Tőserdei séta a Kontyvirágon

Az Alföldön, a Lakitelek melletti Tőserdő már évtizedek óta kedvelt kirándulóhelye a közeli alföldi mezővárosok népének. Túrázzunk itt mi is egyet a Kontyvirág tanösvény útvonalát követve. 

mindegyiknek van mondanivalója, az apró domboknak is, a jelentéktelen ösvényeknek is, a kopott és kócos bokroknak is

„Tulajdonképpen minden táj szép, csak minden táj másként, mondanivalóját egyik hangosabban, másik halkabban mondja, de mindegyiknek van mondanivalója, az apró domboknak is, a jelentéktelen ösvényeknek is, a kopott és kócos bokroknak is.”– írja Szabó Zoltán Szerelmes földrajz című híres művében, s mennyire igaza van.

Én is alapvetően „hegyi ember” vagyok, de azért nagyon sokszor túrázok alföldi vidékeken is. Az Alföld „kócos bokrai” és sokak számára „jelentéktelen ösvényei” is megannyi szépséget és változatosságot kínálnak. Az egyik ilyen szépséges hely az Alföldön a Lakitelek melletti 83 méter tszf. magasságban lévő Tőserdő. A közeli alföldi mezővárosok (Cegléd, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös, Szolnok) lakóinak már évtizedek óta kedvelt kirándulóhelye Tőserdő, nem kis mértékben azért, mert a mélyfúrások által feltárt 40 fokos termálvízre Tősfürdő elnevezéssel strand épült.

No de mit tud nyújtani a strandoláson kívül a bakancsos ösvényjáróknak a terület? Nos, ha valaki arra kíváncsi, hogy melyik az a táj, mely leginkább megőrizte azokat a tájképi és természeti értékeket, amelyek a Tisza szabályozása előtti időszakot jellemezték, akkor menjen Tőserdőbe túrázni.

Tehetünk itt egy kb. másfélórás túrát a 3 és fél kilométer hosszú, Kontyvirág-tanösvényen. A sárga félkör jelzés a Szikrai Holt-Tisza hídjánál kialakított szabadidőparkból indul, majd délkeleti irányban a holtágat követi. (Figyelem: a tanösvény útvonala nagyobb árvizek idején nem látogatható!) A túraút első szakasza egy feltöltött földúton halad, egy ideig együtt a zöld sáv turistajelzéssel együtt. A zöld sávtól később elbúcsúzunk, az megy tovább Tiszaalpár felé.

A különös nevű Lódöngető-foknál nyugat felé kanyarodik az ösvény, majd egy félkört leírva és északra fordulva egy tölgyes, vadkörtefás területen elhalad az 1924-26-ban épült Vadászkastély mellett. A műemlék-jellegű épület Kecskemét erdőmérnöki szolgálati lakás céljára épült egyébként.

Az elképesztően hangulatos, kétszintes vadászkastélyt 1972-ben újították fel, ma a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. üdülője, mely csendes, nyugodt erdei környezetben egy jó kis háborítatlan erdőtömb közepén fekszik, horgásztavacskával, tűzrakóval és teniszpályával. Itt forgatta 1969 februárjában Jancsó Miklós több világhírű (Jacques Charrier, Marina Vlady, Ewa Swann, Philippe March) és magyar (Madaras József, Bujtor István, György Bánffy György) színésszel a Sirokkó című, magyar–francia kooperációban készült filmet.

Jancsó Miklós így emlékezett vissza a forgatásra: „Az egész film tizenegy snittből áll. (…) A helyszín egy Kecskemét melletti régi vadászház volt, egy Tőserdő nevezetű ősparkban. A vadászház mellé építettük fel a díszletet, ami két teremből állt. A vadászház mind a két oldala erdőre nézett: az egyik oldala egy tisztásra, a másik oldala sűrű erdőre. Ide-oda mentünk a snittben, kijöttünk a tisztás oldalára, ahol Jaques Charrier, aki az usztasa-forradalmár főszerepet játszotta, két nővel agyaggalambokra lődözött. Folyamatosan lőtt, a két nő pedig adta egyenként a puskákat a kezébe. Január vége, február eleje volt. A tíz perces snitt vége felé elkezdett havazni. A snitt végére havas lett az egész táj”.

A kastély kerítése mellett 2013 novemberében egy kopjafát állítottak Szederkényi Zoltán (1936-2012) erdész emlékére, akinek hamvai a Nagy Ibolyásban vannak elszórva, kedvenc magaslese környékén. Negyvenkét évig volt erdész itt Tőserdőben, munkája elismerésként megkapta az „Alföldi Erdőkért” és a „Kiskunsági Erdőkért” kitüntetéseket.

A kastély melletti artézi kutat 1961-ben fúrták, vize 100 méter mélyből jön, enyhén kénhidrogénes. Szintén a kastélytól néhány száz méterre található a Kiskunsági Nemzeti Park Kontyvirág Erdei Iskolája. Ennek kerítése mellett elhaladva egy forráshoz érünk: ez az Alföldön igazi ritkaságnak számít! Innen továbbhaladva néhány perc alatt visszaérünk a holt-Tisza szabad-strandjához.

A holtág és az ártéri erdők élővilágát információs táblákkal bemutató Kontyvirág-tanösvényen jól megismerhetjük Tőserdő növényvilágát. Az ártéri ligeterdőkben fűz, tölgy, kőris, gyalogakác és szilfa nő. Az alacsonyabb fekvésű vízzel borított helyeken égerláp erdőkben mászkálhatunk. Az ártéri erdei séták hangulatához az is hozzátartozik, hogy gyakori itt a fákra kapaszkodó ligeti szőlő (Vitis silvestris), mely beárnyékolja az alsóbb szinteket. És itt, a keményfa ligetekben nyílik egyébként áprilisban a tanösvénynek is nevet adó alpesi kontyvirág (Arum maculata) és keleti kontyvirág (Arum orientale).

A nemzeti parkot bemutató 1970-es évekbeli monográfiában dr. Tölgyesi István így ír a holtág növényzetéről: „A festői környezetű Holt-Tiszában és a szomszédos Dög-Tiszában hihetetlen tömegben él a gyökerező és a lebegő hínár. Az egykori Tisza-hullámtér gazdagságát idéző növényzetben főleg június közepétől gyönyörködhetnek a látogatók. A vízpart fő zöldtömegét a békabuzogány (Sparganium erectum), a nyúlánk tengelyén rózsaszínű virágokat viselő virágkáka (Butomus umbellatus) és a leveleit víz fölé emelő nyílfű (Sagittaria sagittifolia) adja.”

Ez is mutatja, hogy a gyalogtúrán kívül érdemes egy kicsit a vízen is túrázni: a tanösvény kiindulópontjánál működik egy csónakkölcsönző; a tőserdei csónaktúrát pedig a tündérrózsa (Nymphaea alba) és a sárga virágú tavirózsa (Nuphar luteum) tömeges előfordulása teszi felejthetetlenné.

A Szikrai Holt-Tisza egyébként az 1850-es évek folyószabályozásakor átvágott folyókanyarulat. A kicsit nagyobb, mint 7 kilométer hosszú holtágban egyébként szabad fürdeni, sőt a szabad strandnál egy szép fakilátót is emeltek, ahonnan jó a kilátás az idilli vízparti tájra.

Tőserdei kirándulásunk egyébként végig az 1975-ben alakult, immár 9 különálló egységből álló védett területet magában foglaló Kiskunsági Nemzeti Parkban halad. A nemzeti park legkisebb (1039 hektáros) területe tehát a Szikra és az Alpári-rét, ezen belül pedig egyébként a Tőserdő a természetvédelem és a turizmus összehangolását bemutató típusterület.

S végül egy apróság: a tanösvény tábláit az alapítás óta többször cserélték, illetve teljesen megújították és áthelyezték. A legújabb táblák között találunk olyat, ami a tájátalakítást mutatja be a Tisza mentén (3), van amelyik a holtfa szerepét az erdők életében (7), de van táblája az özönnövényeknek is az „akik visszaéltek a vendégszeretettel” című (8) táblán. Ebből megtudhatjuk például, hogy a Tőserdőben a zöld juhar és az amerikai kőris okozza a legnagyobb problémát. Na de nem a probléma a lényeg, hanem hogy az új táblák jók, Tőserdő pedig bármely évszakban jó túraterep.

Kép és szöveg: Barna Béla 

A Budapest határától 92 kilométerre, Kecskeméttől pedig csak 28-ra fekvő, Lakitelekhez tartozó üdülőtelep négy irányból is jól megközelíthető mind vasúton, mind közúton. Turistatérkép a területről még nem készült, viszont a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága egy precíz és részletes (1: 12500) ingyentérképet adott ki, melyet a szegedi Firbás-Térkép Stúdió követett el. A címe: Szikra és az Alpári-rét. Ábrázolva van a terület a Paulus Térképszerkesztő Iroda által kiadott Kiskunsági Nemzeti Park (1:90000) térképen is.

A helyről többször írtam cikket, 2003 októberében a Magyar Turista hasábjain jelent meg egy írásom (ott Kárpáthy Kata álnév alatt, majd 2016 júliusában a HTM magazinban).

***

Személyes kötődés: Feleségem kiskunfélegyháziként már 1979-ben gyakran megfordult Tőserdőn, erről egy családi fotó is fennmaradt. Jóval később, Eger-Kiskunfélegyháza közötti nagymama-látogató ingázásaink során gyakran megálltunk itt a gyerekekkel, akár egy babakocsis sétára, akár egy jó vízpartira, így tettünk 2006 húsvétján, vagy például 2015 karácsonyán.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!