Svájc a magyar Alföldön: Helvécia

Ha egy Magyarország térképre nézünk, Kecskemét környékén egy furcsa földrajzi néven akadhat meg a szemünk: Helvécia. De hogy kerül Svájc latin neve (Helvetia) az Alföld kellős közepére? Ennek jártunk utána a helyszínen, amikor meglepetésünkre még egy svájci turistajelzést is találtunk a kecskeméti rónaság egy eldugott szegletében. 

Helvécia két, egymástól három kilométerre fekvő, körülbelül hasonló lakosságszámú településrészből áll: Helvécia-Ófaluból és a Szabó Sándor-telepből (Újfalu). Az útikönyvek zöme egyikkel sem foglalkozik, ez alapján azt gondolnánk, hogy nincs is miért ide kirándulni. Rosszul gondoljuk, Helvécián ha nem is sok, de azért egy két rejtőzködő látnivaló megbújik.

Ilyen különleges látnivaló például a Géró Udvar, melyet az 54-es számú főútról letérve érhetünk el, a Szélesköz 11/1. szám alatt. A Géró Udvarról (www.geroudvar.hu) azt kell tudni, hogy a fafaragó művész, Géró György (1946-2003) gyermekkori emlékeiből táplálkozva eleinte szobrokat, domborműveket faragott, majd hagyományos, ősi anyagokból, fából, vályogból és nádból, ún. patics-technológiával elkezdett építkezni. A szép nádfedeles építményeket saját kezűleg építette, de maga gyűjtötte össze az itt található sok száz néprajzi tárgyat is. Időközben a honlapon olvasható információ (2021 áprilisi állapot) szerint „a Géró Udvar tulajdonosváltás miatt a megszokott formában nem látogatható, rendezvényhelyszínként nem igényelhető”.

A falu másik látnivalója a Szabó Sándor-telepen, a vasútállomás mellett a Bagolyvár. Sajnos igen lepusztult és siralmas állapotban van ez a romantikus kis kastély, melyet egyébként Székely Ödön építész tervezett, akit Miksa főherceg Trieszt melletti Miramare-kastélya ihlettett meg. Alatta hatalmas poroszsüveg boltozatos pince is van egyébként, amelybe egykoron Franciaországból hozatták a hatalmas Marmonie-féle préseket. S hogy kié volt ez a kastély? Nos, Wéber Ede építette 1905 körül.

Wéber Ede végakaratából kapta a Helvécia nevet a falu, Helvetia Svájc latin neve után

Róla bővebben kell szólnunk, ugyanis az egész település létrejötte tulajdonképpen neki köszönheti a létét. De mielőtt szólnánk életéről, a Szabó Sándor-telepi kastélyától menjünk át Helvécia tulajdonképpeni központjába, ahol a polgármesteri hivatal falán emléktábla, a focipálya melletti parkban pedig egy 2000-ben avatott mellszobor (Kerekes Ferenc alkotása) őrzi Wéber Ede emlékét, akinek végakaratából kapta a Helvécia nevet a falu, Helvetia Svájc latin neve után.

Wéber Ede ugyanis még Svájcban, Bázelben született 1843. január 11-én, mint Heinrich Eduard Weber. Svájcban szerzett tanári diplomát is, majd 1870-ben a magyar kormány illetve Eötvös József kultuszminiszter meghívására jött Magyarországra, hogy átvegye egy nevelőintézeti pedagógusokat képző intézet vezetését Balatonfüreden. Tanított a budai tanítóképző intézetben is, majd nyugdíjba vonult. Nem tanárként maradt azonban fenn a neve, hanem azzal, hogy szőlészként és gazdászként Kerepes mellett 1910-ben megalapította Helvécia-telepet, amelyet azonban 1940-ben átkereszteltek Szilasligetre, ma utca és egy lakópark őrzi nevét ott.

A másik fő művének, az 1892-ben 88 dunántúli magyar és 17 német anyanyelvű telepes-családdal alapított, svájci befektetők által finanszírozott Helvéciának máig megmaradt a neve. A svájci születésű Wéber Ede, aki az alföldi homok megkötésének lelkes előharcosa volt, a kiskunsági futóhomokon virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát honosított meg, ezért is nevezték hálából az új lakók az alapító iránti tiszteletből Helvéciának új otthonukat. Az alapító azonban később sorozatos kudarcokba futott bele, ezekbe beleroppant, agyvérzést kapott, majd 1935. szeptember 24-én egy kerepesi bérházban hunyt el. Életrajzírója, Gerencsér József egykori helvéciai tanító így jellemezte Wébert: „Gondolkozott, áldozott, kivitelezett, vett, eladott, telepített, bányászott annyit, amennyit mellette tíz ember sem volt képes megtenni. Közben nyert, vesztett, gazdagodott, tönkrement, végül is elégette önmagát”.

Az általa alapított Helvécia azonban felvirágzott: 1952-ben függetlenné vált Kecskeméttől, majd az állami gazdaság létrejötte elősegítette a népességszám növekedését: 1970-ben már 4360 főt számlált a település. S bár 1995-ben csak 3439-en laktak Helvécián, a 2008-as adatok szerint Helvécián ismét elérte a lakosok száma a 4300-at. Kevesen tudják, de manapság is itt van az ország egyik legnagyobb gyümölcs- és szőlő fajtagyűjteménye, amelyet az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet üzemeltet (érdekesség, hogy a helvéciai fajtaminősítő ültetvény terveit dr. Bálint György, azaz Bálint gazda készítette). Virágzik hát az alföldi Svájc, Wéber szobra mellett találjuk a 2000-ben felavatott turulmadaras emlékművet is. De van már szobra Petőfi Sándornak is (megemlítendő, hogy Wéber Ede közéleti tevékenységén kívül irodalommal is foglalkozott, Petőfi Sándor verseit és népdalokat fordított németre). Aztán ugyanitt van egy Csíkkarcfalva által 2000-ben ajándékozott székelykapu is.

A minden magyar faluközpontban megszokott emlékműveken kívül azonban van egy különlegesség is Helvécián: egy szép sárga svájci turistajelzés, illetve tábla, amely azt mutatja, hogy innen, az Alföld közepéről Svájc fővárosa, Bern 928 kilométerre van.

A turistajelzést egy svájci műalkotás, a Falusi életkép című veszi körül, melyet Paul Eugster ötlete alapján a svájci testvértelepülés, Sirnach adományozott a falunak 2000-ben. Helvéciának egyébként három testvértelepülése van, ezek közül a legelső 1997-ben a svájci Thurgau kantonban lévő Sirnach városka volt. Ám még a testvértelepüléssé válás előtt történt egy jeles diplomáciai esemény. 1996-ban a svájci nagykövet és felesége jártak Helvécián, ekkor volt ugyanis a világtalálkozója a „Helvécia” elnevezésű településeknek. Nem is gondolnánk, a Földön 187, Svájc nevét viselő település van ebből 92 Helvécia alakban! S ha már ha egy Helvéciánk nekünk is van itt Kecskemét mellett, bár hegyei nincsenek, azért mégis érdemes egy kirándulást tenni ebbe az alföldi Svájcba.

Kép és szöveg: Barna Béla

Helvécia három irányból is elérhető: az M5-ös autópálya Kecskemétet elkerülő szakaszáról, az 52-es út felől vagy az 54-es főútról a 9-es kilométerkőnél elfordulva is. A Budapest – Helvécia távolság közúton 95,2 km. A Helvécia-Bern 1210 kilométer autóval. Az itteni kiránduláshoz a Paulus Kiskunsági Nemzeti Park térképe ajánlott (1:90000).

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!