Az Egyesült Nemzetek Szervezetének nyilvántartásában 193 tagállam szerepel (2011); az önálló államiság elismerésének jelképe az ENSZ-tagság. Van még egy lista, a Nemzetközileg el nem ismert de facto államok listája. De Iraki Kurdisztán egyiken sem szerepel. Az Irak címszónál van egy megjegyzés: Irak autonóm régiója: Iraki Kurdisztán.
Egy kurd térkép a területről
Namármost, ha elkezdünk részletesebben utánanézni, valóban azt találjuk, hogy Iraki Kurdisztán (hivatalos nevén Kurdisztáni Autonóm Régió – kurdul Herêma Kurdistanê) Irak autonóm régiója. Méghozzá az iraki alkotmány által elismert autonóm régió, azonban itt jön a csavar: mely régió azonban lényegében nincs az iraki kormány ellenőrzése alatt.
Az ENSZ által tehát jogilag el nem ismert ország(rész) gyakorlatilag (de facto) saját parlamenttel, kormánnyal és hadsereggel is rendelkezik.
A területet Dél-Kurdisztánnak (Başûrê Kurdistanê) is nevezik, sőt a szomszédos államok Észak-Iraknak is hívják, hogy így diplomatikusan még véletlenül se használják a kurd megnevezést. Az ENSZ által tehát jogilag el nem ismert ország(rész) gyakorlatilag (de facto) saját parlamenttel, kormánnyal és hadsereggel is rendelkezik.
Kurdisztáni belépés Al-Kwair városa mellett – Fotó: Barna Béla
Al-Kwair. Kurdisztán – Fotó: Barna Béla
Szóval van egy autonóm régiónk Irakban, amit az iraki kormány elismer, ugyanakkor nincs ennek az iraki kormánynak az ellenőrzése alatt, sőt, van parlamentje, kormánya és hadserege is. Hogy rendet tegyünk a dologban, hívjuk segítségül Dudlák Tamás 2021-es doktori értekezését (Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola), melynek címe: A közeli kelet: Törökország és iraki Kurdisztán kapcsolatának átalakulásai (1991–2017).
Ebben Dudlák azt írja, hogy „az iraki kurdok jelenleg is fennálló legfőbb politikai szervezetét illetően a szakirodalomban különféle elnevezések terjedtek el. Ennek a 2005-től jogilag meghatározott föderatív entitásnak a hivatalos neve Kurdisztáni Régió (…) Ez a használat megfelel a hivatalos angol megnevezésnek: KRI (Kurdistan Region of Iraq).” A megnevezés után a disszertációból kiderül, hogy „A Kurdisztáni Régióra 2005-től kezdve állami jellegzetességekkel bíró, állam alatti szereplőként tekintek (kvázi állam) (Natali 2010), amely jogi függetlenségét leszámítva a nemzetközi rendszer tagja”.
1992-re pedig már az iraki kurdok saját zászlóval, útlevéllel, bank- és postaszolgálattal, rendőrséggel és hadsereggel, biztonsági és hírszerzési szolgálattal rendelkeztek
Kurdisztán zászlaja és Iraki Kurdisztán címere
Dudlák leírja még, hogy az iraki kurdok történetében 1991-ben a nemzetközi figyelem középpontjába kerültek, s hogy az iraki központi kormány meggyengülése lehetővé tette, hogy az iraki kurd nemzeti mozgalom de facto autonómiát szerezzen Irakon belül, 1992-re pedig már az iraki kurdok saját zászlóval, útlevéllel, bank- és postaszolgálattal, rendőrséggel és hadsereggel, biztonsági és hírszerzési szolgálattal rendelkeztek (Aras 2011, p. 602).
1992. május 19-én sikerült megszervezni az ország és a kurd nép történetének első demokratikus választását, amely az iraki kurd önkormányzatiság hivatalos születésének pillanata is volt egyben.
A Kurdisztáni Régió a szuverén államok számos jellegzetességével és szimbólumával rendelkezik, így saját elnöke, miniszterelnöke, parlamentje, alkotmánya, zászlója, himnusza, hadserege, biztonsági ereje, nemzetközi repülőtere, oktatási rendszere (kurd nyelven) és útlevél-bélyegzője van. (Gunter 2016, p. 136) Jogilag (de jure) a Kurdisztáni Régió egy föderatív régió, ám politikai szabadságjogai sok tekintetben a de facto független államokhoz teszik hasonlatossá.
Szóval, hogy megválaszoljuk a kérdést, hogy ország-e Iraki Kurdisztán, újra csak idézek Dudlák disszertációjából:
„Mindent összevetve a Kurdisztáni Régió tehát rendelkezik az állam nemzetközi jogi definíciójának alapjául szolgáló montevideói kritériumokkal, de nem rendelkezik független státuszára vonatkozóan nemzetközi elismeréssel. (Palani–Khidir–Dechesne–Bakker 2019a, p. 3). A Kurdisztáni Régió nemzetközi helyzetét a szakirodalomban több terminussal aposztrofálják: de facto állam (Gunter 1992, pp. 295–319), államszerű képződmény (Stansfield 2013, pp. 259–282), állam az államban (N. Rózsa 2018, p. 19), vitatott állam, el nem ismert állam, államon belüli állam, vagy éppen kvázi-állam. (Natali 2010) A KR tekinthető állam alatti szereplőnek (Kaválek 2015, p. 13), illetve „leendő” államnak is (Kuruuzum 2018, p. 190).
Pár szót még szóljunk erről a kvázi államról, vagy államszerű képződményről.
Iraki Kurdisztán területe 40 643 km², illetve 78 736 km², amennyiben az ún. vitatott területeket is beleszámoljuk (Abdulrahman 2017). Az ezen a területen élő lakosság becsült nagysága 2015-ben 5,4 millió főt tett ki, 2020-ban 6,2 milliót, másfél milliónyi menekültet nem számítva. 2007 és 2014 között nagyjából ugyanis egymillió emberrel bővült a Kurdisztáni Régió lakossága, ugyanis az iraki központi kormány ellenőrzése alatt álló területekről tömegével menekültek arabok a sokkal biztonságosabb Iraki Kurdisztán területére (WorldBank 2015, p. 52). Iraki Kurdisztánt többségében kurdok lakják, akik több különböző nyelvjárást beszélnek: a legelterjedtebb a szoráni (közép-kurd) és a kurmandzsi (észak-kurd) nyelvjárás. A kurdok mellett számottevő arab, türkmén, asszír, jezidi és örmény kisebbség is él a területen.
Forrás: Kurdistan Region Statistics Office – Ministry of Planning – Kurdistan Regional Government
A régió-országrész tényleges fővárosa az 1,2 millió lakosú Erbíl (kurdul Hewlêr; törökül Erbil; az arab elnevezés klasszikus változata Irbíl), a saját alkotmánya szerinti de jure fővárosa Kirkuk. Erbíl egyébként 1970-ben lett a kurdisztáni autonóm terület székhelye, de az önkormányzatiság még hosszú ideig csak névleges volt (ennek az autonóm régiónak a Simál al-Habíb „A Szeretett Észak” nevet adták, kerülve az ott lakó kurdokra történő utalást, szóval az iraki kurd autonómia csak papíron létezett, gyakorlati megvalósulása számos akadályba ütközött. Egy nemzetközi felügyelőbizottság ellenőrzése alatt 1992-ben Erbílben ült össze a kurd parlament, ahová a Mesûd Barzanî (arab nevén Maszúd Barzáni) vezette KDP és a Celal Talebanî (Dzsalál Talabáni) irányította Kurdisztáni Hazafias Uniópárt (PUK) delegálta tagjait. Az iraki háború után, 2006-ban is a városban állt fel az autonóm kurd régiót irányító egységkormány Nêçîrvan Îdrîs Barzanî (Nídzsírfán Idrísz Barzáni) vezetésével.
Iraki Kurdisztán tehát hivatalosan parlamentáris demokrácia. A regionális parlamentet (KRG) közvetlenül választják, melyben továbbra is törzsi alapú pártok (PUK, PDK) dominálnak.
Iraki Kurdisztán számos állammal tart fenn valamilyen szintű diplomáciai kapcsolatot, sok állam konzulátust, vagy más diplomáciai kirendeltséget tart fent Erbilben. A kurdok legfontosabb szövetségese az Amerikai Egyesült Államok, a legjelentősebb kereskedelmi partnere azonban Törökország.
Iraki Kurdisztán gazdaságát az olajipar uralja, sok olajipari vállalat folytat kutatást és kitermelést iraki kurd területeken, így például a Chevron, az Exxon Mobil, a Total és a magyar MOL is. Iparági becslések szerint Iraki Kurdisztán olajtartaléka 45 milliárd hordó, a teljes iraki olajvagyon negyede.
A tartomány nem rendelkezik elvileg reguláris hadsereggel, mivel a Pesmergának (jelentése: „azok akik szembenéznek a halállal”), a kurd népvédelmi erőknek nincs hierarchikus vezetése: a pesmerga létszáma egyébként mintegy 100 ezer főre tehető. Megemlítendő még, hogy fontos vívmány, hogy az iraki központi hadsereg csak a KRK engedélyével léphet be a Kurdisztáni Régió területére.
Kurdisztáni táj március elején – Fotó: Barna Béla
Az iraki Kurdisztán nagyrészt hegyvidék, a legmagasabb pontja egy 3611 méteres pont, amelyet Cheekha Dar („fekete sátor”) néven ismernek.
Barna Béla
