Egy sablonos útikönyvben az olvasható, hogy a Garda-tó az olasz tavak közül a legkevésbé festői. Szerencsére azonban egy osztrák kiadású túrakönyvben is utánanéztem a helynek, s már egy fotó alapján kiderült: ez nem igaz. Miért is nem festői az, amikor egy gyönyörű tó mellett 2 kilométer magas hegy emelkedik? Ezt a hegyet, a Monte Altissimo di Nago-t (2079 m) megmászva lepillanthatunk 2 kilométer mélybe: onnan nézve a Garda-tó mintha a hegyek közé szorult, óriási fjord lenne. Nagyon is festői.
A tó környékének egyik legmagasabb hegyét nem a tópart felől, hanem hátulról érdemes megközelíteni. Az A22-es autópálya vagy Rovereto felől nyugat felé tartva Mori településnél kell letérni Brentonico (695 m tszf.) felé, majd onnan S. Giacomo (1196 m) és S. Valentino (1329 m) településeken át jutunk fel az 1617 méter magas Bocca del Creer-ig (más néven: Passo Canaletta). Itt áll a Rif. Graziani menedékház, s idáig lehet autóval jönni. A menedékháztól bő 400 méteres szintemelkedés vár ránk, a csúcsot oda-vissza bő négyórás túrával mászhatjuk meg, akár 5 éves kisgyerekekkel is kényelmes túraösvényen.
A felfelé kapaszkodás közben alpesi virágok sokasága kápráztat el minket. Ez nem véletlen. Az Altissimo di Nago-t is magába foglaló Monte Baldo keleti fele (tehát nem a tóra néző oldala!) már évszázadok óta a ritka gyógyfüveket vagy mérgező növényeket kereső botanikusok, gyógyszerészek és udvari emberek kedvelt lelőhelye volt, nem véletlenül a XIV. századi növénygyűjtők Hortus Italiaenek, vagyis Itália kertjének nevezték el. Voltak túlzóbb leírók is, akik egyenesen a botanikusok eldorádójának, és „Európa kertjének” nevezték el ezt a hegyoldalt.
a XIV. századi növénygyűjtők Hortus Italiaenek, vagyis Itália kertjének nevezték el
És miért van itt sok ilyen érdekes növény? Nos, mert ez hegygerinc a jégkorszakok idején a gleccser fölé emelkedett, így olyan növények is megmaradtak, amelyek máshol kipusztultak, mint például az endemikus Anemone baldensis. A menedékháznál lévő területet Riserva Naturale Bes-Corna Piana néven védik, tőle délnyugatra is találunk egy 978 hektáros védett területet: a Riserva Naturale Integrale Lastoni Selva Pezzi-t, azaz a Selva Pezzi Természetvédelmi Rezervátumot: érdekesség, hogy a „pez” a vörösfenyő tájnyelvi elnevezése.
„Itália kertjében” felfelé túrázva gyorsan eltelik az idő, így a 633-as számú turistaúton gyorsan felérünk a Rif. Altissimo (Damiano Chiesa) 2060 m magasan fekvő menedékházához, ahonnan tulajdonképpen nem vezet jelzés, de könnyen megtaláljuk a Monte Altissimo di Nago 2079 méter magas csúcsát, ahová kiérve egy pillanatra úgy érezhetjük, mintha Norvégiában lennénk: mivel a Garda-tó tengerszint feletti magassága mindössze 65 méter, így egészen pontosan két kilométert nézhetünk lefelé!!! Innen nézve a Garda-tó valóban olyan, mintha egy hegyek közé szorult, óriási fjord lenne.
A Monte Altissimo di Nagóról szép panorámában gyönyörködhetünk tehát: elvileg a brentai Dolomitok is idelátszik, de a Garda-tó északi vége és a Sarca völgy az még párás időben is elkápráztatja a túrázót.
Ez a szép kétezres hegy egyébként az Elő-Alpok egyik csoportjában, a Monte Baldóban emelkedik. Nem ez a legmagasabb pontja a hegységnek, hanem tőle délre a Cima Valdritta (2218 m), magas még a Cima Pozette (2132 m) is, azonban az Altissimo di Nagóról leginkább fjordszerű a kilátás a Garda-tóra.
Az olasz szakíró, Stefano Ardito szerint a „helyi turisták és hegymászók nagyon kedvelik a Veneto és Trentino közötti Elő-Alpokat, a messzebbről érkezők azonban csak ritkán keresik fel ezt az érdekességekben oly gazdag tájat.” Én mint messzebbről érkező és eldugottabb helyek után kutató bakancsos felkerestem, s csak erre tudom buzdítani minden túratársamat: tényleg lenyűgöző erre a hegyre feljönni.
S mégvalami: a hegy ma is határ Trentino-Alto-Adige (Trentino–Dél-Tirol) és Veneto tartományok között. Régen az itt folyó harcok fiatalok ezreinek életét követelte. Trento megye ezért 1985-ben a Béke útjának (Sentiero della Pace) nevezte el azt a hosszú túraútvonalat, amely az egykori frontvonalat követi. Mi pedig élvezzük, hogy békében túrázhatunk itt, Itália kertjében.
Kép és szöveg: Barna Béla
A LagirAlpina térképkiadó 12-es számú, 1:25000-res méretarányú Alto Garda térképe ajánlott a területre, mely az olasz könyvesboltokban pár euróért beszerezhető. Ennek az írásnak az eredeti nyomtatott verziója 2009 szeptemberében jelent meg a Turista Magazinban.