Zürich házi hegye: az Üetliberg (874 m)

New York és Tokió után a világ harmadik legjelentősebb tőzsdeközpontja Zürich, ahol ráadásul még több mint 300 bank is van! Svájc legnagyobb városáról mindazonáltal egy statisztika azt tartja, hogy 5,6 millió négyzetméter zöldövezetével és 17 ezer köztéri fájával a világ egyik legzöldebb városa. Bakancsos turistaként valószínűleg ez hoz inkább lázba mindenkit, gyalogoljunk fel hát Zürich városának legmagasabb pontjára, az Üetlibergre (871 m).

Zürich az északi szélesség 47˚22’46” és a keleti hosszúság 8˚33’4” fokán, a tengerszint felett 409 méter magasságban fekszik, tehát ha az Üetlibergre tartunk, akkor valamivel több mint 400 m szintkülönbséget kell leküzdenünk. Nem is Svájcban lennénk persze, ha nem vezetne fel valamiféle vasút is a hegyre.

Nos, az Uetlibergbahnt 1875-ben nyitották meg, és 1923-ban már villamosították. Ma ez a zürichi gyorsvasúthálózatba van kapcsolva (S10, Sihltal-Zürich-Uetliberg-Bahn), s ezzel pár perc alatt a hegytetőn lehetünk.

Sokkal élvezetesebb azonban a gyalogtúra, s mivel ez a város „házi hegye”, rengeteg zürichi lakos ezt a gyaloglást akár minden vasárnap megteszi. Mi is egy zürichi polgárhoz csatlakoztunk szokásos vasárnapi hegysétáján az Uto-nak is becézett hegyre.

Többféle túraút vezet persze fel az Uto-ra. Az egyik ilyen a Denzler-út, amely Albisguetli városrészből, a 13-as villamos végállomásától indul. Az utat egy Denzler nevű pékről nevezték el, aki minden reggel megtette ezt az utat a zsemléivel a csúcson fekvő hotelig. Gondos kutatók szerint Denzler 4000 alkalommal járt az Uto-n. Egy másik erdei út a várostól nyugatra fekvő Uitikon-Waldegg parkolójából vezet fel a csúcsra. Talán a legjobb választás a 14-es villamos végállomásánál fekvő Triemli városrészből, a kórház mellől vezet fel a csúcsra, ezt nevezik Hohensteinweg-nek is.

Maga Zürich mint említettük 409 méteren fekszik, Triemli 450 méteren, innen indulunk gyalog. Útközben érintjük a 718 méter magas Hohenstein-t, majd az 1968-ban épült, 132 méter magas TV-torony (Swisscom Broadcast) mellett elhaladva hamarosan felérünk a csúcsra.

Ez a túraút csak a gyalogosoké, nem járnak rajta kerékpárosok sem, ugyanis 2005-ben megnyitották a Biketrail Triemli nevű bicikliutat, mely Triemliből a csúcson lévő TV-toronyig vezet (3,5 km hosszú és 350 m a szintemelkedése ennek a mountainbike-útvonalnak).

Felérve a hegytetőre egy napozóterasz-kávézóba is kiülhetünk, itt szusszantva egyet érdemes megismerkedni a hegy történetével. A hegy nevét először 873-ban említik az iratok – más források szerint az első írásos említése (Die Uotelenburg) 1210-ből való. Nevét valószínűsíthetően onnan kapta, hogy a VI-VII. században egy alemann-bajor herceg, egy bizonyos Uotila itt ütötte fel a székhelyét. Régészeti ásatások bizonyítják azonban, hogy ez a hegy már a vaskorszakban is lakott hely volt, sőt, erődítmény nyomait is a felszínre hozták: a római korban őrtorony, a középkorban vár, ma kilátótorony található itt, mely 1894-ben épült és 1990-ben teljesen újjáépítették.

A szusszanás után caplassunk fel a 72 m magas torony 30 méter magasan lévő teraszára, ahol jelzik: itt pontosan 900 m magasan állunk (az Uto-Kulm koordinátái: 47°20’59” É, 8°29’25” K). Nem a kilátó magassága érdekes azonban, hanem hogy innen valóban legszebb a kilátás Zürichre és a Zürichi-tó környékére.

Páramentes tiszta időben az Alpok 2-3000 méteres láncaiig (Glarni-Alpok, Säntis) ellátni innen, sőt a délnémet Schwarzwald is látszik. Alattunk pedig kitárul teljesen a város és a városba mélyen benyúló Zürichi-tó. A várost és tavát kétoldalt magasabb dombok övezik, keleten a Zürichberg (703 m), nyugaton pedig az Albis-hegység utolsó bérce, az Üetliberg (871 m), ezen állunk most éppen.

Zürich legszebb kilátóhegye egyébként már negyed évezreddel ezelőtt is népszerű lehetett, megmászta ezt a helyet ugyanis 1750-ben a jeles német költő és drámaíró Friedrich Gottlieb Klopstock (1724 Quedlinburg – 1803 Hamburg) is. A jeles irodalmár zürichi tartózkodása alatt amellett, hogy egyetemistákkal ivott, táncolt és nőknek udvarolt, rengeteget kirándult is, felment például az Uetlibergre. Klopstock egyébként írt ódát is a tóról (Der Zürchersee). Ez sajnos nem olvasható magyarul.

Az Üetliberg temetőjében nyugszik Felix Salten (Salzmann Zsigmond), a Bambi című állatregény budapesti születésű írója

Van azonban az Üetlibergnek egy egészen különleges magyar vonatkozása is: az Üetlibergbahn végállomásától keletre (a Zielwegen) található a Friedhof Üetliberg. Ebben a temetőben nyugszik Felix Salten (eredetileg Siegmund Salzmann, Salzmann Zsigmond), a Bambi című állatregény írója. Kevesen tudják a Bambi írójáról, hogy 1869. szeptember 6-án Budapesten született. Leghíresebb művét, a Bambit (Bambi, egy életrajz az erdőből – Eine Lebensgeschichte aus dem Walde) 1923-ban írta; az ötletet egy, az Alpokban megtett kirándulás adta. A történet egy őz életét ábrázolja születésétől kezdve – érdekesség, hogy a Bambi név az olasz bambino – kisbaba kifejezésből ered. A Bambit 1928-ban fordították angolra, az angol fordítást Thomas Mann ajánlotta a rajzfilmkészítő Walt Disney figyelmébe, amit aztán Disney 1942-ben meg is filmesített. A pesti születésű Felix Salten egyébként 1938-tól 1945-ben bekövetkezett haláláig Zürichben, a Wilfriedstrasse 4. szám alatt lakott. Az üetlibergi sírján kívül még egy Bambi-kút emlékeztet az íróra a Winterthurer és a Langmauerstrasse sarkán.

Kép és szöveg: Barna Béla

Az Üetlibergre tett túránkhoz ajánlható a Swiss Singletrail Map Züri (www.singletrailmap.ch) térkép. Az Üetlibergről jelen írás első nyomtatott változata a Turista Magazin 2010 márciusi számában jelent meg.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!