A svéd királyi pár

A Svéd Királyság (Konungariket Sverige) fővárosa és a király székhelye az elővárosokkal együtt 1,5 millió lakosú Stockholm. Stockholm az uralkodó székhelye is, aki 1973 óta XVI. Károly Gusztáv király. A palotája előtt 2008 decemberében egy családi kiránduláson elmeséltem Monának meg a gyerekeknek, hogy majd’ 20 évvel ezelőtt itt láttam életem első őrségváltását. A gyerekeknek mesebeli volt az esti óváros, meg az is, hogy itt lakik egy igazi király. És elmeséltem azt is, hogy 1991-ben láttam és le is fotóztam a királyt és a királynét mikor gimnazista koromban Egerben jártak. Nos, akkor a sztoriból sok minden kimaradt, de a gyerekek közben felnőttek, úgyhogy most nézzük meg részletesebben, hogy ki is a svéd király és királyné. 

Stockholmba szinte ingyen, 40 forintért jutottunk repülőjegyhez 2008 decemberében, így a gyerekekkel ott mikulásoztunk. Akkor mutattam meg nekik messziről, Skeppsholmen szigetéről egy híd közepéről a svéd királyi palotát, egy aranyszínű korona alá állva pedig lefotóztam Boldizsár fiamat háttérben a királyi palotával.

És elmeséltem a gyerekeknek, hogy a palota előtt másodikos egri gimnazistaként, 1990. július 25-én végignéztem az őrségváltást, amelyről egy fotóm meg is jelent életem egyik első cikkében, a Turista Magazinban.

És a négyszög alaprajzú, 608 szobás Királyi Palota (Kungliga Slottet) előtt meséltem nekik a svéd királyságról. Álljon itt most egy bővített sztori XVI. Károly Gusztáv svéd királyról és Szilvia királynéról, nézzük meg részletesebben, hogy kik is ők.

***

Nos, Károly Gusztáv (svédül Kung Carl XVI Gustaf av Sverige, teljes neve Carl Gustaf Folke Hubertus) herceg 1946. április 30-án született a stockholmi (solnai) Haga palotában Gusztáv Adolf svéd királyi herceg és Szibilla szász-koburgi és gothai hercegnő ötödik, utolsó gyermekeként. Mindössze kilenc hónapos volt, amikor édesapja légi szerencsétlenség áldozata lett Dániában 1947-ben.

A fiatal herceg nyilvános iskolába járt, gimnazista éveit a Stockholm melletti Sigtunában töltötte. Érdeklődése a gimnáziumban elsősorban a történelem, a földrajz, a társadalomtudományok és a modern nyelvek felé fordult.
1966-ban érettségizett le, ezután két és fél évig a hadseregnél szolgált, nagyobbrészt a tengeralattjáróknál és a légierőnél. 1966-67 telén egy hajó fedélzetén világ körüli útra ment.

Tanulmányait az Uppsalai Egyetemen folytatta 1968-tól, ahol történelmet, szociológiát, politológiát, pénzügyi jogot és közgazdaságtant tanult: a herceg azonban nem jeleskedett tanulmányaiban, helyette sokkal szívesebben evezett, búvárkodott, horgászott és lovagolt.

Az uralkodásra való felkészülés és széles körű érdeklődés jegyében végzett tanulmányait és utazásait szinte felsorolni is alig lehet. Megfigyelte New Yorkban a svéd ENSZ-küldöttség munkáját. Tanzániában, Kenyában és Etiópiában tanulmányozta a Nemzetközi Fejlesztési Segélyezési Hivatal tevékenységét, jó ideig tartózkodott tanulási céllal a londoni svéd követségen. Nyaranta Franciaországban a nyelvet tanulta.

XVI. Károly Gusztáv 1973. szeptember 15-én, huszonhét évesen lépett trónra és szeptember 19-én koronázták meg, VI. Gusztáv Adolf svéd királyt, a nagyapját követte a trónon.

Még nem volt király, amikor 1972-ben, a müncheni olimpián megismerkedett Silvia Renate Sommerlath-tal, egy német üzletember lányával. Megismerkedésük után nem sokkal trónra lépett, 4 évvel később pedig feleségül is vette. Silviáról azt kell tudni, hogy 1943. december 23-án született Heidelbergben, Walther Sommerlath direktor és házastársa, Alice de Taledo lányaként. A család 1946-1957 között Brazíliában, Sao Paolóban élt, ahol Walther Sommerlath a svéd Uddeholm AB brazil leányvállalatának igazgatójaként dolgozott. 1957-ben tértek vissza a Német Szövetségi Köztársaságba. Itt érettségizett Szilvia 1963-ban, Düsseldorfban. Szilvia a müncheni argentin konzulátuson, majd 1971-73 között a Müncheni Olympiai Játékok Szervezőbizottságánál dolgozott. Ezt követően az 1976-os Innsbrucki Téli Olympiai protokollbizottságnak helyettes vezetője lett, és Innsbruckba is költözött. Ez idő tájt, pontosan 1976 márciusában lett szerelem a svéd királlyal való ismeretségből, és 1976. június 19-én, a Stockholmi Dómban házasságot is kötöttek.

A királyi párnak három gyermeke született: Viktória koronahercegnő (Victoria Ingrid Alice Désirée, 1977. július 14.), Károly Fülöp herceg (Carl Philip Edmund Bertil, 1979. május 13.) és Magdaléna hercegnő (Madeleine Thérèse Amelie Josephine, 1982. június 10.).

A házaspár kezdeti boldog évei után Károly Gusztáv a 90-es években forró szexpartikon lazított egy szerb maffiózó, Mille Markovics illegális stockholmi éjszakai klubjában, a Club Powerben. Ezeken alulöltözött lányok fürdőztek a pezsgőfürdőben, majd a klub privát szobáiba vonultak vissza. A svéd titkosrendőrség gondoskodott róla, hogy ne hagyjon maga mögött semmilyen bizonyítékot – olvasható abban a könyvben, amely 2010-ben jelent meg Carl XVI Gustaf – Den motvillige monarken (XVI. Károly Gusztáv – a vonakodó uralkodó) címmel, mely könyv részletesen taglalja a király egyáltalán nem visszafogott, vad szexpartik és szőrmebundájuk alatt mezítelen modellek által színesített magánéletét.

A király az 1996-os atlantai olimpián is szívesen látogatta a sztriptízbárokat. Ekkor Károly Gusztáv egy évig tar­tó szerelmi viszonyba is keveredett az Army of Lovers svéd-nigériai származású énekesnőjével, Camilla Henemarkkal. A királyt állítólag rendkívül elbűvölte a La Camilla művésznéven ismert nő. „A király néha őrülten szerelmes kamasznak tűnt, egy alkalommal már arról beszélgettek, hogy együtt megszöknek és egy eldugott trópusi szigeten telepednek le” – olvasható a könyvben.

Így aztán XVI. Károly Gusztáv király a 2010-es évekre egyre több ízben került a bulvárlapok címlapjára is a különböző nőügyek miatt, ami egyes vélemények szerint nem tett jót népszerűségének, van aki szerint sokan pártolnák, ha a király átadná a trónt legidősebb leányának, Viktória trónörökösnőnek. Más vélemények, így a svéd közszolgálati televízió (SVT) által ismertetett felmérésből viszont az derült ki, hogy az emberek 80 százaléka szemében egyáltalán nem romlott a király megítélése.

A svéd király és királyné életének ismertetése után a bejegyzés végére külön kiemelem egy személyes emlékemet, amikor Egerben jártak.

A SVÉD KIRÁLYI PÁR EGERBEN

A svéd királyi pár Egerben 1991. május 29-én Egerbe utazott. Látogatásukat jelen sorok írója is (akkor még harmadikos gimnazistaként, iskolából, óráról lógva) végignézte, sőt Szmena Szimbol fényképezőmmel készítettem róluk képet is, akkor igazán közel lehetett még menni fontos emberekhez.

Sajtórtörténeti érdekesség, hogy az aznapi Heves Megyei Hírlap svédül köszöntötte címlapján a királyi párt. Károly Gusztáv pedig a Városháza erkélyéről üdvözölte az egrieket (Göncz Árpád köztársasági elnök és dr. Ringelhann György polgármester társaságában).

Erről pedig a másnapi újság így tudósított: „Ezt követően a vendégek a városháza erkélyéről üdvözölték az egybegyűlteket. Ezután az Érsek utcán át visszatértek a Líceumhoz, ahol Seregély István egri érsek fogadta őket. Itt megtekintették a dísztermet, s a főegyházmegyei könyvtárat. XVI. Károly Gusztáv nagy figyelemmel kísérte a tájékoztatót, s több könyvet behatóan tanulmányozott. Sokáig szemlélte azt az 1695-ben kiadott rézmetszeteket tartalmazó kötetet, amelyben a korabeli Svédország térképe is szerepel”.

A Líceumból a Bazilikába sétáltak át (ekkor készítettem róluk a már említett képeket), majd a Városfal utcában lévő Bormúzeumba mentek. Az akkori lapok feljegyezték, hogy mit fogyasztott itt Svédország királya és királynéje. Nos a menü a következő volt: a füstölt pisztráng, májgombócleves után Egerszóláti olaszrizlinget ivott az uralkodó, majd sült kacsa következett Medoc Noir-al, végül rétest evett Károly Gusztáv amit muskotállyal öblített le. Az egri látogatás után Szilvásváradra ment a svéd királyi pár.

Barna Béla

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!