Fotó: shutterstock
Szóval kezdjük ott, hogy 1516-tól a Jordán folyótól nyugatra és keletre fekvő területek is az Oszmán-Török Birodalom részei voltak. A Jordántól nyugatra Palesztina feküdt, mely aztán az I. világháború és 1947 között angol gyarmat volt. A Jordán folyótól keletre eső terület 1918-ig ugyancsak az Oszmán-Török Birodalom része volt, ez 1920-ban népszövetségi mandátum-terület lett és angol közigazgatás alá került, ez volt Transzjordánia.
Palesztinát 1947. november 29-én az ENSZ Közgyűlése zsidó és palesztin államra osztotta, melynek területén 1948. május 14-én megalakult Izrael Állam. Mindeközben Transzjordánia 1948-ban részt vett az első arab-izraeli háborúban, és megszállta Palesztina keleti részeit, tulajdonképpen Ciszjordániát.
Kialakult tehát két állam, Izrael 1948-ban, Jordánia pedig 1949-ben vált függetlenné Nagy-Britanniától. Sokáig a Ciszjordániai terület Jordániáé maradt, egészen 1967-ig, az Izrael ellen vívott hatnapos háborúig, amikor is Ciszjordánia Izraelé lett. Közel húsz után, 1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről.
Ugyanebben az évben, 1988. november 15-én a Palesztinai Felszabadítási Szervezet egyoldalúan kinyilvánította Palesztina függetlenségét (csak zárójelben: a PFSZ irodája 1975-ben kezdte meg működését Budapesten, 1982-ben diplomáciai rangot kapott, 1988-ban pedig Magyarország rögtön elismerte a palesztin állam „kikiáltását”).
Fotó: shutterstock
Öt évvel később, 1993-ban, miután Izraelben békepárti kormány került hatalomra, titkos tárgyalások kezdődtek Oslóban a palesztinok és izraeliek között, melyet végül Jichák Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a PFSZ-elnöke írt alá, s ami oslói megállapodás néven vált ismertté. A megállapodás értelmében a Palesztin területek korlátozott önrendelkezéshez jutottak, és megkezdődött az izraeli csapatkivonás. A dolog lassan haladt és többször elakadt, a Palesztina irányítása fokozatosan a Palesztin Hatóság kezébe került.
Ciszjordánia („a Jordán nyugati partja”, héberül: Jehuda VaSomron, azaz „Júda és Szamária”) angolul West Bank, azaz „nyugati part”, hivatalos neve West Bank; Al-Ḍaffah al-Gharbīyah (arabul); Ha-gadah Ha-maʾaravit (héberül).
Ciszjordánia helyzete
Ciszjordánia tehát ma úgy néz ki, olyan terület, ahol 2005 óta a területének 40%-a és a lakosság nagy része a Palesztin Nemzeti Hatóság korlátozott polgári törvényhozása alatt áll, de a terület nagyobb részét Izrael ellenőrzi. Az oslói megállapodások szerint Ciszjordániát három zónára osztották fel. „A” zóna: Ciszjordánia főbb városai, a belső biztonságért és közrendért, illetve a polgári ügyekért teljes mértékben a Palesztin Tanács felel. • „B” zóna: Ciszjordánia kisebb városai és a falvak; a rendért és a polgári ügyekért (ahogyan az „A” zónában) a Palesztin Tanács, a biztonságért, polgárainak védelméért és a terrorizmus elleni harcért pedig Izrael felel. „C” zóna: valamennyi zsidó település, Izrael számára stratégiailag fontos és jórészt lakatlan területek Ciszjordániában. Teljes mértékben Izrael felel a belső biztonságért és rendért, valamint a területhez kapcsolódó polgári ügyekért. A teljesség igénye nélkül például a tervezésért és zónázásért, régészeti ásatásokért. Ebbe a kategóriába tartozik a Holt-tenger vidéke.
Ciszjordániát (a palesztin területeket) és Izrael államot egy betonfal-határerődítmény is elválasztja, ennek építését 2002-ben kezdték meg, Ariel Saron miniszterelnöksége alatt. 2003-ra a legsűrűbben lakott területek mentén, 180 kilométeres szakaszon már állt a fal, míg 2004-ben a déli vonalak építése is megkezdődött – egyeseknek akár ironikusnak is tűnő módon, jelentős részben palesztin munkások közreműködésével – írja Szolnoki Szabolcs Az izraeli–ciszjordániai határkerítés létrejöttének történeti és geopolitikai előzményei című tanulmányában. Jelenleg a védelmi kerítés hossza több mint 700 km.
A fal – Forrás: Szolnoki Szabolcs
Ciszjordánia területe 5655 km², becsült összlakossága 3,6 millió fő (2021-es adat), ebből kb. 305000 fő izraeli telepes (Kelet-Jeruzsálemet is beleértve). Ciszjordánia nagyobb és ismertebb városai közül meg kell említeni néhányat: Betlehem, Hebron (al-Khalil), Jerikó, Náblusz, Rámalláh.
Palesztina vagy Palesztin Autonóm Területek, hivatalosan Palesztin Autonómia tehát jelenleg 136 ország által hivatalosan elismert de jure állam a Közel-Keleten. Fővárosa Kelet-Jeruzsálem, de facto: Ramalláh. Érdekesség: Magyarország 2000. augusztus 29-én nyitott képviseleti irodát a Palesztin Nemzeti Hatóság területén fekvő Rámalláhban.
BB
