Salzburgtól délre kiemelkedik a tájból egy fantasztikus mészkőhegy, az Untersberg, melynek gerince egyben az osztrák-német határ. A hegy osztrák oldalán az 1853 m magas Salzburger Hochthron magasodik a táj és maga Salzburg városa fölé.

Hol járunk Ausztián belül?

Hol járunk Ausztián belül?

Az Untersberg egy 70 km²-es hegymasszívum, mely az ausztriai Salzburg és a németországi Berchtesgaden között emelkedik. A német (bajor) oldal legmagasabb pontja az 1972 m magas Berchtesgadener Hochthron, az osztrák oldalon pedig az 1853 m magas Salzburger Hochthron magasodik a táj és maga Salzburg városa fölé.

Képeslap a Salzburg fölé tornyosuló Hochtronról

Ezt a hegyet mindenképp érdemes egy salzburgi városnézés után felüdülésül beiktatni. A várostól délre emelkedő hegyre felvonó visz fel; ennek völgyi állomásához vagy az 55-ös busszal mehetünk a Grödig településhez tartozó St. Leonhardtig, de autóval vagy kerékpárral is megközelíthetjük: pontosan 12,6 km-re délre van a salzburgi városközponttól a hely.

Mielőtt tovább mennénk, említsük meg: itt Grödigben működik a népszerű Mozartkugelt gyártó csokiüzem is, melyet a híres osztrák zeneszerzőről, Mozartról neveztek el. És amit a salzburgi cukrász, Paul Fürst talált fel 1890-ben: nugátkrém, marcipán és csoki különlegesen finom keveréke ez a golyó, mellyel felszerelkezve immár nekivághatunk a hegynek.

A Geireck csúcsa, ide mellé érkezik a felvonó – Fotó: Barna Béla

Az Untersbergre 1961 óta lehet nagykabinos drótkötélpálya segítségével feljutni, mely igen látványos. A völgyállomás 456 méteren van, a felső végállomás pedig 1776 méteren található, a magasságkülönbség tehát 1320 méter.

Az 1805 m magas Geireck egyben bajor-osztrák határcsúcs – Fotó: Barna Béla

A felvonó hegyi állomása mellett közvetlenül a Geireck 1805 méter magas csúcsa emelkedik, amely egyben bajor-osztrák határcsúcs is. Innen akár kisgyerekekkel is járható, kellemes 20-25 perces gerinctúrán jutunk el a Salzburger Hochthron 1856 m magas csúcsára, a legmagasabb ponton álló, hegyi-kereszthez.

A Salzburger Hochthron gyerekekkel is kényelmes – Fotó: Barna Béla

Innen élvezhetjük a lélegzetelállítóan szép berchtesgadeni és obersalzbergi hegyeket, ellátni a bajor Watzmannig, keleti irányba Salzkammergut felé, délre nézve pedig a Hohe Tauern hegységig. És persze szépen látszik alattunk a 149 ezer lakosú, pompás barokk város, Salzburg; Mozart szülővárosa. A város híres fellegvára innen bizony hangyapiszoknak tűnik.

Kilátás – Fotó: Barna Béla

A hegy, az Untersberg, amelyen túrázunk egyébként az Északi-Mészkő-Alpok (Nördliche Kalkalpen) peremén helyezkedik el és zömében Ramsau-dolomitra települt dachsteini mészkő építi fel, illetve untersbergi márvány. Ez utóbbi híres építőkő egyébként, az innen származó kőből épült fel a salzburgi dóm egy része, innen hozták a bécsi Szentháromság-oszlop kövét, de Otto von Bismarck szarkofágja és a Regensburg melletti Walhalla is ebből van.

A hegységet mészkő és dolomit építi fel – Fotó: Barna Béla

A kézzel fogható kövek után szóljunk az Untersberg legendáiról is. Nos, a hegy állítólag törpék és óriások valamint szüzek tanyája is. Az egyik ilyen törpe manó, az Untersberger Mandln vigyáz a hegy egyik leghíresebb alakjára, aki nem más, mint Nagy Károly császár, aki állítólag az Untersberg egyik barlangjában alszik. A legenda szerint csak akkor fog felébredni álmából, amikor a hollók már nem köröznek a csúcsok felett, és a szakálla háromszor körüléri majd a márványasztalt. És miután felébredt, megmérkőzik majd a walsi körtefa alatt a gonosszal, győzni fog és ezzel beköszönt majd a boldogság és a jólét kora. De van hozzá kapcsolódva egy másik legenda is, amely szerint Nagy Károly az utolsó ítélet napján éled fel újra, hogy az angyalokkal együtt harcba szálljon az Antikrisztussal.

Barbarossza Frigyes az Untersberg barlangjában

A legenda egy másik változatában Nagy Károly helyett Barbarossza Frigyes (Frederick Barbarossa) császár alszik a hegy barlangjában, aki százévenként felébred, s ha látja még a hegy hollóit, akkor tovább alszik. Amikor aztán elhagyja a barlangot, akkor a közeli Walserfelden mezején az emberiség utolsó nagy csatája következik majd el.

A csodaszép mészkősziklákon sétálva említsük még meg a hegy más irodalmi, zenei és filmes vonatkozásait is: egy 1829-es opera is az Untersberg címet kapta, melyet Johann Nepomuk von Poißl (1783–1865) írt, és az Untersberg inspirálta a német művész, Stephan Hess több munkáját is.

A Hochtron keresztjénél – Fotó: Barna Borbála

Ezenkívül „A muzsika hangja” című filmet Salzburg és környékének eredeti helyszínein forgatták még 1965-ben: a film öt Oscar-díjat nyert, és máig az egyik legnépszerűbb és legsikeresebb filmként tartják számon: itt, az Untersbergen játszódik a film nyitójelenete, valamint a menekülési jelenet is. S ha már zene, meg kell említenünk, hogy egy magyar énekesnő, Zséda is járt 2012-ben az Untersberg tetején.

Kép és szöveg: Barna Béla

A túránk útvonala – Freytag-&-Berndt

Térkép Heinrich Bauregger  könyvéből (Bayerische Alpen und Nordtirol)

A túrához az Untersberg, Eisriesenwelt, Königssee. Wander-, Rad- und Schitourenkarte ajánlható, méretaránya 1:50.000 és a bécsi Freytag-&-Berndt-sorozatában jelent meg 102-es számmal. Nagyon jó könyv ehhez és más hasonló túrákhoz Heinrich Bauregger Die schönsten Wanderungen mit der Bergbahn – Bayerische Alpen und Nordtirol című könyve. A hegy lábánál fekvő St. Leonhardt 556 kilométer távolságra fekszik Budapesttől.

Ezen túraleírás először a HTM 2014 júniusi számában jelent meg nyomtatásban.

2010. augusztus 23-án a családom a hegytetőn – Fotó: Barna Béla