Az Eyjafjallajökull déli oldala

Az Eyjafjallajökull az a híres, vagy hírhedt vulkán, mely 2010. április elején tört ki legutoljára, s bosszantotta a légtér-használókat. Az Eyjafjallajökull olvadékvize a Seljalandsfoss vízesésen zuhan alá. Egy másik vízesés, a Skógafosst szintén itt találjuk, sokan a sziget egyik legszebb, s egyben egyik leghangosabb zuhatagának tartják, s még skanzent is láthatunk a közelében. 

Kezdjük egy kis izlandi nyelvleckével. Az eyja=sziget, a fjall= hegy a jökull=jégmező jelentésű. Tehát az 1651 méter magas Eyjafjallajökull tulajdonképpen egy kisebb, 107 km² területű belföldi jégtakaró Izlandon, amely egy hegyet, pontosabban egy vulkánt rejt maga alatt. Ez a jégmező alatti vulkán a jégkorszak óta viszonylag gyakran kitört, az elmúlt bő egy évezredben pedig négyszer lépett működésbe: 920-ban, 1612-ben, 1821-23 között és 2010-ben.

A megnövekedett szeizmikus aktivitás és kisebb földrengéseket követően 2010. február 26-án az Izlandi Meteorológiai Szolgálat az Eyjafjöll körzetben lévő Þorvaldseyri farmon (15 km-re a kitörés helyétől), GPS műszere segítségével kimutatta, hogy a helyi kéreglemez 3 cm-re déli irányba elmozdult, ebből 1 cm-t pedig mindössze négy nap alatt! A lemezek gyors mozgása bizonyítékul szolgált a geofizikusoknak, hogy a mélyből a magma felfelé halad a magmakamrába. Az aktivitás folytatódott, március 3 és 5 között közel 3 ezer földrengést mértek, néhány közülük érzékelhető volt a közeli településeken.

“Az első kitörés március 20-án helyi 23 óra 52 perckor kezdődött, azonban nem a vulkán korábbi kráterterületén zajlott, hanem az Eyjafjallajökull és a Myrdalsjökull közötti, jégmentes nyeregben, a Fimmvörðuháls népszerű turistacélpontján. A megnyíló hasadékból spriccelt ki a gázgazdag bazaltos láva, aminek hírére vulkánkedvelő turisták tömege indult Izlandra” -írta a Tűzhányó Blogon dr. Harangi Szabolcs. Ez a látványos kitörési szakasz április 12-én abbamaradt, a tűzhányó két napig pihegett, majd a csúcsterületen egy teljesen más vulkáni működés kezdődött el.

Az Eyjafjallajökull „második”, április 14-i kitörése nem volt túl nagy vulkanológiai értelemben, a 0-8 fokozatú VEI skálán nem érte el a 4-es fokozatot, amitől a viszonylag nagy kitöréseket számítják. Igen ám, de egyrészt ezúttal a jégmező közepén volt a kitörés, így árvizeket okozott és 800 embert kitelepítettek. A megduzzadt Markarfljót folyó kiöntött, és több helyen elmosta a környéken lévő utat. A kitörés, a jég megolvadása miatt, árvizeket, laharokat (iszapár, izlandiul jökulhlaup) is okozott, ezért a környékbeli lakosságot is evakuálni kellett.

A második kitörés erőssége becslések szerint 10-20-szor nagyobb volt, mint az elsőé. A vulkáni hamu pedig 13 km magasságig hatolt, nagy mennyiségű vulkáni eredetű részecske került az atmoszférába. Ezen részecskék közt nagy arányban voltak jelen üvegszemcsék, ami főleg annak köszönhető, hogy a gleccser vize a lávát hamar megszilárdította és így képződött az üveg. Ezért vált nagyon kockázatossá a légi közlekedés, és nagyarányú járattörlésekhez vezetett az európai légi közlekedésben. A kitörés miatti légtérzárak több millió utast érintettek, április 15-én és 16-án a legtöbb európai repülőtér teljesen zárva volt! Európa és a világ ekkor tanulta meg az Eyjafjallajökull nevet.

Április 17-én a kitörés kisebb intenzitással folytatódott, de a vulkáni hamu már csak 5 km magasságig hatolt. A kitörés hivatalosan 2010 októberében ért véget.

***

Az Eyjafjallajökull olvadékvize táplálja a Seljalands folyót, amely aztán egy 60 m magas vízesésen át jön lefelé: ez a Seljalandsfoss. Egyik méltatója szerint az egyik legszebb, legkecsesebb, fátyolszerű vízesése ez a szigetnek. Érdekessége, hogy egy kis ösvényen be lehet menni a zuhatag mögé. A vízesés szerepel ismert popzenében is: Justin Bieber „Megmutatom” című hivatalos videoklipjében sok más dél-izlandi helyszín mellett benne van a Seljalandsfoss is. És pár száz méteren belül van másik vízesés is: a kijelölt útvonalon kb. fél kilométert tovább sétálva elérjük a Gljúfrafoss vízesést, mely egy szikla hasadékban megbújó barlangban található.

Seljalandsfoss vízesésénél lehet egy kitérőt tenni az F249-es úton Þórsmörkbe. A vulkántól északra található Þórsmörk (Thórsmörk, Thór isten erdeje) a környék kedvelt kempingező helye.

Seljalandsfosstól 28 kilométer autóval keletre a mindössze 25 lakosú Skógar. A falu fantasztikus, Þórður Tómasson által 1949-ben alapított Néprajzi Múzeumában egy templomot, egy uszadékfából épült ház rekonstrukcióját és egy iskolát is megnézhetünk, de tulajdonképpen van a múzeum épületében közlekedési, néprajzi és halászati, sőt még közlekedési múzeum is! De igazából a legfotogénebbek a szép, füves tetejű tőzegházak.

A skanzen közelében van Dél-Izland legnagyobb vízesése, a Skógafoss. A Skógar-patak, mint egy 25 méter széles fehér drapéria, 62 méter magasból csüng alá a függőleges sziklafalon. Egy legenda szerint a környék első viking telepese, Þrasi Þórólfsson 900 körül a vízesés mögötti barlangban rejtett el egy kincset. A helyiek évekkel később megtalálták a ládát, de csak a láda oldalán lévő gyűrűt tudták megfogni, mielőtt az ismét eltűnt. A gyűrűt állítólag a helyi templom kapta.

A vízesés volt a helyszíne a Marvel Stúdió filmjei, Thor: A sötét világ, valamint a Walter Mitty titkos élete forgatásának. De a History Channel Vikingek című sorozatának ötödik évadában is feltűnik a Skógafoss, amikor Floki karaktere felfedezi Izlandot. És végül meg kell említeni, hogy A Trónok harca (Game of Thrones) sorozat nyolcadik évadában Daenerys Targaryen és Jon Snow sárkányaival ehhez a vízeséshez repülnek és ez előtt csókolóznak.

A vízesés mellett jobbról a meredek domboldalon 373 lépcsőből álló feljáró vezet a vízesés tetejére. A vízesésé tetején a Skogar-patakot keskeny ösvény kíséri a platószerű terepen Þórsmörk irányába, gyalog két nap az út a Fimmvörðuháls hágón át, az Eyjafjallajökull és Mýrdalsjökull gleccserek között. A hegy túloldaloán lévő Þórsmörkből Laugavegur-ösvényként halad tovább Landmannalaugarig. Vagy természetesen ellenkező irányból, Landmannalaugarból is elgyalogolhatunk a Skógafossig, a trekking 5-6 nap alatt teljesíthető.

A két vízesés, a Seljalandsfoss és a Skógafoss között nagyjából félúton van az út mellett egy érdekes látnivaló: egy kerítés tele melltartóval! Állítólag a hely tulajdonosa véletlenül kidobta a kerítésre a melltartóját, és egyre többen tettek így, végül jöttek a turisták, és így lett egyre több melltartó a kerítésen.

Izland azonban nem csak a vulkánok és vízesések földje. Élnek itt lidércek, törpék, tündérek és trollok, szellemek és boszorkányok, varázslók és elfek is. Ez utóbbiak is érdekesek, az elfek Izland kis rejtett lényei, akiknek bizony sokszor még kis házakat is építenek.

Az elfek általában a föld alatt, legtöbbször sziklákban, hegyekben laknak, de tavakban és öblökben is előfordulnak. Hasonlítanak az emberekre, de természetfeletti erővel bírnak. Eredetmítoszuk szerint az elfek Éva azon gyermekeiből származnak, akiket el akart rejteni Isten elől. De Isten úgy gondolta, hogy ha az ember el akar rejteni valamit előle, akkor láthatatlanná teszi azt.

„Itt, az Eyjafjallajökull környékén ismert egy jellegzetes, misztikus elf-történet. Geir, a farmer felvette házvezetőnek a nyári munkák során rejtélyesen megjelenő, szépséges Unát. A lány mindent tökéletesen megcsinált, egyedül a templomba nem volt hajlandó elmenni, így szenteste is mindig egyedül maradt otthon. Egyszer azonban az egyik munkás kileste Unát, ahogy a többiek távozása után szépen felöltözött, majd kiment a mocsárba, és eltűnt a föld alatt. A munkásnak sikerült követnie, s feltárult előtte egy pompás farm, ahol Una elf-rokonai ünnepelték a karácsonyt. A munkás sosem látott szebbet, meghittebbet. Amikor Unáról így kiderült az igazság, többé soha, senki sem látta – az elfek titkos életébe senki sem nyerhet betekintést.” – írja Szigeti-Böröcz Ferenc Elfek, trollok és hipszterek nyomában Izlandon című cikkében, A Földgömb, 2015. januári számában.

Kép és szöveg: Barna Béla

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!