Tengerész Henrik (Henrique о Navegador, 1394-1460) portugál herceg, I. János portugál király és az angol főnemes hölgy, Lancasteri Filippa harmadik fia, vagy ahogy születése után nevezték, Enrique infáns 1394. március 4-én született Lisszabonban (más források szerint Portóban). A herceg sehogy sem akart beilleszkedni a királyi udvar hagyományos etikettjébe és intrikáiba. A maga útját akarta járni, a hajók és a hajózás érdekelte.
Tengerész Henrik
Még az 1990-ben megjelent, Göcsei Imre, Az ismeretlen vándorai című könyvében egyetemistaként olvastam róla, hogy „Henrik a Krisztus nevét viselő lovagrend nagymestere lett. Portugália délnyugati partján, a Szent Vince-fokon, az Atlanti-óceánra néző Sagres lovagvárában rendezkedett be. A sagresi hercegi udvar semmiben sem hasonlított a kor hercegeinek udvartartásához. Henrik herceg udvarát, a lovagrend vagyonát a hajózás szolgálatába állította: roppant energiával látott ahhoz a hatalmas szervező munkához, amelynek eredményeként kialakította a világon az első tengerészeti akadémiát és obszervatóriumot Sagresben”.
Ezen szervező tevékenysége miatt is a földrajzi felfedezések korának egyik legismertebb személyiségévé vált; Afrika nyugati partjait feltáró expedíciói elősegítették Portugália gyarmatosításait: a kicsi, szegénységben élő Portugáliát ő indította el a Portugál Birodalom kiépítése felé. Csak mellékesen megjegyezzük, hogy a feljegyzések szerint „sosem érintett borospoharat vagy asszonyi szájat, egyetlen szenvedélye az volt, hogy az afrikai partokról föllebbentse a fátylat”.
Henrik nagy, bonyolult és költséges udvart tartott, számos „lovaggal” és „fegyverhordozóval”. Expedícióit eleinte lovagjai vezették; így fedezte fel João Gonçalves Zarco két társával a Madeira-szigeteket: 1418-ban Porto Santót, 1419-ben Madeirát, 1427-ben valószínűleg Gonçalo Velho fedezte fel az Azori-szigeteket. Érdekesség, hogy a hajóskapitányoknak kötelezővé tette, hogy a bejárt területekről és útról térképet készítsenek és hajónaplót vezessenek. Elsőnek gyűjtötte össze a különféle térképeket és hajónaplókat: a térképeket a titkos gyűjteményben, a Tresorariában helyezték el. Ez azt a célt is szolgálta, hogy illetéktelenek ne ismerhessék meg az új felfedezéseket. Állítólag az Azori-szigetek felfedezése után hosszú ideig csak Sagres lakói tudtak a kilenc sziget létezéséről!
1445-ben pedig Henrikhez köthető hajósok felfedezték a Zöld-foki szigeteket, melyeket egyébként 1461-62-ben Diogo Afonso kapitány vezetésével telepítették be, Tengerész Henrik pedig portugál gyarmattá nyilvánította 1460-ban.
Tengerész Henrik Sagresben hunyt el 1460. november 13-án. És bár a legnagyobb felfedezők, Kolumbusz és Magellán mellett emlegetjük a nevét, pedig igazán keveset járta a tengert. Az 1415-ös ceutai hódításon kívül ahová apja küldte, igazából egyik tengeri expedíción sem vett részt, sőt igazából a „tengerész” névvel is angol írók ruházták fel a XIX. században.
***
1460-ban tehát meghalt Henrik, halálának 500. évfordulójára azonban, 1960-ban elkészült egy 52 m magas, modern emlékmű, a Felfedezések emlékműve (Padrão dos Descobrimentos), melynek ő a fő alakja.
A felfedezések emlékműve – Fotó: Barna Béla
A Tejóra néző emlékmű útnak induló hajót szimbolizál, a főalak a hajó orrán álló Tengerész Henrik, egyik kezében vitorlás hajó (karavella) modelljével, másikban térképpel. Mögötte sorakoznak azoknak szobrai, akik a történelem folyamán hozzájárultak Henrik álmának megvalósításához. Mindkét oldalon a felfedezések történetét író különböző figurák 32 szobrát láthatjuk: királyokat, főurakat, hajósokat, térképészeket, matematikusokat, hittérítőket, katonákat, krónikásokat és művészeket. A baloldalon például Tengerész Henrik mögött Vasco da Gama áll, utána Pedro Álvares Cabral (1467-1526), Brazília felfedezője áll, őt követi Magellán (Fernão de Magalhães), a Föld első körbehajózója.
A szoborcsoport másik oldalán a nagy nemzeti költő, Luís de Camões tartja kezében fő művének, a Luziádák kéziratát. „Oly tengereket tártunk fel eképpen,/ melyeket más nemzet nem tárt fel eddig, /új eget látva új szigetvidéken” – írja Camões a Luziádákban. A szoborcsoport egyetlen női alakja Lancasteri Filippa, Tengerész Henrik édesanyja.
Fotó: Barna Béla
A vitorlák mögött emelkedő falat a régi portugál címer két kőmásolata díszíti. A bejárat felett a templomos lovagokat idéző hatalmas kard feszül, a bejárathoz vezető lépcső két oldalán pedig egy-egy felirat: a horgony felett: „Tengerész Henrik halálának 500. évfordulója alkalmából”.
A szép és roppant impozáns alkotás José Ângelo Cottinelli Telmo (1897–1948) építész és Leopoldo de Almeida (1898–1975) szobrász közös műve.
Novák Richárd túravezető mutatja a Felfedezések helyét egy Lisszabon térképen 2021. június 4-én – Fotó: Barna Béla
A belépő a Felfedezések emlékművébe 4 euró személyenként (2020). Belül a gyarmatok korát bemutató, érdekes kiállítással vár minket, de lifttel, majd lépcsőn feljuthatunk az építmény tetejére is, ahonnan egész jó kilátás nyílik az emlékmű alatt elterülő Tejo folyóra, a Krisztus király szoborra és az Április 25. hídra is. Nyitva: március-szeptember naponta 10:00-19.00, október-február kedd-vasárnap 10.00-18.00 között.
Hivatalos honlap: www.padraodosdescobrimentos.pt.
Fotó: Barna Béla
Az emlékmű előtt a Dél-Afrikai Unió ajándéka, egy fekete-rózsaszín kövekből kirakott szélrózsán sétálhatunk. A szélrózsa közepén hatalmas világtérkép jelzi a portugál gyarmatok területeit.
Az emlékműtől aluljárón mehetünk tovább a Jeromos-kolostorhoz, vagy a Belém-torony a parton sétálva csak 900 méter, tíz perc séta.
Kép és szöveg: Barna Béla
