A Fehér-tó felé 2005-ben – Fotó: Barna Béla
Az Alföldi Kéktúra a Szegedtől tíz kilométerre fekvő Fehér-tavat északról érinti: A kék jelzés Szatymaz faluban keresztezi a Budapest-Szeged vasútvonalat, majd az 5-ös számú főutat, és a Fehér-tó mellett elhaladva visz be Sándorfalvára. Az országos kékből van azonban egy kiágazás Szatymazról, mely bekötőútként visz a Fehér-tó egyetlen szabadon látogatható túrahelyére, egy szépséges magasleshez. Ez a magasles (másik neve Beretzk kilátó) az 5-ös számú főútról is könnyen megközelíthető, körülbelül egy kilométernyi sétával: a Tisza-völgyi bemutatóháztól induljunk el a Sirály tanösvényen.
Szakvezetés a Tisza-völgyi bemutatóházban – Fotó: Barna Béla
A főúttól kezdve már a Kiskunsági Nemzeti Park Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetének területén járunk, s mivel a tó legtöbb része fokozottan védett, így életébe csak a magaslesről pillanthatunk be.
A Fehér-tó – Fotó: Barna Béla
A magaslesről először a tó medencéjét s nádasait pillantjuk meg: a Fehér-tó jelenlegi kiterjedése 14 km². Tengerszint feletti magasságát tekintve az ország egyik legmélyebb pontja, hiszen a vízszint 80 m körül fekszik.
Mi az a Fehér-tó? Az Alföld legnagyobb szikes pocsolyája
A tó keletkezése egyébként az uralkodó északnyugati szélnek köszönhető, ami a száraz homokot elhordta, és ezzel egy lefolyástalan lapály jött létre, s ezt a hajdan lefolyástalan tavat a vadvizek az általuk hozott sóval elszikesítették. A nyaranta kiszáradt tófenékről a környékbeli lakosság a sziksót összeszedte és tisztítószerként eladta. Rókuson a lúgos sziksó és a disznóhizlalás melléktermékeként keletkezett zsiradék felhasználásával még szappant is főztek. Ekkortájt a híres magyar író, Móra Ferenc így írt a tóról: „Mi az a Fehér-tó? Az Alföld legnagyobb szikes pocsolyája. Mikor jól érzi magát, ötezer holdas tenger, amely elér Szegedtől Kistelekig, félóráig megy mellette a gyorsvonat. Hal van benne annyi, hogy a puli is azt enné, ha bevenné a gusztusa a sárízű halat. Nagy nyarakon eltűnik a tenger, s akkor végeláthatatlan sziksó sivatag lesz belőle...”
Fotó: Barna Béla
Az akkori állapotok persze mára már jelentősen változtak: mivel a tó vize veszélyeztette Szegedet, 1872-ben megépítették a Fehér-tói csatornát. Ez a Maty-éren keresztül Szentmihály alatt a Holt-Tiszába viszi a vizet. Aztán szintén Szeged városa 1932-ben halgazdaságot létesített a tó déli szegélyén, mely máig működik.
A Fehér-tó környékének térképe (Firbás-Térkép Stúdió, 2007)
Nem a halak miatt érdemes azonban a magasleshez kisétálni, hanem a madarak miatt. Törpegém, póling, gulipán, gólyatöcs, kormorán, vörösgém, nagykócsag, bíbic, hósármány, vándorsólyom, bölömbika, nádirigó, halászsas, vörösnyakú vöcsök és jégmadár, csak hogy néhány madárnevet felsoroljunk azok közül, melyeket távcsöveikkel megfigyeltek az évtizedek során a kutatók s az amatőr természetbúvárok. Közülük legtöbbet dr. Beretzk Péter töltött a tavon, akinek 1987. november 21-én emlékoszlopot állítottak fel a magasles lábánál. Beretzk rézdomborművét Papp György készítette erre, az oszlopot pedig a Szegedi Pedagógus Fáklya Természetjáró szakosztály faragtatta Nagy Istvánnal.
Beretzk Péter emlékére – Fotó: Barna Béla
Ma már egyébként a magasles-kilátó is Beretzk Péter nevét viseli, de ki is volt ő? Dr. Beretzk Péter (1894. október 23. – 1973. június 9.) szegedi születésű orvos-ornitológus volt az, akinek a kezdeményezésére 1939-ben hazánkban másodikként nyilvánították védetté a tavat, s ez volt az első magyar madárrezervátum is. Beretzk Péter 35 év alatt 258 fajt figyelt meg a Fehér-tavon, ebből 226-ot, mintegy ezer példányt gyűjtött össze.
Fotó: Barna Béla
A felbecsülhetetlen értékű madárgyűjteményt kérte a Magyar Nemzeti Múzeum, sőt Európa több neves intézménye, de Beretzk Péter a kéréseket elhárította és leszögezte: „a fehér-tói madárvilágnak csakis Szegeden van a helye”, így a Tisza-partján álló Móra Ferenc Múzeumnak ajándékozta azt 1951-ben. Fontos még tudni, hogy Beretzk Péter közreműködésével készítette Homoki Nagy István 1952-ben világhírű filmjét, a Vadvízországot.
a hajdan ott tanyázó juhászról elnevezett Korom-sziget Közép-Európa legnagyobb szárazföldi dankasirály- és csértelepe
A felsorolt madáron kívül természetesen még rengeteg szárnyast figyelhetünk meg a tavon. Nem véletlenül olvashatjuk Lakatos Károly 1891-ben írt sorai között is, hogy: „…a Fehér-tó nem egyéb egy nagy madár-vendégfogadónál, melyen milliónyi vízi szárnyasnak vezet át a vándorútja”. S persze még ez sem elég, a Szeged melletti „vadvízország” egy rekorddal is büszkélkedhet: a hajdan ott tanyázó juhászról elnevezett Korom-sziget Közép-Európa legnagyobb szárazföldi dankasirály- és csértelepe.
Kép és szöveg: Barna Béla
A Fehér-tói kilátóhoz tett túrához Csizmazia György Fehér-tói madarak című könyvét, illetve az ugyancsak őáltala írt, 364-es számú TKM füzetet érdemes magunkkal vinni, tájékozódni pedig a Paulus-féle Kiskunsági Nemzeti Park térképből érdemes, illetve a Firbás-Térkép Stúdió által 2007-ben kiadott Kőrös-ér völgye (szerkesztette: Firbás Zoltán) térkép is nagyon jó.
Csizmazia György könyve és dedikációja
