A Makaronézia név a makárōn nēsoi (μακάρων νήσοι) görög szavakból származik, ezek jelentése: „szerencsések szigetei”. A nevet először állítólag az ókori görög geográfusok használták a Gibraltári-szorostól nyugatra eső szigetekre. Manapság a kifejezést biogeográfiai összefüggésben használják leggyakrabban.
Makaronézia (Macaronesia) politikai térképe – Ábra: shutterstock
Makaronézia négy szigetcsoportból áll: a legészakabbi az (1) Azori-szigetek, tőle délre (2) Madeira (mindkettő Portugáliához tartozik, annak autonóm régiója), attól délre a (3) Kanári-szigetek (ez Spanyolországhoz tartozik, annak autonóm régiója) és végül legdélebbre a (4) Zöld-foki-szigetek, mely egykor portugál gyarmat volt, ma független afrikai ország.
Érdekes egyébként, hogy sem az egyetemen, sem egyetemi jegyzeteimben nem hallottam vagy olvastam soha a Makaronézia földrajzi névről, azt csak a wikipédia vonatkozó szócikke, illetve Letenyei Zoltánnak egy blogbejegyzésében (Madeira – Szerencsés szigetek) leltem fel, ez utóbbiban így ír az elnevezésről:
„Madeira élővilága az ember 15. századi megérkezésekor egyfajta ökológiai csúcsponton volt. Az ökoszisztémák, az élőhelyek, és a fajok tökéletes egyensúlyt alkottak. Részben erre a mennyországra bukkant Philip Barker-Webb botanikus a 17. században. A makaronéz szigetek keletkezését és hasonlóságát tanulmányozva, ő jött rá először a közös és egyedi eredetre. Ezért javasolta, hogy a szigeteket kezeljék biogeográfiai egységként, amelynek ő adta a Makaronézia nevet. Ennek jelentése Szerencsés szigetek”.
Más források is arról írnak, hogy modern kifejezésként a Macaronesia kifejezést először a 19. század közepén használta Philip Barker-Webb (1793-1854) angol botanikus.
Philip Barker-Webb, Makaronézia névadója
Philip Barker-Webb (1793. július 10. – 1854. augusztus 31.) angol botanikusról azt érdemes tudni, hogy egy gazdag, arisztokrata családban született Angliában. Kiváló természetrajzi képzést kapott az oxfordi Christ Church College hallgatójaként, majd az oxfordi iskolaévek után Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában gyűjtött növényeket. És ő volt az első botanikus, aki a marokkói Tetuan-hegységben is gyűjtött. Útban Brazíliába tett egy rövid látogatást a Kanári-szigeteken, de jó ideig ott maradt, amikor visszatért oda brazíliai expedíciója után.
Az eredmények a kilenckötetes Histoire Naturelle des Iles Canaries (A Kanári-szigetek természettörténete) című művében olvashatók, amelyet Sabin Berthelot-val közösen írt. Webb 1828 és 1830 között gyűjtött példányokat a szigeteken. A Histoire Naturelle des Iles Canaries szövegének elkészítése 20 évig tartott!
Később Párizsban telepedett le, de élete későbbi éveiben visszatért Olaszországba, mielőtt európai utazása során betegség érte. 1854 augusztus 31-én halt meg Párizsban. Herbáriumát az olaszországi Firenzében található Museo di Storia Naturale di Firenzére hagyta örökségül.
Makaronézia egy másik térképen
