Lappföld egy ország? És hány Lappföld van?

Van olyan ország, régió, közigazgatási egység vagy autonóm terület, hogy Lappföld? Van-e parlamentje és van-e mondjuk zászlaja? A következő rövid bejegyzésben megpróbálom nagyon tömören megválaszolni.

Kezdjük azzal, hogy Lappföld (Sápmi, Sábme vagy Saemie) tulajdonképpen egy kulturális régió, amely hagyományosan a számik (lappok) szállásterülete, akik Lappföld finnugor nyelvű bennszülött lakói. A számi nyelvek az uráli nyelvcsaládhoz tartoznak, és leginkább a finn nyelvekkel állnak rokonságban. Lappföld tehát a számik által lakott területek történelmi elnevezése volt a lakosaira vonatkozó régebbi „lapp” kifejezés alapján, amely azonban ma már elavultnak vagy pejoratívnak számít, leginkább bevett a Sápmi elnevezés.

Lappföld (Sápmi) területe körülbelül 350-400 ezer km²; legnagyobb része az Északi-sarkkörön túl van, de pontos kijelölt határai nincsenek (bár tulajdonképpen az Északi Lapp Konferencia 1983-ban deklarálta Lappföld határait). Északon a Barents-tenger, a Norvég-tenger és a Fehér-tenger határolja. Ami biztos: Lappföld területe négy országra terjed ki: Norvégiára, Svédországra, Finnországra és Oroszországra. Régebben csak lappok éltek itt, de ma már a lakosság nagyon kis százaléka csak lapp származású.

És hogy ki a lapp? Nos, erre nehéz válaszolni, még a Finnugor kalauzban megjelent, dr. Bogár Edit (1963-2022) nyelvész, egyetemi adjunktus által írt A lappok (számik) fejezetben sem kapunk választ rá. Erről így ír a szerző:

„A lappokról szólván az elsőként felmerülő kérdés talán primitívnek tűnik, ám nem kevés problémát rejt magában. Így hangzik: ki a lapp? Aki lappul beszél? Aki rént tenyészt? Aki Lappföldön él? A kérdést nehéz megválaszolni, eddig még igazán nem is sikerült senkinek. A leghelyesebb válasz talán így hangoznék: lapp az, aki annak érzi és vallja magát”.

A lappok igazából soha nem alkottak önálló államot, az említett négy ország területén él az összesen kb. 100-120 ezer fő számi. Norvégiában élnek a legtöbben (50 ezer), Svédországban (15-25 ezer), Finnországban (6-8 ezer) és Oroszországban (2 ezer) a legkevesebben.

Lappföld területét szokás olykor kulturálisan is felosztani: ezek szerint (1) Kelet-Sápmi a Kola-félszigetből és az Inari-tó régiójából áll, és a keleti számi nyelvek otthona. A mellékelt térképen 6-tól 9-ig jelölt régióknak felel meg Kelet-Sápmi. Fontos megemlíteni, hogy kulturálisan Inari a számi kultúra egyik központja, ezért széles körben a “számi kultúra fővárosaként” is ismerték.

A következő terület (2) Közép-Sápmi, mely Finnország nyugati részéből, Norvégia Saltfjellet-hegységtől északra eső részeiből és az ennek megfelelő svéd oldalon lévő területekből áll. Közép-Sápmi az a régió, ahol a számi kultúra a legerősebb, és ahol az északi számi – a legszélesebb körben használt számi nyelv – otthona. A norvégiai Tysfjorden fjord és a svéd Lule folyó körüli területek ad otthont a julev számi nyelvnek, amely az egyik legszélesebb körben használt számi nyelv. Közép-Sápmi a térképen 3-tól 5-ig jelölt régióknak felelnek meg.

És végül (3) Dél-Sápmi a Saltfjellettől délre lévő területekből és a megfelelő svédországi területekből áll, és a déli nyelvek otthona. Ezen a területen a számi kultúra leginkább a szárazföld belsejében és a Balti-tenger partján látható, a nyelveket kevesen beszélik. A csatolt térképen az 1-es és 2-es jelzésű régióknak felel meg.

S ha már számok, feleltessük meg őket a számi nyelvterületeknek is: 1. déli (Åarjil) számi, 2 Ume (Upme) számi, 3 Pite (Bitthun) számi, 4 Lule (Julev) számi, 5 északi (davvi) számi, 6 keleti (skolt) számi, 7 Inari (Ánár) számi, 8 Kildin (Kola) számi és 9 Ter (Kill) Sámi. A kicsit sötétebb területek olyan településeket képviselnek, amelyek a számit hivatalos nyelvként ismerik el.

Végül Sápmi az államhatárok szerint kulturális régiókra is felosztható, ami etnikai hovatartozástól függetlenül befolyásolja az emberek mindennapi életét. Ezeket a régiókat a számik általában „oldalnak” nevezik, például „norvég oldalnak” (norgga bealli) vagy „finn oldalnak” (suoma bealli).

Bonyolítja a tisztán látást, hogy 1809-ben az Orosz Birodalom annektálta a svéd birodalom keleti részét és létrehozta a Finn Nagyhercegséget, ami Lappföldet egy svéd és egy finn részre osztotta, s amelyek ma is fennállnak. Svédországnak is van egy történelmi tartománya Lappföld (svédül Lappland) néven; ez egyébként 109702 km² területével nagyobb, mint Magyarország! A svéd történelmi tartományok nem szolgálnak közigazgatási vagy politikai célokat, csak kulturális és történelmi jelentőségük van. És Finnországban is van egy Lappföld tartomány (finnül Lapin maakunta), mely Finnország egyik tartománya (finnül Lapin lääni, svédül Lapplands län) és egyben régiója is. A finn Lappföld tartomány területe 98946 km², tehát ez is nagyobb, mint Magyarország!

Láthatjuk tehát hogy Lappföld (Sápmi) több más nemzeti, kulturális és közigazgatási régióval is átfedésben van. Ha megnézzük az alábbi térképet, láthatjuk, hogy Lappföld a sárgával Sapmi jelzésű terület, amely a Skandináv-félsziget északi részén húzódik.

Lappföld tehát egy régió és nem autonóm egységes egység. Viszont: Norvégiában, Finnországban és Svédországban is van számi parlament, amelyek különböző mértékben részt vesznek a régió irányításában – bár többnyire csak a székhelyük szerinti állam számi állampolgárainak ügyei felett rendelkeznek hatáskörrel. Nézzük most röviden ezeket a számi parlamenteket.

Norvégiában minden számiként bejegyzett norvég állampolgárnak joga van szavazni a Norvégiai Számi Parlament választásain. A választásokat négyévente tartják közvetlen szavazással hét választókerületben, amelyek egész Norvégiát lefedik és párhuzamosan zajlik az általános norvég parlamenti választásokkal. Ez a számi parlament rendelkezik a legnagyobb befolyással Sápmi bármely részére, mivel részt vesz a Finnmark törvény által létrehozott autonómiában. A parlament Karasjok (Kárášjohka) településen van.

A Svédország északi részében, a vasércbányászatáról is híres Kirunában (északi számiul Giron) található svédországi számi parlamentet általános szavazással választják meg, amelyen Svédország minden bejegyzett számi állampolgára részt vehet. A kirunai számi parlament 1993-ban alakult meg, amit a svéd király, XVI. Károly Gusztáv nyitott meg.

Finnországban a számi parlamenti választásokon csak a számi lakhelykörzet lakosai szavazhatnak. A Parlament Inariban van (inari számiul Aanaar). Oroszországban nincs számi parlament.

Namármost 2000. március 2-án Norvégia és Finnország számi parlamentje megalapította a Számi Parlamenti Tanácsot, két évvel később pedig a Svédországi Számi Parlament is csatlakozott hozzá.

Meg kell még említeni, hogy a parlamentek és azok közös tanácsa mellett működik még a számi szervezetekre épülő, 1956-ban alapított Lapp Tanács (Sámiráđđi). Ez a tanács államközi együttműködést is szervez a számik között, és gyakran képviseli a számukat nemzetközi fórumokon. És a Számi Tanács állítja össze a háromévenként tartott Lapp Kongresszus programját. Ez pedig azért is említendő, mert az egyik legújabb nemzeti zászló a számiké, melyet 1986-ban fogadott el a kongresszus. A zászló tervezője Astrid Båhl volt.

A kör piros része a Napot, kék része a Holdat szimbolizálja, utalva Lappföld természeti különlegességére, a három hónapig tartó nyári nappalra és a három hónapig tartó téli éjszakára. A zászló színei, piros, kék, zöld és sárga, a hagyományos számi népviseletből (kolt) származnak.

Ugyancsak 1986-ban fogadták el a lappok himnuszának Isak Saba versét, a Számi nemzeti dalt (Sámi soga lávlla), magyarra Bede Anna fordította.

Barna Béla

Túraajánló Lappföldre: a svéd Lappföld közepén vezet egy túraút: a Kungsleden, azaz a Királyok útja. A túraút egybeesik a Fjällräven Classic útvonalával is, ha erről szeretnél olvasni, akkor kattints a Túra a Fjällräven és Kungsleden útvonalán című bejegyzésre.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!