Az Arbel-hegy (héberül Har Arbel) egy gyönyörű sziklamagaslat Izrael északi részén, Galileában. A hegyről fantasztikus a kilátás a világ legmélyebben fekvő édesvizi tavára, a Tiberias-tóra. A bibliai tájon sem kell nélkülöznünk a túraszandált: a hegyen keresztülvezet a 2009-ben átadott Jézus-ösvény (Jesus Trail) jelzett turistaútja. 

Az Arbel-hegy helyzete

Az Arbel egy mészkőből és bazaltból álló hegyvidék: a nyugati részének platója egy termékeny terület, ahol három mezőgazdasági falu (Kfar Zetim, Kfar Hittim és Moshav Arbel) települt. A hegytetőre vezető út Moshav Arbel-en vezet keresztül: itt megnézhetünk egy ősi zsinagógát is, majd egy hosszabb aszfaltos emlekedő után érjük el az Arbel Nemzeti Park parkolóját, ahol belépődíj leszurkolása után folytathatjuk utunkat felfelé, immár gyalog.

a szikla legmagasabb pontja az Arbel-hegy (181 m) ami kevésnek tűnik, de ne feledjük, hogy 390 méterre emelkedik a tó fölé

Az Arbel-plató egy mészkő és dolomit-sziklánál végződik: a szikla legmagasabb pontja az Arbel-hegy (181 m) ami kevésnek tűnik, de ne feledjük, hogy 390 méterre emelkedik a tó fölé!

A szerző az Arbel-hegy tetején – Fotó: Barna Borbála

A markánsan a Tiberias-tó fölé magasodó Arbel hihetetlenül jó kilátást kínál a tóra, távolabb a Golán-fennsíkra és Izrael legmagasabb hegye, a Hermon felé. De a legjobb innen a tavat fotózni, melyről szóljunk most kicsit bővebben, mert igazán különleges.

A hegy és a tó egy új térképen

A Föld legalacsonyabban (-209 méterrel a tengerszint alatt) fekvő édesvizű tava a Tiberias-tó. Más nevei: Galileai-tenger (Sea of Galilee), a Bibliában pedig Genezáreti-tó. Héberül Kinneret-tó (Yam Kinneret) a neve, mivel az alakja kinneréhez, azaz hárfáéhoz hasonlít (más verzió szerint nevét magától az Úrtól kapta, aki hullámverésének hangját a hárfaszóhoz hasonlította). A tó arab neve (Buhajrat Tabarijja) tulajdonképpen a Tiberias-tó névnek felel meg, ezt pedig Tiberius római császárról kapta.

ez Izrael legnagyobb édesvizű tava: területe 166 km², legnagyobb mélysége 48 méter, vízmennyisége pedig 4 km³

A Tiberias-tó egyben ez Izrael legnagyobb édesvizű tava: területe 166 km², legnagyobb mélysége 48 méter, vízmennyisége pedig 4 km³. Hossza mintegy 21 kilométer, legnagyobb szélessége 13 kilométer, kerülete pedig 53 kilométer. S bár földalatti források is beleömlenek, a tó fő táplálója a Jordán folyó, mely észak-déli irányban keresztülfolyik rajta. Érdekesség egyébként, hogy egy hatalmas csővezeték segítségével innen táplálnak vízzel négy távolabbi várost, sőt még a Negev-sivatagot is!

Kilátás a tó felé – Fotó: Barna Béla

Két évezreddel ezelőtt, nem túlzás azt állítani, hogy ennek a tónak a partján született meg és indult terjedésnek a kereszténység! Jézus életének igen nagy részét Galileában töltötte, és nagyon sokat tartózkodott itt, a Genezáreti-tó vidékén is. Gyürki László szerint „a tó az evangélium legszebb lapjait idézi föl bennünk”. Összegezve a tó jelentőségét: Jézus első tanítványai a tó partján fekvő halászfalvakból származtak, a tó halászai közü választotta ki őket. Aztán nagyon sok csodát tett a Genezáreti-tavon, az egyik leghíresebb talán, hogy a tó vizén járt a Biblia szerint Jézus. De lecsillapította a háborgó hullámokat, és a tavon történt a csodálatos halfogás is, illetve itt mentette meg a merülni kezdő Pétert. Ennek a tónak a partján volt a csodálatos kenyérszaporítás is, amikor Jézus öt cipóból és két halból 5000 éhes férfit lakatott jól. És ugyancsak ennek a tónak a partján fekvő egyik dombtetőn intézte az egybegyűltekhez a „Hegyi beszéd” sorait.

A hegy lentről fotózva – Fotó: Barna Béla

Ahol ezek történtek, azok szinte mind mind idelátszanak az Arbel-hegy tetejéről: látszik például Capernaum települése a tó északi csücskénél, amely szinte Krisztus második otthona volt. De látszik ide Tabgha és a Boldogságok hegye (Mt. of Beatitudes) is: a tóra néző egyik hegyen tartotta a híres hegyi beszédet, melynek legfőbb része a „nyolc boldogságról” szól, de itt imádkozta el először a miatyánkot is. És látszik az Arbelről Migdal (Magdala), mely az Arbel-hegy északi lábánál fekszik: a bibliai korban virágzó város volt. Ez azonos az újszövetségi Magdalával, Mária Magdolna (nevének jelentése: Magdalából való Mária) városával. Mária Magdolna e helyen találkozott Jézussal.

Kilátás egy másik irányba az Arbel szikláiról – Fotó: Barna Béla

Egyébként két kilátópont is van itt a hegytetőn: az egyik a Szentjánoskenyér-kilátó (Carob Lookout), a másik pedig a Kinneret Lookout: ez utóbbit Roi Dror emlékére építette a családja és a barátai. Roi 1983. március 5-én született Kibbutz Ramat Yohanan mellett és igen fiatalon, 2002. június 18-án halt meg az Arbel hegyen: hőgutát kapott, miközben az izraeli hadsereg Duvdevan („cseresznye”) alakulatának tájfutó edzés-kiképzésén vett részt.

Pihenőpad a hegy tetején – Fotó: Barna Béla

A félelmetes meredek sziklafalról egy útvonalon le is ereszkedhetünk a hegyoldal barlangjaihoz; ezekbe a barlangokba húzódott vissza állítólag a Heródes ellen fellázadt lakosság is.

Túraút a hegyen – Fotó: Barna Béla

A hegy és környéke ezen kívül is érdekes történelemmel bír. Az Arbeltől délnyugatra láthatjuk Hittin-szarvait (Korun Hattin). A hattíni csata tette emlékezetessé ezt a hegyet: 1187. július 4-én Szaladdin szultán itt győzte le a Guidó jeruzsálemi király vezette keresztes sereget. A keresztesek közül 20 ezer az életét vesztette, 30 ezer pedig fogságba esett, így a csata következménye volt Jeruzsálem eleste. Ezzel be is fejeződött a keresztesek rövid életű királysága a Szentföldön. Meg kell még említeni, hogy az Arbel lábánál van Wadi Hamam beduin település: a nomád életmódot folytató beduinokat itt próbálták meg először az országban „helyhez kötni”, állandó lakóhelyekben elhelyezni.

Az Arbel jelképe – Fotó: Barna Béla

Végezetül szóljunk arról, hogy az Arbel-hegy Nemzeti Parknak (Mount Arbel National Park and Nature Reserve) az egyetlen hely Izraelben, ahol engedélyezett a bázisugrás.

Túraútvonalak az Arbel környékén

Az Arbel-hegy tehát egy remek túrahely: fontos még megjegyezni, hogy keresztülhalad rajta az izraeli „kéktúra”, a Dan településtől (Metullától) Eilatig tartó, 1015 km hosszú Izraeli Nemzeti Túraútvonal (Israel National Trail). És keresztülmegy az Arbelen a Jézus-ösvény (Jesus Trail) is.

Helyi gyerekek kirándulnak az Arbelen – Fotó: Barna Béla

Nos, a Jézus-ösvény egy különleges túraútvonal Galilea tájain át: 2007-ben két lelkes túrázó, Maoz Inon egy izraeli vállalkozó és David Landis egy amerikai keresztény túrázó alapította. A munkálatok 2008-ben kezdődtek, 2009-ben fejezték be a kialakítását, mégpedig a pápa názáreti látogatására időzítve. Az útvonal 65 kilométer hosszú és Nazaretből Kapernaumba vezet. Keresztülvezet Zipporin (Jézus idejében a római közigazgatás központja volt) és a híres Kána településen (ahol a vizet borrá változtatta), majd a Hattin-szirten át érünk az Arbel-sziklához. Az Arbelről aztán az ösvény továbbvezet a Genázáreti-tó északi partján fekvő Kapernaumba.

A Jézus-ösvény útvonala

Ez a túraútvonal tökéletes alternatívája a hagyományos buszos szentföldi műemlékekkel telezsúfolt körutaknak, amelyek kizárólag Jeruzsálemre fókuszálnak. A Jézus-ösvényen a tapasztalatok szerint a bibliai tájak hangulatára fogékony ateista utazók-túrázók is szívesen követik Jézus sarus lábnyomát a csendes, olajfaligetes-sziklás ösvényeken Galilea legszebb vidékén.

Túraszandálban a Jézus ösvényen – Fotó: Barna Béla

A Jézus-ösvény kitalálói a túrázás filozófiájáról Márk evangéliumának a tanácsait idézik (Mk 6.8): „Meghagyta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot; sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben”. És persze az is volt, hogy „Sarut kössenek”. Ezt kiválthatjuk itt a Jézus-ösvényen egyébként modern túraszandállal is.

Kép és szöveg: Barna Béla

Figyeljünk arra, hogy a nemzeti parkba korlátozott a belépési idő (8-16), és van belépti díj (18 NIS) is. A Jézus-ösvényről kiadtak egy kis térképet, amely létezik nyomtatott változatban, de letölthető a jesustrail.com weboldalról. Az Arbel-hegy a Tel Avivi nemzetközi repülőtérről mindössze csak 152 kilométerre van közúton. A hegyről írott cikkem először a HTM (Hegyisport és Turista Magazin) 2017 decemberi számában jelent meg.

HTM 2017

A hegyen sokszor jártam, lányommal is és hugom lányával, csoportot is hoztam ide, pár kép most ezekről, személyes érdekességként.

Bori lányom az Arbel-hegyen 2015. május 10-én – Fotó: Barna Béla

Bori és Gabó az Arbelen 2015-ben – Fotó: Barna Béla

Kis csoporttal a hegyen 2017. május 18-án – Fotó: Barna Béla