van. Budapesttől az ausztriai falu távolsága 216 km. A területre az 1:40-ezres Soproni-hegység/ Ödenburger Gebirge Szarvas-Faragó féle turista- és kerékpáros térképe ajánlott. Szezon: április 1-től október 31-ig naponta. Bővebb információ magyarul is a www.draisinentour.at honlapon.

A sínbiciklizésről nyomtatott cikkem 2014 áprilisában jelent meg a HTM hasábjain. A cikk egy sajtóút anyagából született, amelyre Beata Havranova hívott meg, ezúton is köszönet neki érte.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!