Az Urner-Alpok (svájci tájbeosztás szerint az Obwaldner Alpen) hegycsoportjában emelkedő 3238 méter magas Titlis Közép-Svájc (Zentralschweiz) legmagasabb hegye.
Engelberg az A2-es autópálya (Gotthard-Autobahn) 33-as kijáratától mindössze 20 perces autózással, valamint Luzernből akár vonattal is elérhető. A Titlis lábánál elterülő Engelberg (1050 m) egyike a legnevesebb svájci üdülő- és turistacentrumoknak. A nagyszerű hegyóriásokon – a különleges alakú Hahnen (2606 m), és a Gross Spannort (3198 m) – kívül a városka látványossága a Benedek-rendi apátság, melyet még II. Callixtus pápa 1121-ben alapított, oklevelében „Mons Angelorum”-nak nevezve. Az egyszerű világosszürke-fehér apátság mai épületét egy nagy tűzvész után, 1730-ban emelték.
Engelbergben az idegenforgalom a XIX. század végén lendült fel, ekkor még zömében a jó hegyi levegőn gyógyulni vágyó turisták látogattak ide, az 1930-as évektől azonban a síturizmus is jelentőssé vált. Ma is ezért látogatják leginkább, de persze a legszebb közép-svájci panoráma miatt jön a legtöbb látogató.
Mielőtt azonban elindulnánk a Titlisre, nézzünk be az apátsághoz tartozó látvány-sajtüzembe (Schaukäserei Kloster Engelberg). A völgy 25 tehenes-gazdája szállítja ide a friss alpesi tejet minden nap, de nem ez adja különlegességét, hanem az, hogy a híres Engelberger Klosterglocke készítője kitalálta, hogy üzemét egy kávézó és sajt-szakbolt közepén helyezi el vastag plexiüveg alá, hadd lássa mindenki, hogyan is készül a híres és nagyon finom harang alakú sajt. Tankoljunk fel néhány harangot mi is elemózsiául, s induljunk el a hegyre.
Az 1050 méteren lévő völgyből Gerschnialp, Trübsee és Stand közbülső állomásokat érintve négyszakaszos kötélpálya visz fel a Titlis (3239 m) csúcsánál 3028 m magasságban az örök hóban épült ultramodern végállomáshoz, a Kleintitlis-hez. Az Engelberg-Gerschnialp szakasz 1912-ben, a Gerschnialp-Trübsee 1927-ben, a Trübsee-Stand-Kleintitlis szakaszok pedig 1965-67-ben készültek el. Az utolsó szakaszt azonban 1992-ben újjáépítették: így lett Engelberg büszkesége a világ első forgókabinos felvonója, a Titlis Rotair, amelynek a kabinja a tökéletes 360 fokos kilátás érdekében lassan körbeforog, miközben a 3028 méteres Klein Titlis csúcsra suhan fel.
Engelbergből a Titlis legtetejére és vissza 96 svájci frankba kerül a felvonójegy (2021-es ár). A helyi turistahivatal a www.engelberg.ch honlapon érhető el, a felvonókról pedig a www.titlis.ch webhelyen tudhatunk meg többet. 3000 méter magasba érve egy étterem, kilátóterasz, és egy jégbe vájt gleccserbarlang vár bennünket; a Titlist egy alpesi viszonylatban kis területű (1,8 km²) gleccser fedi (a Titlisgletschert nevezik Galtiberggletschernek is), s ennek a belsejébe bújhatunk bele.
A gleccser belseje után szemüknek elé tág látóhatár tárul: az épület kilátóablakaiból vagy a hóval borított hegygerincről szépséges a panoráma, látszik innen szinte fél Svájc. Előttünk délnek a Sustern-hágó völgye, túloldalon a Susternhornnal (3504 m), mögötte a Dammastock (3630 m), jobbra pedig a Dom Michabel (4545 m). Délnyugatra a Berni-Alpok hegyei látszanak: a híres Jungfrau-csoportot (Jungfrau 4158 m, Mönch 4099 m, Eiger 3970 m, Wetterhorn 3701 m) egy különleges látószögből csodálhatjuk meg innen, de félelmetesen szép a Wendenstöcke (3042 m) közeli sziklája is ugyanebben az irányban. Szintén nyugatnak, de a távolban a Les Diablarets 3210 és a Schilthorn 2970, északnyugatra közelebb a Pilatus kukucskál ki, északra nézve pedig előttünk nyílik az Engelbergi-völgy, de errefelé megpillanthatjuk a híres Rigit is!
A Klein Titlisről nyíló panorámanézés után egy téli túraúton a Titlis csúcsa alatt fekvő Stotzig Egg nevű kilátóhelyig túrázhatunk akár januárban is, ehhez nem szükséges különösebb magashegyi gyakorlat sem. A Titlisre jó a Kümmerly+Frey 1:60 ezres turistatérképe is, a helyi tourinfóban kiadott panorámatérképekkel kiegészítve.
Ugyanerre indulhatunk Közép-Svájc legmagasabb hegyére, a Titlisre (3238 m) is, ehhez azonban nem elég a sima túrázó tapasztalat télen. A Titlist egyébként valószínűleg 1739-ben (más források szerint 1744-ben) mászta meg I. Hess és J.E. Wasser, valamint két meg nem nevezett szerzetes az engelbergi kolostorból.
Az egyik őskanton, a kétkulcsos címerű Unterwalden déli részén emelkedik a hegy, de mivel Unterwalden már a kezdet óta két félkantonra szakadt, így egészen pontosan az egyik félkanton Obwalden (OW) határán emelkedik a Titlis, a lábainál fekvő Engelberg településsel együtt, a közöttük lévő Trübsee viszont Nidwalden (NW) félkantonhoz tartozik.
Miután itt megtettük a sétánkat 3000 méter felett, lejjebb ereszkedhetünk és körbesétálhatjuk az 1764 méter magasan fekvő Trübsee-t. Életem egyik legfurcsább alakú felhőjét itt sikerült lefotóznom e kicsiny tó körül tett túra során.
Ha időnk és kedvünk engedi, tehetünk a Trübsee partjáról is egy túrát dél felé, a Titlis firnmezői alatt nyíló Jochpass-hágóhoz (2209 m). A hágóhoz nyáron turistaút vezet, télen ülőszékes libegővel juthatunk fel ide.
A világ első forgó-felvonójának köszönhetően egyébként a Titlis csúcsa alól alpesi sível egészen Engelbergig csúszhatunk vissza egy 12 kilométer hosszú pályán, majd’ 2000 méteres szintkülönbéget suhanva lefelé!
S ha már sí, meg kell említeni hogy Engelbergben van a világ legnagyobb természetes sánca, a Titlis-sánc: itt nem egy szerkezetről ugranak a síugrók, hanem a hegyoldal lejtőjét képezték ki sánccá. Már csak ezért is főleg télen érdemes a Titlist felkeresni, no meg azért is, mert télen jobbak a látási viszonyok Közép-Svájc legszebb kilátású hegyén.
Kép és szöveg: Barna Béla
Az írás nyomtatott változata 2009 januárjában jelent meg a Turista Magazinban.
Egy kis FRISSÍTÉS: 2023. augusztus 10-én a Rigi hegy tetején jártam. Gyönyörű napsütéses idő volt, nézegettem a hegy csúcsán a panoráma-táblákat, hogy milyen ismerős hegyeket látok, s akkor tűnt fel a Titlis. Gyorsan le is fotóztam vonattal az előtérben, illetve a Galaxy S22 Ultra telefonom egész jó közelre is tudta hozni, íme hát a Titlis ezúttal a Rigi tetejéről.