Zürich az északi szélesség 47˚22’46” és a keleti hosszúság 8˚33’4” fokán, a tengerszint felett 409 méter magasságban fekszik, tehát ha az Üetlibergre tartunk, akkor valamivel több mint 400 m szintkülönbséget kell leküzdenünk. Nem is Svájcban lennénk persze, ha nem vezetne fel valamiféle vasút is a hegyre.

Fotó: Barna Béla

Az Uetlibergbahn – Fotó: Barna Béla
Nos, az Uetlibergbahnt 1875-ben nyitották meg, és 1923-ban már villamosították. Ma ez a zürichi gyorsvasúthálózatba van kapcsolva (S10, Sihltal-Zürich-Uetliberg-Bahn), s ezzel pár perc alatt a hegytetőn lehetünk.

Gyalog a hegyre – Fotó: Barna Béla
Sokkal élvezetesebb azonban a gyalogtúra, s mivel ez a város „házi hegye”, rengeteg zürichi lakos ezt a gyaloglást akár minden vasárnap megteszi. Mi is egy zürichi polgárhoz csatlakoztunk szokásos vasárnapi hegysétáján az Uto-nak is becézett hegyre.

A hegy helyzete
Többféle túraút vezet persze fel az Uto-ra. Az egyik ilyen a Denzler-út, amely Albisguetli városrészből, a 13-as villamos végállomásától indul. Az utat egy Denzler nevű pékről nevezték el, aki minden reggel megtette ezt az utat a zsemléivel a csúcson fekvő hotelig. Gondos kutatók szerint Denzler 4000 alkalommal járt az Uto-n. Egy másik erdei út a várostól nyugatra fekvő Uitikon-Waldegg parkolójából vezet fel a csúcsra. Talán a legjobb választás a 14-es villamos végállomásánál fekvő Triemli városrészből, a kórház mellől vezet fel a csúcsra, ezt nevezik Hohensteinweg-nek is.

A TV-torony – Fotó: Barna Béla
Maga Zürich mint említettük 409 méteren fekszik, Triemli 450 méteren, innen indulunk gyalog. Útközben érintjük a 718 méter magas Hohenstein-t, majd az 1968-ban épült, 132 méter magas TV-torony (Swisscom Broadcast) mellett elhaladva hamarosan felérünk a csúcsra.
Ez a túraút csak a gyalogosoké, nem járnak rajta kerékpárosok sem, ugyanis 2005-ben megnyitották a Biketrail Triemli nevű bicikliutat, mely Triemliből a csúcson lévő TV-toronyig vezet (3,5 km hosszú és 350 m a szintemelkedése ennek a mountainbike-útvonalnak).

Fotó: Barna Béla
Felérve a hegytetőre egy napozóterasz-kávézóba is kiülhetünk, itt szusszantva egyet érdemes megismerkedni a hegy történetével. A hegy nevét először 873-ban említik az iratok – más források szerint az első írásos említése (Die Uotelenburg) 1210-ből való. Nevét valószínűsíthetően onnan kapta, hogy a VI-VII. században egy alemann-bajor herceg, egy bizonyos Uotila itt ütötte fel a székhelyét. Régészeti ásatások bizonyítják azonban, hogy ez a hegy már a vaskorszakban is lakott hely volt, sőt, erődítmény nyomait is a felszínre hozták: a római korban őrtorony, a középkorban vár, ma kilátótorony található itt, mely 1894-ben épült és 1990-ben teljesen újjáépítették.

A kilátó – Fotó: Barna Béla
A szusszanás után caplassunk fel a 72 m magas torony 30 méter magasan lévő teraszára, ahol jelzik: itt pontosan 900 m magasan állunk (az Uto-Kulm koordinátái: 47°20’59” É, 8°29’25” K). Nem a kilátó magassága érdekes azonban, hanem hogy innen valóban legszebb a kilátás Zürichre és a Zürichi-tó környékére.

Kilátás az Alpokra – Fotó: Barna Béla

Kilátás Zürichre – Fotó: Barna Béla
Páramentes tiszta időben az Alpok 2-3000 méteres láncaiig (Glarni-Alpok, Säntis) ellátni innen, sőt a délnémet Schwarzwald is látszik. Alattunk pedig kitárul teljesen a város és a városba mélyen benyúló Zürichi-tó. A várost és tavát kétoldalt magasabb dombok övezik, keleten a Zürichberg (703 m), nyugaton pedig az Albis-hegység utolsó bérce, az Üetliberg (871 m), ezen állunk most éppen.

A képeslap jobb alsó sarkában az Uetliberg
Zürich legszebb kilátóhegye egyébként már negyed évezreddel ezelőtt is népszerű lehetett, megmászta ezt a helyet ugyanis 1750-ben a jeles német költő és drámaíró Friedrich Gottlieb Klopstock (1724 Quedlinburg – 1803 Hamburg) is. A jeles irodalmár zürichi tartózkodása alatt amellett, hogy egyetemistákkal ivott, táncolt és nőknek udvarolt, rengeteget kirándult is, felment például az Uetlibergre. Klopstock egyébként írt ódát is a tóról (Der Zürchersee). Ez sajnos nem olvasható magyarul.

Fotó: Barna Béla
Az Üetliberg temetőjében nyugszik Felix Salten (Salzmann Zsigmond), a Bambi című állatregény budapesti születésű írója
Van azonban az Üetlibergnek egy egészen különleges magyar vonatkozása is: az Üetlibergbahn végállomásától keletre (a Zielwegen) található a Friedhof Üetliberg. Ebben a temetőben nyugszik Felix Salten (eredetileg Siegmund Salzmann, Salzmann Zsigmond), a Bambi című állatregény írója. Kevesen tudják a Bambi írójáról, hogy 1869. szeptember 6-án Budapesten született. Leghíresebb művét, a Bambit (Bambi, egy életrajz az erdőből – Eine Lebensgeschichte aus dem Walde) 1923-ban írta; az ötletet egy, az Alpokban megtett kirándulás adta. A történet egy őz életét ábrázolja születésétől kezdve – érdekesség, hogy a Bambi név az olasz bambino – kisbaba kifejezésből ered. A Bambit 1928-ban fordították angolra, az angol fordítást Thomas Mann ajánlotta a rajzfilmkészítő Walt Disney figyelmébe, amit aztán Disney 1942-ben meg is filmesített. A pesti születésű Felix Salten egyébként 1938-tól 1945-ben bekövetkezett haláláig Zürichben, a Wilfriedstrasse 4. szám alatt lakott. Az üetlibergi sírján kívül még egy Bambi-kút emlékeztet az íróra a Winterthurer és a Langmauerstrasse sarkán.
Kép és szöveg: Barna Béla
Az Üetlibergre tett túránkhoz ajánlható a Swiss Singletrail Map Züri (www.singletrailmap.ch) térkép. Az Üetlibergről jelen írás első nyomtatott változata a Turista Magazin 2010 márciusi számában jelent meg.

Turista Magazin, 2010 március