Magyarország leghosszabb helységneve a húsz betűjellel leírható Jászfelsőszentgyörgy. Kis híján háromszor ennyi betűből áll Nagy-Britanniában, Walesben
Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch
városka neve. Ez a földkerekség leghosszabb településneve, jelentése: „Szent Mária-temploma egy mélyedésben a fehér mogyoróbokornál, közel a sebes örvényhez, Szent Tysilio vörös barlangjánál”. A Csámborgó ellátogatott Walesbe és Szolnok megyébe is, mindkét település névtáblájához. 

dorrigo031_british_isles_detail_2

Wales (Cymru) – a fenséges várak, szép vonulatú hegyek, kristálytiszta patakok és tavak, vadregényes partszegélyek országa – és itt láthatjuk a földkerekség leghosszabb településnevét is.
Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch falu Észak-Walesben, Anglesey szigetén, a Menai-tengerszoros (Menai Strait/Afon Menai) mellett található.

wales hosszu (3)

A falut a XIX. században nevezték át, állítólag a falu vasútállomásának egy helyi „walesi bárd”, bizonyos Y Bardd Cocos-John Evans (1827-95) adta a nevet poénból. S bár a falutáblán meg a turistatérképen is Llanfairpwllgwyngyll áll, a helyiek pedig Llanfairpwll vagy Llanfair PG-ként rövidítik a települést, a vasútállomáson meg a központi parkolóban viszont több feliraton is a teljes, 58 karakteres név áll, de ez walesi nyelven csak 51 betűnek számít, mivel az ll és ch egy-egy betű.

wales hosszu (2)

Wales lakóinak száma egyébként 2,9 millió fő, ennek körülbelül egynegyede beszéli a walesi nyelvet, mely a VI. századra fejlődött ki teljesen, lelkes művelői pedig a bárdok voltak. A welsh (cymry), azaz a walesi a kontinens egyik legrégibb nyelve: kelta „ivadék”, akárcsak legközelebbi rokonai: az ír és a breton. Az indoeurópai nyelvcsalád kelta ágába tartozó nyelv jellegzetessége a több mássalhangzó egymásutánisága, például a konyhaszekrény walesiül cwpwrdd.

wales hosszu (5)

A világ leghosszabb településneve is welsh nyelven olvasható, angolul körülbelül így hangzana: „The church of St. Mary in the hollow of white hazel trees near the rapid whirlpool by St. Tysilio’s of the red cave”. Magyarra fordítva nagyjából ezt jelenti: „Szent Mária-temploma egy mélyedésben a fehér mogyoróbokornál, közel a sebes örvényhez, Szent Tysilio vörös barlangjánál”.

wales hosszu (8)

A rossz nyelvek szerint egyébként azért hozták létre ezt a hosszú nevet, hogy az álmos walesi falut így kíséreljék meg kereskedelmi és turisztikai központtá változtatni. Az ötlet úgy néz ki sikerült, ezrek és ezrek keresik fel a kis falut, ahol egyébként a a restaurált Viktória-korabeli vasútállomáson és világrekord feliratán kívül más látnivaló nem nagyon akad, lefényképezzük magunkat a világ leghosszabb településnévvel együtt, na és persze szétnézünk a mellé épült plázaszerűségben, és kész.

wales hosszu (1)

A világ leghosszabb településnévvel rendelkező walesi kirándulásunk után most nézzük meg, mi a helyzet Magyarországon. Ha beleolvasunk Michalkó Gábor Magyarország modern turizmusföldrajza című könyvébe, akkor ezt találjuk a témával kapcsolatban:

A földrajzi nevek tárgyalásának idegenforgalmi vetületéhez tartozik az a napjainkban még kevés figyelmet kapó részben objektív, részben pedig szubjektív adottság, hogy a települések nevének hosszúsága, vagy egyszerűen a hangzása is a turizmusban hasznosítható attrakcióvá tehető. Amíg a világ leghosszabb nevű települése ott szerepel a Guiness rekordok könyvében és ezt a tényt az érintett település ki is aknázza, addig nincs információnk arról, hogy a leghosszabb nevű (Chernelházadamonya) magyarországi faluba ezrek látogatnának csupán e grammatikai érdekesség terének megtapasztalására”.

Nos, ez teljesen így van, különlegesen hosszú nevű településeinknek bizony még nem nagyon van turizmusa. Az már azonban kérdés, hogy vajon a Nyugat-Dunántúlon, Vas megyében fekvő Chernelházadamonya tényleg a leghosszabb nevű település Magyarországon. A kérdés eldöntéséhez tudni kell, hogy két falu, Csernelháza és Damonya egyesítéséből jött létre 1925-ben, 1927-ig ideiglenesen pedig Chernelháza volt a neve. Ilyenformán nem 17, hanem csak 16 betűből áll a település neve (karakterszámban nézve18). 16 betűs önálló település azonban van másik is Magyarországon, mégpedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényhez közeli Jászfelsőszentgyörgy. Ráadásul ezt a településnevet 20 írásjegy alkotja, ezért talán mindenképp indokolt hogy Jászfelsőszentgyörgy viselje a Magyarország leghosszabb településneve címet.

jaszfelso (1)

Az első helyre természetesen ezen kívül is vannak még pályázók. Ilyen például a Békés megyei Reformátuskovácsháza (20 írásjegy, 19 betű), amely azonban nem önálló, hanem Mezőkovácsháza része. Ugyanígy nem önálló falu Péliföldszentkereszt (20 írásjegy, 18 betű) sem, s bár áthalad rajta az Országos Kéktúra és a Kinizsi Százas teljesítménytúra útvonala is, közigazgatásilag Bajót része. És ugyanígy nem önálló település Zala megyében, Keszthely közelében Nemesboldogasszonyfa (20 írásjegy, 18 betű) sem, mely Alsópáhokhoz tartozik.

És ha már itt tartunk, szólni kell azokról a településnevekről is, melyek ugyan igen hosszúak, de nem Magyarországon vannak. A leghosszabb nevű magyar nyelvű településnév egyébként Nyugotifelsőszombatfalva (24 karakter, 22 betű) és Keletifelsőszombatfalva (23 írásjegy, 22 betű) lenne, ám ezek sem önállóak, mindkettő az erdélyi Felsőszombatfalva (románul Sâmbăta de Sus) részei Romániában, Brassó megyében. Erdélyben amúgy rekorder lenne a Kolozs megyei, mezőségi Szépkenyerűszentmárton (22 írásjegy, 19 betű, románul Sânmărtin) és a Hargita megyei Homoródkarácsonyfalva (21 írásjegy, 19 betű) is, bár ez utóbbi sem önálló, Oklánd településhez tartozik.

jaszfelso (2)

Összegezve hát a hosszúságért folytatott versenyt, a leghosszabb (karakter- és betűszámát is tekintve), önálló közigazgatási egységként működő településnév Magyarországon mindenképpen Jászfelsőszentgyörgy, mely Gyömrőn és Sülysápon keresztül 67 kilométerre fekszik Budapesttől.

A Jász-Nagykun-Szolnok megye észak-nyugati részén, a Zagyva mellett fekvő, 1880 lakosú Jászfelsőszentgyörgyre azonban nem csak a névtábla hosszúsága miatt érdemes ellátogatni. A falu központjában érdemes lefotózni sárkányölő Szent György-szobrát. S bár sárkányt nem találunk másikat, de itt, Jászfelsőszentgyörgy határában kerültek elő 2007-ben azok a mamut csont- és agyarmaradványok, melyre Kerékgyártó Gyula amatőr régész bukkant rá. Az azóta Mártának elkeresztelt nőstényé volt az első teljes mamutcsontváz, amelyet az Alföldön találtak. Túrázóknak ajánlott még a Zagyva menti Természetvédelmi Területet felkeresni, meg a Hajta mocsárvilág Természetvédelmi Területet. És végül még egy érdekes földrajzi név: a falutól délnyugatra emelkedik az alföldi viszonylatban magas, 139 méter magas Ördögégető-halom.

Kép és szöveg: Barna Béla

A cikk a Turista Magazin 2011 áprilisi számában jelent meg eredetileg.

201104 nevrekord cikk03