Katarban leginkább átszállnak az emberek, de ha egy rövid időre megállunk, semmiképpen ne hagyjuk ki az Iszlám Művészet Múzeumát (Museum of Islamic Arts- MIA).
Sokszor szálltam már át Dohában, amikor a Qatar légitársasággal utaztam Malajziába, Srí Lankára, Dél-Afrikába, Namíbiába vagy Omán felé. Egyszer Dubaiból hazafelé tartva 2017 március elején a dohai Safir Hotelben töltöttem pár napot, hogy sétáljak egy nagyot a városban. Nos, utólag is mondhatom, a városi séta talán egyik legnagyobb meglepetése volt, hogy megnéztem az Iszlám Művészet Múzeumát – (Museum of Islamic Arts, MIA). Egy ámulatba ejtően világszínvonalú helyet sikerült röviden megnéznem. És egy kis szpojler: a belépés ingyenes!
Vágjunk is bele a közepébe, hogy mit is láthatunk bent, mi az, ami miatt érdemes bemenni: nos, az Iszlám Művészeti Múzeum három kontinens iszlám művészetét mutatja be 1400 éven keresztül. Gyűjteményében fémmunkák, kerámiák, ékszerek, famunkák, textilek és üvegek találhatók, amelyek három kontinensről származnak, és a VII-XX. század közötti időből származnak. Kevesen tudják, de ez a világ egyik legteljesebb iszlám műtárgygyűjteménye, amelynek tárgyai Spanyolországból, Egyiptomból, Iránból, Irakból, Törökországból, Indiából és Közép-Ázsiából származnak.
Hogy mennyire sokrétű anyagról van szó, beszúrok ide jó pár fotót, kedvcsinálónak a múzeum megtekintéséhez.
Ha pedig valaki nem kíváncsi a műtárgyakra, hanem inkább mondjuk építészeti érdeklődésű, annak is érdemes ide elzarándokolni. A hét kilométer hosszú Corniche egyik végén található múzeumnak helyt adó épület ugyanis szintén érdekes, akár önmagában is.
Az épületet 2008-ban hatalmas tűzijáték közepette adták át egy mesterséges szigeten, Doha kikötőjében, tervezője-megálmodója pedig a bostoni John F. Kennedy Könyvtárát, a párizsi Louvre üvegpiramisát is jegyző híres kínai származású amerikai építész, Ieoh Ming Pei (Kanton, 1917 – Manhattan, 2019) volt.
Az építész Pei 91 éves volt ekkor, de kora ellenére örömmel vállalta el a tervezést; hogy ehhez inspirációt gyűjtsön hat hónapig beutazta a muszlim világot, hogy megismerje a muszlim építészetet és történelmet, és muszlim szövegeket olvasson, hogy ihletet merítsen tervéhez: az iszlám építészet jeles helyeit Spanyolországtól Tunéziáig, Indiától Szírián át Egyiptomig. Végül Pei szerint a 9. századi kairói Ibn Tulun-mecsetben lévő fénykút volt az ihlető.
Az Építészfórumon egyébként Verebics Petra írt egy cikket I. M. Pei jutalomjátéka: a katari Iszlám Művészeti Múzeum címmel, melyben nagyon érdekesen így ír erről az inspirációról:
„Utazásai során (Pei) ráébredt, hogy az iszlám művészet esszenciáját számára nem jelentheti semmi, ami túlontúl buja és színes. Amit ő keres, az csakis a sivatagban lelhető fel, ahol a nap fénye kelti életre a puszta formákat. Erre lelt rá végül Ahmed Ibn Tulun mecsetében, Kairóban. A mecsetben a kis szökőkút és az azt három oldalról körülvevő kettős árkád nyilvánvalóan későbbi kiegészítésként került az épülethez. A kubizmussal határos, ahogyan a geometriai formák a nyolcszögből a négyszöggé, majd a négyszögből körré változnak. Nem csoda, hogy Le Corbusier annyit tanult a mediterrán és iszlám építészettől. Ez az „szigorú” építészet csak ilyen helyen jöhet létre, ahol mindent a nap határoz meg az általa létrehozott árnyékokkal és árnyalatokkal”.
A 45000 m² területet elfoglaló múzeum egy mesterséges félszigeten épült fel végül, amely a Doha-öböl déli végére néz.
Az épület kivitelezését egy török cég, a Baytur Construction végezte 2006-ban. A belső galériatereket a Louvre projekt munkatársa, a Wilmotte Associates csapata tervezte. A múzeumot 2008. november 22-én nyitotta meg Katar akkori emírje, Sheikh Hamad, majd 2008. december 8-án nyílt meg a nagyközönség előtt. 2022-ben felújították.
Kép és szöveg: Barna Béla