Írország nyugati felében található a 764 méter magas Croagh Patrick nevű, szabályos kúp alakú hegy, melynek csúcsát sokféle legenda övezi, s melyen Szent Patrik 40 napig böjtölt. Katolikusok számára ma is szinte kötelező a hegy, lehetőleg mezítláb való megmászása július utolsó vasárnapján.

Szent Patrik hegyének teteje – Fotó: Barna Béla

A „Reek” néven is ismert Szent Patrick hegye (Croagh Patrick, vagy Cruach Phádraig; ejtsd kruahh faadrig) Írország nyugati felében, Mayo megyében, Westport városkától nyugatra emelkedik. A hegy megmászását Murrisk (Muraisc) faluból érdemes megtenni, a csúcs innen 4 kilométer, azaz kb. bő két óra alatt elérhető 750 méter szint leküzdésével. A túra össztávja 8 kilométer, nagyjából 3 és fél óra alatt megtehető oda-vissza.

Úton felfelé – Fotó: Barna Béla

A túrára egészen pontosan a Murrisktól nyugatra lévő Owen Campbell’s pub melletti parkolóból és látogatóközpontból (Visitor Center) induljunk el, aztán tartsunk déli irányban a turistaúton. Körülbelül 200 méter után az indulást megáldó Szent Patrik szobrához érünk, aki keresztény térítő volt és akit leggyakrabban Írország védőszentjeként, vagy Írország apostolaként tisztelnek.

Szent Patrik szobra az út elején – Fotó: Barna Béla

Szent Patrikról azt kell tudni, hogy a római uralom alatt lévő Britannia provinciában, valószínűleg Walesben született i.sz. 387-ben, majd 16 évesen ír tengeri rablók elfogták és elhurcolták a tizenhat éves fiút, akinek fogolyként birkákat kellett őriznie Írország nyugati partvidékének hegyein. Fogságából hat év után szabadult, majd elszegődött egy hajóra, amivel eljutott Galliába, ahol az auxerre-i püspök egyik monostorában 12 évig készült missziós feladatára. Patrikot látomásai már ekkor arra sarkallták, hogy térjen vissza az írek közé, és térítse őket keresztény hitre. Szent Patrik a 430-as évek elején érkezett vissza az írekhez, és közel 30 évig térítette a pogány íreket, ami nem volt könnyű, szembemenni a kelták szokásaival, hagyományaival és persze ellenséges papjaival.

16 évesen ír tengeri rablók elfogták és elhurcolták a tizenhat éves fiút, akinek fogolyként birkákat kellett őriznie Írország nyugati partvidékének hegyein

Szent Patrik működéséről egyébként rengeteg csodás történet született: az egyik szerint egyszer egy szikláról, valószínűleg túránk helyszínéről prédikálva kiűzte az összes kígyót és undok állatot az Ír-szigetről (a kígyók a hegyről vetették alá magukat a mélybe, és azóta sem tértek vissza a szigetre). Ez 441-ben történt, ekkor járt Mayo megyében, ahol megmászta a 764 m magas Cruachan Aigilt, a hegyet, melyet a régió pogány kelta-ír lakói félve tiszteltek. A térítő 40 napon át böjtölt a hegytetőn, Jézus pusztai böjtjére emlékezve.

Szent Patrik hegye piros ponttal jelölve Mayo megyében egy 1981-es National Geographic térképen

Egy másik legenda szerint Szent Patrik a Szentháromság tanát egy háromlevelű lóherével magyarázta az íreknek, így illusztrálva a keresztény tanításban a három isteni személy egységét.

Szent Patrik a Szentháromság tanát egy háromlevelű lóherével magyarázta az íreknek

Mára a lóhere Szent Patrik napjának központi szimbólumává vált. A háromlevelű lóherét már a kereszténységet megelőzően is szent növénynek tartották Írországban. Zöld színe és alakja sokak számára az újjászületést és az örök életet, három levele pedig az ősi, pogány vallás szent számát, a hármast, valamint az ősi hármas istenségeket szimbolizálta.

Útban felfelé a hegyre – Fotó: Barna Béla

Kabdebó Tamás irodalomtörténész Írországról szóló könyvében így összegezte a szentről véleményét: „Írország valójában Szent Patrick megérkezésével, helyesebben itteni végleges letelepedésével lépett be a történelembe. Időbe tellett, amíg megértettem Szent Patrick átfogó jelentőségét, mely túlmegy a történelmin és a vallásin. Minden második iskola róla van elnevezve, névnapja az év legnagyobb ünnepe, sőt az írek beceneve is Paddy, azaz Kispatrick. Nos, ez a talán skót, talán gall származású papi ember képviseli a szelídséget, a kultúrát, a Rómához tartozást. Mintha Szent Istvánt és Szent Gellértet egybegyúrva kapták volna az írek, s rajtuk keresztül, véres harc nélkül a kereszténységet.

Patrik a feljegyzések szerint 461. március 17-én halt meg, és érdekes módon Szent Patrik napját halálának napján, március 17-én ünneplik. Ilyenkor Dublin és az egész sziget zöldbe öltözik, mindenki vidám, és az átlagnál is jobban fogy a sör.

az első Szent Patrik-napot New Yorkban tartották 1762-ben

Persze nem mindig volt ez így, sokan nem is gondolnák, hogy az első Szent Patrik-napot nem ír földön, hanem az észak-amerikai gyarmatokon, nevezetesen New Yorkban tartották 1762-ben, ahol a brit seregben szolgáló írek mulatozással ünnepelték a szent napját. A mulatozás olyannyira amerikai eredetű egyébként, hogy Szent Patrik ünnepén egészen 1995-ig zárva tartottak a híres ír kocsmák, és a dublini kormány csak ekkor döntött úgy, hogy a turisták odacsalogatása kedvéért kinyithatnak a pubok.

Néha ködös a zarándokút felfelé – Fotó: Barna Béla

Szent Patrik szobránál való elidőzésünk után induljunk tovább felfelé a hegyre. A mi útvonalunk a rövidebb, de érdemes tudni, hogy van egy 37 kilométeres szent hegyre vezető ősi pogány zarándokösvény, a Tóchar Phádraig (Patrik útja, ejtsd: tóhhar faadrig) is, mely Ballintober Abbey-től indul, és fenn a hegyoldalban csatlakozik bele a mi utunkba. A Croagh Patrick megmászásának hivatalos ünnepe egyébként július utolsó vasárnapja lett, sokak szerint azért, mert közel volt augusztus 1-jéhez, a féktelen, tűzzel és tánccal ünnepelt kelta szüreti vigalom, a Lughnasa napjához. Maga a zarándoklat manapság is olyan népszerű, hogy néha ötvenezer ember mássza meg a hegyet ezen a napon!

Előttünk magasodik a hegy – Fotó: Barna Béla

Én leginkább az áprilist javaslom, akkor kevesebben vannak és a legszárazabb is ekkor az idő, s talán van esélyünk rá, hogy lássunk is valamit túránk során. Tiszta időben a kemény, kétórás mászás jutalma a csodás kilátás a Clew-öböl számtalan szigetecskéjére, hihetetlen szép a látvány.

A a Clew-öböl szigetei a hegytetőről  – Fotó: Barna Béla

Körben látszik itt a Connemara-hegység, a Nephin Beg hegyvonulat, de állítóllag idelátszanak a Slieve League sziklái is a 130 kilométerre lévő Donegal megyei partokról.

Visszatekintés a megtett útra – Fotó: Barna Béla

A 765 m magas szent hegy tetején az ír zászló is leng a csúcson, egy Írország szent hegye tábla mellett. A hegytetőn álló kápolnát 1905-ben építették hat hónap leforgása alatt, helyi anyagokból, a cementet és a homokot pedig ló- és szamárháton hozták fel ide.

Írország szent hegye – Fotó: Barna Béla

Érdekességként megemlíthetjük még, hogy a Croagh Patrick belsejében 1988-ban aranyat találtak, és bányászati engedélyért folyamodtak, de olyan sokan és olyan szenvedélyesen tiltakoztak a világ minden részéből, hogy végül nem lett semmi a kitermelésből. A csúcsról ugyanazon az útvonalon menjünk vissza a parkolóhoz, amelyen feljöttünk.

***

Ha van még időnk, mindenképp nézzük meg a parkoló mellett a Nemzeti Éhínségemlékmű (National Famine Memorial), megdöbbentő csontvázakkal díszített háromárbocos kísértethajó igencsak rémisztő szobrát, mely a nagy éhínség (1845-1850) elől menekülők úgynevezett „koporsóhajóinak” és az azokon odaveszetteknek állít emléket. A hajó egy nagy fémszobor, melyet 1997-ben lepleztek le hivatalosan.

Az éhínség emlékműve a hegy lábánál – Fotó: Barna Béla

Az éhínség emlékműve a hegy lábánál – Fotó: Barna Béla

Az éhínség emlékműve a hegy lábánál – Fotó: Barna Béla

Sok szempontból az írországi nagy éhínség volt a legiszonyatosabb. Írországnak 1845-ben körülbelül nyolcmillió lakosa volt, ám 1850-re úgy másfél millióan éhen haltak! Az elképesztően szegény ír lakosság legfontosabb tápláléka a krumpli volt, s amikor egy különleges penészgomba (phytophthora infestans) támadta meg a termést, a fertőzött krumpli szó szerint megrothadt a földben.

További egymillió ember elmenekült az országból, főként Nagy-Britanniába, az Egyesült Államokba vagy Kanadába. Csak egy érzékletes számadat: 1850-re New York lakosságának 26 százaléka ír származású volt, vagyis több ír lakos élt ebben a városban, mint Írország fővárosában, Dublinban! Csupán az USA-ban több mint 40 millióan mondhatják el magukról, hogy ír őseik vannak! John F. Kennedy amerikai elnök és Henry Ford, a Ford autó gyártója közvetlen leszármazottai voltak azoknak a bevándorlóknak, akik Írországból érkeztek az éhezőket szállító hajókon. Az 1920-ig tartó drasztikus kivándorlási hullám napjainkban aztán az ún. gyökérkereső turizmusban (Heritage Tourism) bontakozik ki, az emigrált ír származású családok „otthonkeresési” mozgalma keretében.

Kép és szöveg: Barna Béla

A 764 méter magas Croagh Patrick megmászásához az OS Discovery Series 30-as és 31-es térképe ajánlott. A hegy lábánál fekvő Murrisk látogatóközpontja Dublintól 261 kilométerre, Galwaytől pedig mindössze 87 kilométerre fekszik.

A hegy látogatóközpontja – Fotó: Barna Béla