Rálátás a kötélhídra – Fotó: Fekete Mona
Egy személyes kezdés, avagy honnan szereztem tudomást a kötélhídról? Nos, a pécsi Földtudományi Doktoriskola oktatója, Pap Norbert által szerkesztett, Az Atlantikum világa című kötetének címlapján a Carrick-a-Rede-i függőhíd szerepel. Ezt a kötetet még pécsi doktorandusz koromban dedikálta nekem Pap Norbert, s ez volt az egyik inspiráció ahhoz, hogy felkeressem a helyet. Azóta persze többször jártam itt, 2016. április 29-én például egy 24 fős Békatutajos csapatot hoztam el ide.
Az Atlantikum világa könyv címlapja
Az Ír-sziget összterülete 84421 km², melyből az Ír Köztársaság 70282 km²-t, Észak-Írország (Ulster) pedig 14139 km²-t foglal el. Ez utóbbi terület az ír állam függetlenné válását követően, 1921-ben a Nagy-Britanniához való csatlakozást választotta. Ebben döntő szerepe volt a vallási ellentéteknek: az Ír Köztársaság lakói ugyanis katolikusok, míg Észak-Írországban a protestánsok – anglikánok és presbiteriánusok – vannak enyhe többségben. Az 1,6 millió lakosú Észak-Írországot 1972 óta közvetlenül Londonból kormányozzák.
Carrick-a-Rede piros ponttal jelölve
Észak-Írország méltán világhírű természeti jelensége az Óriások útja (Giant’s Causeway), mely egy eocén bazaltvulkanizmushoz tartozó, 40 ezer bazaltoszlopból álló terület Antrim megye atlanti partjainál, Bushmills városa mellett. A bazaltorgonás terület az UNESCO Világörökség része.
Carrick-a-Rede szigete a kötélhíddal – Fotó: Barna Béla
Ugyanezen eocén bazaltvulkanizmusnak köszönhető a mi túracélpontunk is, az Óriások útjától 10 kilométerre keletre fekvő Carrick-a-Rede szigetének a létrejötte is. A sziget a legjobb példa a vulkáni dugóra. A tengeri erózió szépen feltárta az eocénbeli kitörést, jól láthatóak a kitörési vulkáni breccsák és a vulkáni hamu változásából, amikor a vulkáni dugó kirobbant a mészkövön keresztül.
A parton látszik a Ballintoy Mészkő Formáció – Fotó: Barna Béla
Ugyanis csakúgy, mint az Antrim plató nagy részén a bazalt alatt ulsteri mészkő van (Ulsteri Fehér Mészkő Csoport – Ballintoy Mészkő Formáció). Itt a szigetnél azonban nem is bazalt, hanem a bazaltnál keményebb diabáz (dolerite) törte át a mészkőt, és ez a keményebb kőzet sokkal lassabban erodálódik, azért maradt sziget.
A hajítás sziklája, háttérben a Bárány-sziget, a Sheep Island – Fotó: Barna Béla
A Carrickarede írásformában is használt sziget írül Carraig a’ Ráid, ennek jelentése: „a hajítás sziklája”.
a sziget neve írül Carraig a’ Ráid, ennek jelentése: a hajítás sziklája
Ezt a nevet onnan kapta, hogy a kicsiny szigeten századokon át lazachalászat folyt; a halászok pedig a sziget csúcsáról hajították tengerbe hálóikat, hogy a part mentén ívóhelyükre, a szülőfolyóikba hazafelé tartó lazaccsapatok egy részét kifoghassák. Míg azonban az 1960-as években naponta 300 lazacot fogtak itt, addig 2002-ben az egész szezonban (júniustól szeptemberig) fogtak csak annyit.
Békatutajos csapat a hídon 2016-ban – Fotó: Barna Béla
Hogy a halászok megkönnyítsék a szigetre való munkába járást, már évszázadok óta építettek ide kötélhidat (rope bridge), ennek több alakja is volt. Az 1970-es években mindössze csak egy kapaszkodója volt a hídnak és nagy lyukak voltak a fokok között.
Átkelés 30 m magasan a tenger fölött – Fotó: Barna Béla
2000-ben a helyi sziklamászók segítségével építettek egyet, 2004-ben egy másik, még biztonságosabbat; a jelenlegit 2008 elején emelték 16 ezer angol fontért. Ezt a hidat a belfasti Heyn Construction készítette Douglas fenyőből és kötelekből.
Fotó: Fekete Mona
A Carrick-a-Rede-i kötélhíd (Carrick-a-Rede Rope Bridge) 20 méter (66 láb) hosszú és 1 méter széles. Fura érzés pláne tériszonyosaknak a part menti szirtekről egy kötélhídon 30 méter (98 láb, vagyis egy tízemeletes épület!) magasságában átsétálni Carrick-a-Rede kicsiny szigetére, lágyan himbálózva a sziklát nyaldosó hullámok fölött tátongó mélységen.
A kötélhíd – Fotó: Barna Béla
A híd megközelítéséhez Ballintoytól keletre a B15-ös út melletti parkolóban hagyhatjuk autónkat. A parkolóban van egy kávézó, illetve az örökségvédelmi hivatal (National Trust) információs pavilonja van, a hidat ugyanis a National Trust tartja fenn és birtokolja. Nekik leszurkolva az 5.60 fontos belépőjegyet léphetünk rá a hídra, melynek egyébként 2009-ben már 247 ezer látogatója volt!
Madarak a sziget szikláin
A hídon egyszerre 8 ember lehet maximum, s miután mindenki elkészítette pózolós képét, máris Carrick-a-Rede szigetére léphetünk, ahol egy füves oldalra letelepedve hosszan bámulhatjuk a fantasztikus sziklákat, hallgathatjuk a sziklákat ostromló tenger moraját, és persze távcsővel a panorámát is kémlelhetjük: látszik innen a Rathlin-sziget és a Fair-fok is keleti irányban.
Fotó: Barna Béla
A panoráma mellett madarakat is csodálhatunk, a környék az ornitológusok paradicsoma is, hisz minden évben tengeri madarak sokasága költ az abráziós partok szikláin.
Kép és szöveg: Barna Béla
Fotó: Barna Béla
A Carrick-a-Rede kötélhíd Ballintoy közelében Antrim megyében (County Antrim) Észak-Írországban található, egész évben nyitva, belépődíj felnőtteknek £7, gyerekeknek pedig £3.50. Viharos időben a hidat lezárják.
A kötélhíd távolsága az Óriások útjától mindössze 10 kilométer, de Belfasttól is csak 93 kilométer. De igazából az ír fővárosból, Dublinból sem vészes a 261 kilométeres táv.
A közelben, 15 kilométerre innen van egy másik titkos kirándulóhely, egy fantasztikus fasor, melyről ide kattintva olvashatsz!
A kötélhídról a HTM (Hegyisport és Turista Magazin) 2013/4. számában jelent meg először cikkem, sőt a kötélhídról készült fotóm ennek a számnak a címlapjára került.
