Na de hol is van ez a híres Maiandrosz folyó? Nos, menjünk szép sorban: a görög mitológiában a trójai síkságot átszelő Öreg-Maiandrosz a neve a Szkamandrosz (Σκάμανδρος) folyónak. Ezzel nincs több dolgunk. Van aztán az ókori Kis-Maiandrosz vagy Kis-Meandrosz folyó (Kaüsztrosz, Κάυστρος), amely ma Törökországban a Küçük Menderes névre hallgat, Nyugat-Anatólia egyik kis folyócskája, Epheszosznál torkollott egykor a tengerbe, de kiterjedt mocsárvidéket hozott létre a torkolat közelében és feltöltötte a vidéket, így van az, hogy a híres ókori romváros már több kilométerre van a tengertől.
A Nagy-Maiandrosz folyó kékkel jelölve egy ókori térképen
És végül van a Nagy-Maiandrosz (Μαίανδρος) vagy Nagy-Meandrosz nevű folyó, mely a híres ókori város, Milétosz közelében ömlött az Égei-tengerbe. A latinul Maeander vagy Meander névre hallgató folyó kanyargós medréről volt híres, ebből jött hát sok nyelvbe az, hogy a meander szó folyókanyarulatot jelent, illetve legalább visszafordulásig hajló folyókanyarulatot. Csak érdekességképpen, egykoron használtak ezt a kifejezést a kacskaringós gondolatmenetekre és hosszú, csapongó beszédekre is.
A Büyük Menderes a D525-ös út hídjánál – Fotó: Barna Béla
A Büyük Menderes a D525-ös út hídjáról – Fotó: Barna Béla
Mai neve a folyónak Büyük Menderes és Törökország délnyugati részén találjuk a térképeken. A folyó Délnyugat-Törökország középső részén, 880 m tszf. magasságban, Dinar közelében ered és 548 kilométert megtéve Batıköy település után folyik bele az Égei-tengerbe.
A Büyük Menderes Batiköy mellett – Fotó: Barna Béla
Itt, a torkolat előtt néztem meg és fotóztam több helyen is a folyót. Egyszer a D525-ös út hídjánál, illetve Batiköy településről északra lévő hídon, nem messze Milétosztól.
Milétosz – Fotó: Barna Béla
Milétosz (Μίλητος) városa az egyik legősibb és leghatalmasabb kis-ázsiai görög város volt és valamikor a tengerparton állt, és nem kevesebb mint 4 kikötője volt. Az elmúlt pár ezer év alatt a tengert feltöltötte a Nagy-Maiandrosz (Büyük Menderes) folyó, így a romvárost ma már több kilométernyi szárazföld választja el a tengertől. A városról ebben a bejegyzésben most nem írnék, csak mellékelek egy térképet, mely szépen és világosan mutatja, hogy a meanderező folyó mely területet is töltötte fel, mely egykoron tenger volt.
A feltöltés térképe a milétoszi múzeumban
Ugyanerről egy másik térkép az angol wikipédiáról
Illetve egy apróságot mégis: ha bemegyünk a milétoszi romterület múzeumába, akkor ott egyrészt megnézhetjük térképeken ábrázolva ezt a feltöltést, illetve fotózhatjuk Maiandrosz (Meander) szobrát, aki folyóisten volt a görög mitológiában, a Meander folyó (a mai Büyük Menderes folyó) védőistensége, egyébként Ókeanosz és Tethys egyik fia volt.
Maiandrosz (Meander) folyóisten szobra Milétoszban – Fotó: Barna Béla
Végül még két rövid említés: a matematikában a meander egy olyan hurokmentes görbe, mely többször metsz egy egyenest, nevét ez is a folyókanyarulatot jelentő meanderről kapta. És a képzőművészek is használják a szót, náluk a meander szögletes vagy más, rendezett vonalban, esetleg ismétlődő módon húzódó, kígyószerű díszítmény.
Meander a magasból, 2022. december 29. – Fotó: Barna Béla
Személyes emlék: a Meander folyót igazából 2022. december 29-én pillantottam meg először, méghozzá 10 km magasból, amikor Ciprusról repültünk Budapest irányába, akkor készítettem ezt a képet is. Akkor még nem volt biztos, de pár hónappal később 2023. április 13-án, csütörtöki napon több helyen is fotóztam a folyót.
Kép és szöveg: Barna Béla
A folyó Milétosz közelében – Fotó: Barna Béla
