Az arab világ legkisebb állama: Bahrein

Bahrein 778,3 km²-es területével Ázsia harmadik legkisebb független állama, illetve az arab országok között pedig a legkisebb. De mit tudunk még ezenkívül erről a független országról?

Bahrein (teljes nevén Mamlakatu l-Bahrajn, azaz Bahreini Királyság) egy apró szigetország az Arab-(Perzsa-) öbölben, Katar és Szaúd-Arábia északkeleti partja között: 50 természetes szigetből és további 33 mesterséges szigetből áll a szigetcsoport. És hogy mennyire apró: nos, Bahrein 778,3 km²-es területével Ázsia harmadik legkisebb független állama (csak Szingapúr 710 km² és a Maldív-szigetek 298 km² kisebb nála). De a lexikon-adaton túl mit érdemes még tudni róla?

feltételezések szerint valaha Bahrein lehetett az ókori kereskedelmi központ, Dilmun, amelyet a babilóniai Gilgames-eposz említ

Nos, azt, hogy az ország büszke ősi kultúrájára: például egyes feltételezések szerint valaha Bahrein lehetett az ókori kereskedelmi központ, Dilmun, amelyet a babilóniai Gilgames-eposz említ, mint egyfajta édenkerti világot.

Bahrein volt az egyik legkorábbi terület, amelyre az iszlám hatással volt, Mohamed életében, i.sz. 628-ban. Az arab uralom időszakát követően Bahreint 1521-től 1602-ig a portugálok uralták, mindaddig amíg I. Abbász perzsa sah 1602-ben fel nem számolta a bahreini portugál támaszpontot.

Ekkoriban egyébként maga a „Bahrein” elnevezés egy nagyobb régiót jelentett, az iraki Baszrától a Hormuzi-szorosig, Ománig terjedt. Ez volt az Iqlim al-Bahrayn (Bahrayn tartomány), lakói pedig arabok voltak, a Bani ‘Abdu l-Qays törzs leszármazottai. A portugál hódítás óta viszont a Bahrein név már a mai Bahreinre vonatkozott. A bahreini arabokat a perzsa uralom alól a szunnita Al Khalifa család szabadította fel 1783-ban. Mivel fennállt a veszélye az újabb iráni hódításnak, az emírség szerződést kötött Nagy-Britanniával és brit védnökség alá helyezte magát és Bahrein az Egyesült Királyság protektorátusa lett. A britek 1971. augusztus 15-én vonultak ki, ekkor kiáltotta ki függetlenségét.

1999 márciusában Hamad bin Isa bin Salman Al Khalifa (magyar oldalakon néhol Hamad ibn Ísza Ál Halífa) követte apját az államfői poszton, és bevezette a parlamenti választásokat, szavazati jogot adott a nőknek, és kiengedte a börtönből a politikai foglyokat. A korábban emírségként működő Bahreint 2002-ben iszlám alkotmányos monarchiává, azaz királysággá nyilvánították (korábban hivatalosan „állam” volt a megnevezése). Jelzi a király nyitottságát, hogy Ferenc pápa Hamad bahreini király meghívására 2022 novemberében az arab királyságba tett látogatást, ahol felszentelték az ország legnagyobb katolikus templomát.

De azt is mindenképp meg kell említeni Bahreinről általánosságban szólva, hogy az ókor óta híres gyöngyhalászatáról, amelyet a XIX. századig a világ legjobbjának tartottak. Még egyetemista koromban olvastam Szurovy Géza Kincs a homok alatt (1978) című könyvét, melyben külön fejezetet szentelt a gyöngykagylónak, s melyben így írt: „A gyöngyhalászat központja Bahrein szigete volt, mert a jó tenyészőhelyek az öböl délnyugati vizeiben vannak. Bahreinnak több mint 1000 halászhajója volt”.

Szurovy Géza (1917-1999) egyébként geológus volt, a kőolajföldtan kiváló művelője, akitől egy másik könyve, A kőolaj regénye (1993) is megvolt, abban pedig nem kevesebbet állít, hogy bizony Bahrein volt az első öbölmenti állam, ahol 1931-ben olajmezőt tártak fel. Érdekes egyébként a sztori, Szurovy szerint: „A Keleti Gulf Olajvállalat egy kiváló geológust, Ralph Rhoadest küldte Bahrein-szigetére, de a fúrási munkálatokat addig nem kezdhették meg, amíg valahogyan nem tudták kijátszani a „vörös vonal egyezményt”. Ezt úgy játszották ki, hogy egy olyan amerikai, kaliforniai olajcégnek adták el a koncessziót, amelyik nem volt tag a vörös vonal egyezmény klubban. Mivel azonban Bahreinnek is volt Nagy-Britanniával egy olyan egyezménye, hogy az angolok garantálják a szuverenitását és ennek fejében csak az angol kormány hozzájárulásával ad működési engedélyt nem angol érdekeknek. Így az amerikai-kaliforniai (SOCAL – Standard Oil of California) kénytelen volt egy kanadai leányvállalatot alapítani, és így máris brit lett: ez lett a Bahrein Petroleum Company (BAPCO) Canada Incorporated. Így minden jogi akadály elhárult és 1931 októberében megkezdődhetett a fúrás. A siker nem váratott magára sokáig: 1932. május 31-én 609 méter mélységben gazdag olajréteget ütöttek meg. Az ország első olajkútja egyébként az 5 dínáros bahreini bankjegyen is szerepel.

Hasonlóan az öbölmenti államokhoz tehát, a bahreiniek is az olajra alapozták gazdagságukat. Az elmúlt évtizedekben azonban igyekeznek diverzifikálni gazdasági tevékenységüket. Erről egyébként még a szegedi egyetemen is tanultunk, Probáld Ferenc 1996-os könyvéből (Afrika és a Közel-Kelet földrajza). Ebben azt írták egyébként:

„Nagy kőolaj-finomítója jórészt Szaúd-Arábiából csővezetéken át érkező nyersanyagot dolgoz fel, és a gyorsan bontakozó petrolkémiai ipar számára teremt alapot. A földgáztüzelésű erőművek olcsó energiaforrására alumíniumkohót (180000 t/év) és alumínium-hengerművet telepítettek, a timföldet Ausztrália szállítja. Még sokoldalúbbá vált az ipar, amióta a szigeten tartályhajók javítására, sőt építésére is berendezkedtek.”

Apropó olaj: 2015. szeptember 17-20. között Barhreinben járt Orbán Viktor miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel és férje. Kicsit később, 2016-ban a magyar belpolitikában kisebb vihart kavart, hogy a Bahreini Olajügyi Hatóság hivatalos fényképén Orbán Ráhel és férje Tiborcz István Abdul Husszain bin Ali Mirza olajügyi miniszterrel látható együtt.

A bahreini népesség 80%-a az egyetlen, sivatagos mészkőplatóból álló Bahrein, illetve Muharrak szigetén él. A 2020-as népszámlálás szerint az ország lakossága 1,5 millió fő, akik közül 712 ezer bahreini állampolgár.

Apropó népesség, népsűrűség: az országok (és függő területek) népsűrűség szerinti listáján is előkelő helyen szerepel Bahrein: Makaó, Monaco, Szingapúr, Hongkong és Gibraltár után Bahrein hatodik a világranglistán, azaz igen sűrűn lakott földdarab: 1918 fő/ km² a népsűrűség itt.

Bahrein sivatagos terület, fő látnivalói a fővárosban, Manamában találhatók: az óriási al-Fatih mecset, az ősi kultúrákat reprezentáló Nemzeti Múzeum, vagy a Bahrein-erőd többezer éves romjai.

Bahrein területéről 2019-cel bezárólag három helyszín került fel a világörökségi listára: Kalaat al-Bahrein régészeti lelőhelye (2005), Gyöngyhalászati kultúrtájak Muharrak városban (2012) és Dilmun temetkezési helyei (2019).

A főváros, Manama (Al-Manāmah) és üzleti negyede nem csak a régió, de a világ egyik legfontosabb kereskedelmi és pénzügyi központjává fejlődött. Bahrein az arab világban egyedüliként rendelkezik 2004 óta Forma 1-es versenypályával (Bahrain International Circuit).

Szaúd-Arábiával az országot a Fahd király útja (King Fahad Causeway) köti össze: ez egy 24 kilométer hosszú töltés- és hídrendszeren, amely a nyolcvanas években 800 millió dollárjába került a monarchiának.

Az országon belül is van egyébként több híd is, ilyen a Busaiteen-t a fővárossal, Manamával összekötő Sheikh Isa Causeway Bridge is.

Barna Béla

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!