Jerash (Dzseras), az ókori Gérasza (Γέρασα) városa a mai Jordánia területén helyezkedik el a fővárostól, Ammántól közúton 50 kilométerre északra, 600 méteres tengerszint feletti magasságban. A város virágkorát a római uralom alatt élte, a Dekapolisz (Δεκάπολις) szövetségének egyik legfontosabb városa volt.
Zeusz templom az Ovális térrel – Fotó: Barna Béla
És itt rögtön álljunk is meg, hogy mi is az a Dekapolisz? Nos, egy görög szó, görögül a deka tíz; a polisz pedig város. Tehát tíz város csoportja volt a római birodalom keleti határvidékén, a mai Jordánia, Szíria és Izrael területén. A tíz város nem alkotott igazgatási egységet (mindegyikük valamilyen autonómiával rendelkezett, és valószínűleg szövetségben álltak), hanem nyelvi, kulturális, földrajzi értelemben sorolhatók egy csoportba. A Dekapolisz városai a görög és római kultúra központjai voltak az egyébként szemita (nabateus, arámi és héber) kultúrájú térségben.
Hagyományosan az idősebb Plinius Naturalis Historiájában szereplő tíz várost sorolják Dekapoliszhoz: 1. Gérasza (Jerash, Jordánia), 2. Szküthopolisz (Scythopolis, ma: Beit She’an, Izrael), 3. Hipposz (ma: Kibbutz Ein Gev, Izrael) 4. Gadara (ma Umm Qais, Jordánia) 5. Pella (Tabaqat Fahl, Jordánia), 6. Philadelphia, a mai Ammán, Jordánia fővárosa, 7. Dion vagy Dium, Jordánia, 8. Kanatha (vagy Canatha, Qanawat, Szíria), 9. Raphana (Abila, Jordánia) és 10. Damaszkusz, a mai Szíria fővárosa.
A Dekapolisz városait a hellenisztikus civilizáció korszakában, Nagy Sándor halála (i.e. 323) és Szíria, illetve Júdea római meghódítása (i.e. 63) között alapították, Damaszkusz kivételével. Ezek a városok alapításuktól görögök voltak, berendezkedésük a görög poliszt mintázta. Szakértők szerint a Dekapolisz vidéke olyan terület volt, ahol két kultúra kölcsönösen hatott egymásra: a görög gyarmatosító és a bennszülött szemita kultúra. A városok központi szerepet játszottak a görög kultúra terjesztésében. Némely helyi istenséget azonosítottak Zeuszszal, a görög főistennel. A hellenisztikus korban a városok élesen különböztek a környező tartománytól a görög kultúrájuk révén.
Fotó: Barna Béla
Nos, ennek a Dekapolisznak volt Gérasza (Jerash) az egyik legvirágzóbb városa. Ebben a bejegyzésben nem az egész várost emelem ki, csakis kizárólag az egész régészeti lelőhelynek az egyik legfontosabb műemlékét, a Zeusz-templomot.
A Zeusz templom közvetlen környéke
Ennek helyén az első istentiszteleti hely valószínűleg egy barlang volt, amelyet az i.e. VII. és a VI. század között használtak. Áldozati oltár állhatott itt, sőt, egyes leírások szerint a magaslat már a vaskorban is kultikus célokat szolgált. Ezt az istentiszteleti helyet az idők során megőrizték, és a kora római korban épült egy szentély széles temenosszal (szent udvar). A szentély két fő részből áll, egy alsó és egy felső teraszból. Az alsó teraszt először i.sz. 27-ben építtette „Diodoros, Zebedás fia, gerasai építész”. Az i.sz. II. században az épületet alaposan átalakították, és felépült a jelenlegi nagy Zeusz-templom, egészen pontosan i.sz 162-ben építették.
Fotó: Barna Béla
Fotó: Barna Béla
A templom celláját a rövidebb oldalakon nyolc, a hosszabb oldalakon tizenkét 15 méter magas oszlop vette körül. A cella belső oldalait márványlapokkal borították, a hátsó falnál Zeusz szobrát helyezték el. A boltíves árkádsornak, ahova Zeusz szobrait és egyéb kultikus tárgyakat helyeztek el, csak az alapjai maradtak meg, a templom oszlopainak nagy része ledőlt, és falainak is csak kis része áll.
Fotó: Barna Béla
Monumentális lépcsősor vezet az egykori boltíves árkádsorral körülvett alsó szentélykörzet („temenosz”) teraszára, az árkádsorból azonban ma már csak a föld alatti tartószerkezetek maradványa látszik néhol. A teraszon feltehetőleg a korábbi templomhoz tartozó oltár romjai találhatók.
Fotó: Barna Béla
Fotó: Barna Béla
1982 óta az Institut Français de Proche Orient (IFPO) a Jordániai Régiségügyi Minisztériummal (Department of Antiquities of Jordan, DoA) együttműködve dolgozik a templomon, ásatási, rekonstrukciós, állagmegóvási, dokumentálási és értelmezési munkálatokkal, főként a francia külügyminisztérium által finanszírozva.
2001 és 2006 között rekonstrukciót hajtottak végre a templom felső teraszán, cellájában és temenoszában is. A munkálatok között szerepelt a pódium megszilárdítása, tizenhét oszlop részleges anasztilózisa (restaurálás eredeti építészeti elemek felhasználásával), a cellafalak megszilárdítása és a temenoszfalak rekonstrukciója. Emellett a Louvre Múzeum támogatásával az alsó terasz kriptoportikuszának keleti folyosóját is helyreállították – olvasható a new yorki World Monuments Fund honlapján.
Fotó: Barna Béla
És végül meg kell említeni, hogy a jerashi Zeusz-templomtól kiválóan beláthatjuk az ovális fórumot, innen felülről jól látható a tér különleges alakja.
Kép és szöveg: Barna Béla
