Naplementés panorámájáról híres kilátó Korfu nyugati partján a Császár trónusa, egy szikla tetején, amelyet II. Vilmos német császárról neveztek el.
Korfu nyugati partján találjuk a Császár trónusa vagy angolul Kaiser’s Throne nevű kilátóhelyet (görögül: Παρατηρητήριο Κάιζερ Γουλιέλμου Β’). A Google térképén Kaiser William II Observatory néven találjuk meg a helyet.
A Kaiser’s Throne kilátóhelye Korfu szigetén
Egy 270 méter magas sziklán áll a kilátóhely, Pelekas (Πέλεκας) falu mellett, Korfu városától mintegy 13 km-re nyugatra. A lenyűgöző, 360 fokos panorámát nyújtó kilátópontot a XX. század elején alakították ki II. Vilmos, az utolsó német császár és porosz király részére, aki rajongott a szigetért és Korfun töltött tavaszi pihenői és nyaralásai során a dombtetőn található kis szikláról előszeretettel gyönyörködött a naplementében.
A Kaiser’s Throne térképen
Na de hogy került II. Vilmos Korfura?
Na de hogy került II. Vilmos Korfura? Nos, úgy, hogy II. Vilmos, Zsófia görög királyné (1870-1932, figyelem, nem összekeverendő Zsófia görög és dán hercegnővel!) fivére volt, s mint I. György görög király vendége megfordult Korfun is, ahol a Mon Repos nyári palotában lakott. Bejárta az egész szigetet, még az akkor már lakatlan Achilleiont is felkereste. A lenyűgöző szépségű táj látványától és a csodaszép palotától fellelkesedett császár megvásárolta az elhunyt Erzsébet (Sisi) királyné neoklasszicista nyaralóját, az Achilleion palotát. A birtokot Sissi lánya, Mária Valéria örökölte, aki 1907-ben eladta II. Vilmos német császárnak. Azonnal hozzálátott a palota belső tereinek átalakításához és díszítésén is komoly változtatásokat eszközölt.
II. Vilmos emlékek az Achilleionban
Mostanság, bár nem látogatható (2025), az Achilleion földszintjének harmadik terme II. Vilmos emlékére van berendezve. A tengernagyi egyenruhás császárról készült festmény az előcsarnokban van kiállítva, de kiállították itt a császár íróasztalát a hozzátartozó nyeregformájú forgószékkel együtt, melyet a sajátos lelkületű császár a tanácskozások alkalmával is gyakran használt.
Vilmos nagy rajongója volt az antik görög kultúrának, ezért a Sissi által rendelt, haldokló Akhilleusz szobra mellé készíttetett ide egy 11,5 méteres, a mitológiai hőst ereje teljében ábrázoló bronz alkotást. A 4,5 tonnás szobor magassága csaknem 5,5 m, de dárdája eléri a 11,5 métert. A talapzaton görög ΑΧΙΛΛΕΥΣ (Achilles) felirat hirdeti az ábrázolt személy kilétét. Valaha a talapzatot a császár még egy ajánlással is ellátta, de ezt az ógörög nyelven írt feliratot a francia megszállás idején eltüntették. „Ezt az Akhilleuszt, Peleusz fiát az erős németek közül való Vilmos állíttatta az utókor emlékezetére”.
Akhilleusz szobra Korfun – Fotó: Barna Béla
Korfui tartózkodásai alatt Vilmos élénk diplomáciai életet folytatott, és régészeti ásatásokat is támogatott, például a közeli Artemisz-templomnál. Arról, hogy 1911-ben támogatta a korfui ásatásokat a Budapesti Hírlap is beszámolt (1911. április 27.). A német császári család az első világháború kitöréséig minden évben körülbelül egy hónapot töltött Korfun, kivéve 1910-et és 1913-at, amikor a balkáni politikai konfliktusok miatt nem utaztak oda.
Van egyébként egy Achilleont ábrázoló régi képeslap, melynek bal sarkában I. György görög király és jobb sarkában II. Vilmos német császár portréi díszelegnek, s ezt a képeslapot 1909 márciusában Korfu szigetéről küldték Sopronba.
Képeslap Korfuról Sopronba
További érdekesség, hogy az Achilleion közelében egy saját hidat építtetett (A császár hídja), amely közvetlen összeköttetést biztosított a palota kertjei és a tengerpart között.
És végül Vilmos gyakran elhagyta a palotát, hogy a sziget belsejében található Pelekas falu legmagasabb pontjára látogasson, amit a mai napig Császári trón (Kaiser’s Throne) néven emlegetnek.
Drónfelvétel a kilátóról – Fotó: shutterstock
Vilmos korfui látogatásai az I. világháború kitörésével, 1914-ben szakadtak meg véglegesen. Apropó világháború: sokak szerint ő volt a leginkább felelős egyébként a háború kirobbantásáért! Az idő múlásával persze árnyalták a képet a történészek, de az kétségtelen tény, hogy szerepet játszott a háború kirobbantásában.
***
És akkor röviden pár érdekességet kiragadva szóljunk II. Vilmosról (teljes nevén Friedrich Wilhelm Viktor Albert von Preußen) általánosságban is, aki 1859. január 27-én született Potsdamban, III. Frigyes német császár és Viktória német császárné legidősebb gyermekeként. A Német Birodalom császára és Poroszország királya volt, a Hohenzollern-ház tagja, de Viktória brit királynő unokája is volt!
Vilmos 22 évesen nősült, 1881-ben házasságot kötött Auguszta Viktória (Dolzig, 1858 – Doorn, 1921) schleswig–holsteini hercegnővel, akivel 7 közös gyerekük született, de állítólag több nővel is viszonyt folytatott, például Emilie Klopp, művésznevén Miss Love nevű híres strasbourgi kurvával, amikor elzászi hadgyakorlaton vett részt. De feljegyezték azt is, hogy 1891 januárjában egy berlini szánkózás vad italozásba fordult: a császári udvar 15 tagja az éjszakát a festői grunewaldi vadászházban töltötte, ahol megszabadultak ruháiktól és vad orgiában végződött a kiruccanás. S ha már bulvár: sok helyen megemlítik II. Vilmos császár szado-mazochista hajlamait is. Illetve, bár a császárt közvetlenül soha nem vádolták meg homoszexualitással, de a Liebenberg-kör sokak szerint egy melegközösség, volt, és hogy II. Vilmos kétségkívül részt vett a balerinaruhás vacsorákon, ahol egyébként Dietrich von Hülsen-Haeser tábornok, a császár katonai kabinetjének vezetője balerinának öltözve, tütüben táncolva kapott szívrohamot és halt meg. Ezzel párhuzamosan persze a császár egész életében rájátszott a legférfiasabb férfi képére, hatalmas bajuszt viselt és katonai díszegyenruhákban parádézott.
***
Magyar vonatkozású érdekessége II. Vilmos életének, hogy 1897. szeptember 20-án a magyar fővárosba látogatott: járt az Iparművészeti és a Nemzeti Múzeumban, megnézte az új országházat és az igazságügyi palotát. Este az Operaház díszelőadásán vett részt.
II. Vilmos Budapesten, 1897
De volt úgy hogy inkognitóban is járt az országban: nagyon szeretett vadászni és Magyarországra mindig szívesen visszajárt: ez a hely a ma Horvátországhoz tartozó Bilje, magyar nevén Béllye település volt.
II. Vilmos a béllyei kastélyban
Vilmos egyébként 29 évesen került trónra, uralkodási ideje 1888. június 15-től 1918. november 9-ig tartott. Ekkor a forradalom megdöntötte a monarchiát; Vilmos pedig hollandiai száműzetésbe kényszerült; az idős házaspár a Vilma holland királynő által felajánlott Doorn-házban töltötte száműzetésük napjait. Vilmos itt (Doorn, Hollandia) hunyt el 1941. június 4-én.
Vilmos császár és Auguszta Viktória házaspárként, illetve a jobb oldali képen unokájuk, Frederika Lujza görög királyné
S ha már II. Vilmosról itt Görögországban beszélünk, még egy görög vonatkozását említsük meg a német császárnak. Vilmos lánya volt ugyanis Viktória Lujza porosz királyi hercegnő, az ő lánya pedig Frederika Lujza (1917-1981), házassága révén Görögország királynéja. Szóval Vilmos unokája Frederika Lujza (Frederica of Hanover, görögül Φρειδερίκη Λουΐζα) Görögország királynője volt 1947. április 1-jétől 1964. március 6-ig, Pál (Παύλος) görög király (1901-1964) feleségeként, és Görögország anyakirálynője 1964. március 6-tól, amikor fia, II. Konstantin lett a király, egészen 1974. december 8-ig, amikor is a monarchiát egy népszavazás után hivatalosan is eltörölték.
Kép és szöveg: Barna Béla
