El Salvador a Közép-Amerikai földhídon
Pedro de Alvarado vezette az első leigázó spanyolokat 1524 júniusában, ettől kezdve majdnem teljes 3 évszázadon át spanyol gyarmat volt az ország, mely 1821-ben kiáltotta ki függetlenségét.
a fővárosa San Salvador (Szent Megváltó), az állam neve pedig El Salvador (A Megváltó)
Még korábban a hitbuzgó spanyolok Jézus Krisztusról nevezték el a fővárost és magát az egész országot is: a fővárosa San Salvador (jelentése: „Szent Megváltó”), az állam neve pedig El Salvador („A Megváltó”). Csak egy rövid megjegyzés: a spanyolban az El névelő szoros tartozéka a földrajzi tulajdonnévnek, tehát tulajdonképpen hibás, ha csak Salvadorként emlegetjük az ország nevét (ugyanúgy ahogy Los Angeles vagy Las Vegas is csak így teljes).
A Megváltó szobra a fővárosban
A főváros városatyái évtizedekkel ezelőtt, 1942-ben szobrot is emeltek El Salvador del Mondónak, „A világ Megváltójának”, vagy ahogy mostanság jobban ismert, Az Isteni Világmegváltó szobrát (Monumento al Divino Salvador del Mundo). Az 1986-os földrengés során a Krisztus-szobor feje letört. Salvador sok lakója úgy gondolja, nem véletlenül. Amikor ugyanis letört a szobor feje, még javában tartott az (egyik) polgárháború.
El Salvador egyébként a teljes függetlenség (1841) elnyerése óta polgárháborús viszonyok között él; a belső viszály és a katonai diktatúra szinte életmóddá vált az ország jelenleg 6,4 milliónyi (2018-as becslés) lakója számára. Legutóbb, az 1979 és 1992 közötti hatalomért folytatott küzdelemben 80 ezer ember vesztette életét, 550 ezret űztek el otthonából és másik 500 ezer száműzetésbe kényszerült! A konfliktus táptalaja, mint mindenhol Latin-Amerikában a földbirtokok egyenlőtlen megoszlása (a földtulajdonosok 1,5%-áé, mindössze 14 családé a földterület 50%-a) és a mérhetetlen társadalmi egyenlőtlenség: 1991-ben a lakosság 31 %-a élt rendkívüli nyomorban. És még egy szomorú adat: 2015-ben El Salvador a világ legtöbb gyilkosságot számláló országainak listáján a világelső volt (a gyilkosságok nagyobb része bandaháborúkhoz és a szervezett bűnözéshez kötődött).
De hagyjuk most a polgárháborút, erről nagyon sok leírás foglalkozik az országgal kapcsolatban. Nézzük inkább El Salvador két másik jellegzetességét, a vulkánokat és a kávét, mindkettő meghatározza a tájat, a gazdaságot s az országot.
Isten hozta El Salvadorban – Fotó: Herpai Imre
A 21040 km² területű ország domborzatáról a wikipédia két sort ír: „Felszínét a Sierra Volcanica aktív vulkánokkal tarkított láncai hálózzák be. A hegyvonulatok termékeny fennsíkokat és völgyeket zárnak közre”. Ez igazából édeskevés, ettől érdemes egy kicsit részletesebben írni az el salvadori vulkánokról.
El Salvador óceánnal párhuzamos hegyvidéki övezetét negyedidőszaki vulkánok sorozata alkotja, közülük nyolcat számítanak még az aktív tűzhányók sorába. Legmagasabb az ország nyugati részén emelkedő Santa Ana (2381 m), Nagy Endre túravezető-geográfus egyik cikkében ezt tartja Közép-Amerika legszebb vulkánjának. A Santa Anától délre emelkedik a „csak” 1950 m magas Izalco, amely az elmúlt évszázadokban a földhíd legaktívabb tűzhányójának bizonyult. A vulkánok sorából említést érdemel még a San Salvador-vulkán (1893 m), melynek kitörései a fővárost fenyegetik.
El Salvador és két keleti vulkánja, a San Miguel és a San Vicente
És végül kiemelnék két vulkánt, melyeket még a repülőből is sikerült szépen lefotóznom, amikor 2020. január 2-án Costa Ricából El Salvadorba repültem. Ahogy átrepültünk Nicaragua, majd Honduras déli részén, s beléptünk a Csendes-óceán felől El Salvador légterébe, feltűnt egy mértanian szabályos, hatalmas vulkáni kúp: a San Miguel-vulkán (Volcán de San Miguel).
A San Miguel-vulkán – Fotó: Barna Béla
Egyébként El Salvadorban a vulkánoknak két nevük van: az egyiket a spanyolok adták, a másikat még az indián őslakók: El Salvador térképén a gyakori „tepec” végződés az indiánok nyelvén hegyet jelent. Így a San Miguel-vulkán régi indián neve Chaparrastique-vulkán, magassága pedig 2130 m, tetején szabályos kráter található. A vulkán nagyon sokszor kitört (1699, 1762, 1769, 1787, 1798, 1811, 1835, 1844, 1868, 1919, 1920, stb.)
A San Miguel kitörése 2013. december 29-én
Legutóbb 2013. december 29-én tört ki váratlanul Salvador egyik legaktívabb tűzhányója, a San Miguel. Mint azt a Természet Világában megírta Harangi Szabolcs, „a tűzhányónak az elmúlt évszázadokban tucatnyi kitörése volt, de mind viszonylag szerény erősségű, 1-2 VEI nagyságú, azaz nem túl nagyok. Legutóbb 2002. január elején volt egy rövid ideig tartó kisebb kitörése. A mostani Vulcano-típusú kitörés kisebb riadalmat okozott a környező településeken, 3 km-es körzetben kitelepítették a lakosságot, ami mintegy 2000 embert érintett”.
A Bahía de Jiquilisco lagúna – Fotó: Barna Béla
A Bahía de Jiquilisco lagúna – Fotó: Barna Béla
A San Miguel után tovább repülve a főváros irányába, tökéletesen lehetett látni az ország 300 km hosszú óceánpartját, mely mentén számos lagúna és lefűződött lagúnató alakult ki. Az egyik ilyen lagúna a Bahía de Jiquilisco. És végül mielőtt leszálltunk volna a főváros repterén, fotóztam még egy vulkánt: a szép kúp alakjáról nevezetes a 2182 m magas San Vicente-vulkánt (Volcán de San Vicente), melynek helyi indián neve: Chichontepec-vulkán.
A San Vicente-vulkán – Fotó: Barna Béla
A San Vicente-vulkán után hamarosan landolt a gépünk, s az első, amit vettem El Salvador földjén: egy csomag kávét. Még a szegedi egyetemi éveimből emlékeztem, hogy „El Salvador exportjának felét a kávé teszi ki.”
a kávé képviseli El Salvador teljes exportjának 60 %-át
Nos, ez azóta még nőtt is, mostanában a kávé képviseli El Salvador teljes exportjának 60 %-át! Az ország az előkelő 6. helyet foglalja el az amerikai piac beszállítói között, és a 15. helyet a világpiacon (~0,9% piaci részesedéssel és nagyjából 762 ezer zsák összterméssel)!
El Salvador kávécserjéit egyébként a Karib-szigetekről hozták be 1740-ben, más források szerint Guatemalából az 1850-es években: „Senki sem tudja pontosan, hogyan került Salvadorba a kávé, de valószínűleg a szomszédos Guatemalából származik, valamikor az 1850–es év környékéről.” – írja a www.coffeein.hu szerzője.
Egy másik szakmai blog, a www.kaveszerelem.hu pedig nagyon jó összefoglalóját adja annak, hogy Salvadorban a földrajzi adottságok rendkívül jók a kávétermesztéshez: „A megfelelő tengerszint feletti magasság, a bőséges csapadék a környező országokhoz hasonlóan elegendő terméshozamot biztosít. Jellemző itt az SHG (Strictly High Grown), vagyis a kizárólag magasan termett kategóriákba tartozó kávék. A cserjék 90%-át árnyékban nevelik, amely több előnnyel is rendelkezik. Egyrészt a kiterjedt árnyék és a növényzet lehetővé teszi a kávégyümölcsök lassú érlelődését, amely édes, krémes, szárított gyümölcsös, csokoládés és karamellás ízjegyekkel rendelkező, sűrű kávébabokat eredményez. Másrészt így a kávéültetvényeknek fontos szerepük van az erdőírtás elleni harcban, amely egyben az itt elő állatok életterét is megvédi. Salvadorban csak Arabika variánsok találhatók meg, elsősorban a tradicionális Bourbon fajták, de ezek mellett létezik Caturra, Catuai, Catisic, Pacas és Pacamara. Ez utóbbi egy igazi „ász”-nak számít Salvadorban. Ezt a hibridet a Salvadori Kávékutató Intézet (Salvadoran Instituten Coffee Research, SICR) 1958-ban állította elő a Pacas és Maragogype variációkból. A Pacamara rendkívül karakteres, gyógynövényes és gyümölcsös ízjegyek (sárgadinnye, citrus és egy kis csokoládé).”
El Salvador kávétermő területei – Fotó: Herpai Imre
No de ne menjünk ebbe nagyon bele, talán még a kávé termesztés térképét mutatom meg: a térképen jól láthatóak a legfontosabb kávétermelő régiók.
A legnagyobb az összes közül Apaneca-Llamatepec régió, mivel a gazdaságok fele itt található, azonban a legjobb minőség az Aloptepec-Metapan régió vulkanikus talajáról származnak. És a reptéren rögtönzött kávéföldrajz-óra után igyunk egy jó csésze kávét.
És végül zárásként egy érdekesség: Pap József barátom írt rám a san salvadori reptéren egy rövid kommentet: „Csak vigyázni ott magyarként :)” Nem teljesen értettem először mire gondol, s mivel nem értek a focihoz, belinkelt egy focis cikket, akkor tudtam meg ezt az érdekességet, hogy az 1982-es labdarúgó-világbajnokságon a Magyarország–Salvador mérkőzését Magyarország 10–1-re nyerte! A 10 gól az egy csapat által szerzett legtöbb gól a labdarúgó-világbajnokságok történetében, illetve Magyarország máig az egyetlen csapat, amely labdarúgó-világbajnokságon kétszámjegyű gólt szerzett. Nos, foci-analfabétaként nekem minderről fogalmam sem volt, mindenesetre állítólag az el salvadoriaknak ez olyan trauma volt, mint nekünk az 1986-os mexikói világbajnokságon a szovjetektől elszenvedett 6:0-ás vereség.
Kép és szöveg: Barna Béla
Repülésem Costa Ricából El Salvadorba
