Mi köze a Jeromos-kolostor szerzeteseinek a tojáshoz, illetve a portugál krémeshez (pastel de nata)? Elmondom.
Lisszabon városának talán legjelentősebb műemlék-együttese a Jeromos-kolostor (Mosteiro dos Jerónimos). Itt van Vasco da Gama sírja is, de most nem ezekről szeretnék írni, hanem a szerzetesekről, s azok ruháiról, meg egy süteményről.
Fotó: Barna Béla
Történt ugyanis évszázadokkal ezelőtt, hogy a szerzetesek ruháinak keményítéséhez igen nagy mennyiségű tojásfehérjét használtak fel. Na de mit csináljanak a megmaradt tojássárgájával? Nos, a tojássárgája kiválóan alkalmas volt édes sütemények készítésére, így találták hát fel a történet szerint a pastel de nata nevű világcsodát.
pastel de nata; többes szám: pastéis de nata
A magyarra fordítva portugál krémesnek (pastel de nata; többes szám: pastéis de nata) hívott édességnek van egy másik neve is, Pastel de Belém. Ugyanis amikor 1820-ban a szerzetesrendeket feloszlatták, a receptet pedig eladták, akkor nyílt meg pár évvel utána, 1837-ben a Fábrica de Pastéis de Belém.
Fábrica de Pastéis de Belém – Fotó: Barna Béla
Ez a sütigyár azóta folyamatosan működik, azóta is megszakítás nélkül sütik az időközben világhírűvé vált süteményt: egyes statisztikák szerint naponta 20 ezret adnak el belőle. Sőt, modern világunkban eredetvédett is lett a neve, kizárólag a Fábrica de Pastéis de Belém által készített süteményeket hívhatják pastel de Belém néven, míg a Portugália más tájain készült portugál krémes a pastel de nata.
Egy napindító nata Azorin – Fotó: Barna Béla
Egy nata Madeira repterén – Fotó: Barna Béla
Nata + kávé Európa legnyugatibb pontján – Fotó: Barna Béla
Bárhogy is hívják ezt a levelestészta-kosárkába töltött, 400 fokon sütött, tojássárgájakrémből készült édes süteményt, bizony fantasztikus. Most nyilván írhatnám, hogy egyszerre ropogós és puha, s karamellizálódott a teteje és Portugáliában egy espresso mellé már ezernyi helyen megkóstoltam: ettem natát Algarve szikláin, Madeira repterén, az Azori-szigetek és egész Európa legnyugatibb pontján Flores szigetén üldögélve is: a kis natát én általában canelával (fahéjjal) megszórva szeretem és jár hozzá egy bica (erős eszpresszókávé) kísérete is.
És az a durva, hogy foglaltam már tetőtéri szállást is a R. de Belém 70 szám alatt, csakhogy a szomszédos házban aludhassak a Fábrica de Pastéis de Belém mellett.
Kép és szöveg: Barna Béla
Végezetül a következő, lenti képek pedig Lisszabonban, Belémben, a Fábrica de Pastéis de Belém cukrászdáját mutatják.
A híres épület, 2021-ben – Fotó: Barna Béla
A cukrászda és a szállásom épülezte tőle 10 méterre (2022) – Fotó: Barna Béla
Kilátás a szálásrl – Fotó: Barna Béla
Fábrica de Pastéis de Belém (2021) – Fotó: Barna Béla
A híres hely honlapja
