Hollandia 41526 km² területének negyedrésze a tengerszintnél mélyebben, a Rajna és a Maas folyó torkolatánál terül el: erre utal Hollandia eredeti neve (Nederlanden) is, mely mélyföldet jelent. Ezért is nevetett rajtam mindenki, amikor túraterveim között feltűnt Hollandia tetejének, a Vaalserberg 322,5 méteres dombjának meghódítása. Már saját tervemben is kezdtem kételkedni, de végül senkinek nem lett igaza: Hollandia teteje igenis szép!

Hollandiáról csinos kis városok (Amszterdam, Hága, Utrecht, Leiden, Delft), üdezöld réteken legelő fríz tehenek, csatornaparton forgó szélmalmok, meg végtelen tulipánmezők jutnak eszébe az átlagembernek, a tájékozottabbak mint kerékpáros paradicsomot emlegetik. Többször megfordulván Amszterdamban és Utrechtben bennem is főleg ilyen emlékképek éltek az országról.

2005_12310103

Amikor azonban 2005 decemberében, előszilveszteri túraként friss és ropogós hóban sétáltam fel Hollandia legmagasabb pontjára, többször olyan érzésem volt, mintha a Mátrában lennék. A szépséges téli erdő és néhány hirtelen domborzati kiemelkedés teljesen elfelejttette velem, hogy egy mélyföldi, sík országban járok.

Dél-Limburg (Zuid-Limburg) tartomány Hollandia legdélebbi része, s ide még elérnek a belga-német rögvidék utolsó szelíd dombhullámai.

Ez annak volt köszönhető, hogy Dél-Limburg (Zuid-Limburg) tartomány Hollandia legdélebbi része, s ide még elérnek a belga-német rögvidék utolsó szelíd dombhullámai. Ezeket a dombokat ráadásul még szép erdő is borítja, így semmi sem hiányozhat egy kellemes túrához, melyre legcélszerűbb Vaals városkából elindulni. Az utikönyvekben nem szereplő hangulatos kis holland várostól délre fekszik a hegy, melyre a centrumból a Bosstraat-on érdemes elindulni.

2005_12310104

Vaals központja 195 méteren van, s mire kiérünk a városból már el is érjük a 260 méteres szintvonalat. S innen szép erdőben először a fából épült Wilhelminatoren kilátót érjük el. Az 1898-tól egészen 1948-ig a holland trónon uralkodó Vilma királynő nevét őrző toronyba egy euró volt a belépődíj, s nagyon szép kilátásunk van az alant elterülő városkára. A torony aljában kávézó és étterem is működik, valamint részletes térképekkel ellátott információs táblák várják a gyalogos és biciklis turistákat. Hollandia tetejére ugyanis egy keskeny kis aszfaltcsík is vezet, méghozzá két nagyobb, Hollandiában ritkaságnak számító szerpentinnel.

2005_12310045

A Vilma-királynő kilátótól délre folytatjuk tovább túránkat egy hangulatos erdei ösvényen, s hamarosan elérjük a Holland Királyság (hollandul: Koninkrijk der Nederlanden) legmagasabb pontját, a 322,5 méter magas Vaalserberget.

2005_12310077

Ezt két szintezési pont mellett egy hosszúkás, ezüstszínű kúp jelzi a holland címerrel, előtte pedig egy kövön a következő felirat tudatja, hogy ez Hollandia legmagasabb pontja: „Hoogste punt van Nederland 322,5 mtr boven a.p.”.

2005_12310069

Mellette van még egy kék színű tájékoztató tábla is, erről pedig azt az érdekességet is megtudhatjuk, hogy a Holland Királyság legmélyebb pontja Nieuwerkerk a/d IJssel település mellett található, magassága helyett pedig „mélysége” –6,74 m a tengerszint alatt!

2005_12310071

A neves földrajzi ponttól nem messze egy hatalmas kilátótorony, a Boudewijntoren is várja a túrázókat, ebbe 3 euró volt a belépődíj. A torony aljában aztán még egy földrajzi pontot találunk, a Drielandenpuntot: a legmagasabb pont ugyanis egyben hármas országhatár is: itt találkozik Belgium, Németország és Hollandia. Ha innen délnyugat felé folytatjuk túránkat a belgiumi Gemmenich városkába, kelet felé a németországi Aachenbe, ha pedig észak felé megyünk, túránk kiindulópontjára, a hollandiai Vaals városkába jutunk.

2005_12310061

A hármas országhatár egyébként korábban négy volt, sokáig „Vierlandenpunt”-nak hívták, ugyanis a felsorolt három országon kívül itt húzódott 1816-tól 1919-ig a Semleges Moresnet, egy 3,5 négyzetkilométeres miniállam.
Hollandia tetején ebédelhetünk is egy kellemes étteremben, de van egy turista-információ is (Hollandiában ezeket vvv-vel jelölik), plussz egy élősövényes labirintus (Labyrinth) is. Hab a tortán, hogy Hollandia legmagasabb hegye alatt alagutat is fúrtak: itt megy át az Aachent Brüsszellel összekötő vadonatúj szupergyorsvasút.

2005_12310093

De mi most gyalogoljunk tovább a „holland hegyekben”. Az 1980-as években egy együttesnek volt egy ilyen című száma, akkor kicsit viccesnek gondoltam. S ha holland hegyekről nem is beszélhetünk, egy kis hegyről mégis, ahová nagyon kellemes túrát tehetünk. S közben persze dúdolhatjuk az Európa kiadó Turista című számát: „Felemelt fejjel körülnézek,/ Egy turista mit tehet?!/ Örül neki, hogy itt lehet…”

Kép és szöveg: Barna Béla

Hollandia legmagasabb pontja Limburg tartományban, Vaals városkától délre egy kilométerre található, mely egyébként szinte egybeépült a németországi Aachen városával. Így autópályán a Budapest – Bécs – Passau – Frankfurt – Köln – Aachen útvonalon át közelíthető meg. A területre a Falk 41-es számú (Kaart voor vakantie en vrije tijd), 1:50000-es Zuid-Limburg turistatérképe ajánlott.

A cikk a Turista Magazin 2006 decemberi számában jelent meg.

hollandia teteje cikk1