Faludy György (1910-2006) magyar költő, műfordító, író másfél évet élt Máltán. Amikor 2008-ban a szigeten töltöttem egy hetet, Faludynak A Pokol tornácán című könyvét olvasva próbáltam beazonosítani az egyik kedvenc helyét, az „almafavirágzást” jelentő Għajn Tuffieħa öblöt. Erről akkor gyorsan írtam is. Másik kedvenc helye ugye vallettai lakásának tetőtere volt.
Faludy György 1994-ben – Fotó: Barna Béla
És volt egy harmadik hely is, ugye ahol Helgával, egy 25 éves norvég festőlánnyal szeretkezett egy nagyot. A kisördög nem hagyott motoszkálni, meg szeretem a kihívásokat is, ezért amikor kiderült hogy újra Máltára jövök, nem hagyott nyugodni a történet, s elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad én ezt a házat akkor is kiderítem hogy hol van.
Guarena Palace – Fotó: Barna Béla
Újraolvastam hát a könyvet, amelyben ezt írja Faludy: „A harmadik hely, ahol boldogan megfordultam, Bryan March szállása, a Guarena Palace volt. A palota üres, homokos térségre nyílt, a fővárostól mintegy tíz kilométerre”.
Rengeteg Málta-bédekkerem van, de bizony a Guarena Palace-ról egyik sem írt. Akkor elindultam a „tízkilométeres” nyomon, elkezdtem távolságokat mérni, az egyik tippem Qrendi falu volt, a sziget déli részén. Nos, a tipp valamennyire jónak bizonyult, mert immár a google térképét is bevetettem, mely palotát ugyan nem, de egy buszmegállót jelölt Guarena név alatt. A legrészletesebb leírások sem szóltak azonban itt palotáról, mindössze annyit írt például a Moldoványi Ákos által írt Panoráma utikönyv (1989) is hogy „Qrendi-ben, a fővárostól 12 km-re levő faluban 2300-an laknak. Nagy kőbányájáról ismert, innen származik a szigeten felhasznált építőanyagok többsége”.
Szó sincs tehát palotáról. Összetett keresésben (palota + Qrendi) nagy nehezen lett egy használható találatom, a „Buildings of Malta” weboldal feldobott róla egy képet, mindenféle leírás nélkül. Kismillió verzióban kerestem tovább, már majdnem ráhagytam és feladtam a keresést. Aztán eszembe jutott, hogy van nekem osztrák turista térképem, na azon is megtaláltam egy feliratot hogy „Torri ta’ Guarena”. Aztán egy éjszaka a falu helyi weboldalát (qrendilocalcouncil.org.mt) kezdtem el nézegetni, és csodák csodája, meglett.
Torri ta’ Guarena felirat az osztrák turistatérképen – Fotó: Barna Béla
A falu honlapjáról megtudtam, hogy a Jeruzsálemi és Máltai Szent János Lovagrend egy tagja, Fra Pietro Francesco Rovero De Guarena végrehajtó a XVIII. század második felében (kb. 1740-50) szerzett egy jelentős földterület az it-tela’ tal-Grazzja néven ismert domb oldalában, a Qrendi és a neolitikus Hagar Qim és Mnajdra templomok közötti út közelében.
A megszerzett földterületet „Il-Kontrada tal-Grazzja” néven ismerték, amelyen ez a nemes lovag felépítette gyümölcs- és díszkertekkel körülvett palotáját. Ezt a palotát megerősített rezidenciaként tervezték meg abban az időben, amikor arab kalózok gyakran támadták meg és rabolták ki a vidéket, mezőgazdasági termékeket és állatállományt lopva, miközben elfogták a helyi lakosokat, hogy eladják őket rabszolgának.
Az olaszországi (Vezza, Asti, Piemont) születésű Pietro Francesco Federico Rovero di Guarena (1679-1752) halála után, Bonaparte máltai invázióját követően a Rend minden vagyonát a franciák foglalták el, majd később a brit kormányra ruházták át. Végül a Guarena-palotát eladásra bocsátották, és 1811-ben eladták a nagyközönségnek, és azóta gyakran cserélt tulajdonost.
Fotó: Barna Béla
A Guarena-palota, egy szerény, négyzet alakú erőd-rezidencia két emeletből áll, a bejárat a korabeli máltai házakra jellemző, mérete viszonylag kicsi a Szent János-rend palotáihoz vagy rezidenciáihoz képest.
Ebbe a palotába járt hát többször is Faludy, főleg hétvégente, most nézzük, hogyan mutatja be ő a palotát.
„A harmadik hely, ahol boldogan megfordultam, Bryan March szállása, a Guarena Palace volt. A palota üres, homokos térségre nyílt, a fővárostól mintegy tíz kilométerre. A kis előszobából az ember kereszt alakú nagy terembe lépett, oldalt a kereszt szárai mellett négy szobával, az ebédlővel, a konyhával és két hálószobával. A nagy tükrökkel, freskókkal és szentképekkel felszerelt teremből díszes lépcső vitt az emeleti, ugyancsak kereszt alakú nagy terembe és a négy hálószobába. Oldalt, az emeleti folyosó mellett néhány szerzetesi zárka volt, ahol a házvezetőnő, a szakácsnő és a szobalány lakott. A két nagy termet XVII. századi asztalok, székek és szekrények díszítették, amíg a hálószobák bútora modernebb és egyszerűbb volt.
A kastélyhoz óriási, magas fallal körülvett kert tartozott, a bokrok közt a kertész láthatatlan kunyhójával, szőlővel, gyümölcsfákkal és magas lakótoronnyal a kert végében, hol nem lakott senki. Andris fiammal és Katival itt kergetőztünk és játszottunk bújócskát.”
A kastéy kertjének fala – Fotó: Barna Béla
A kastély a másik oldalról – Fotó: Barna Béla
Faludy szerint egyébként Bryan March nemcsak a legszebb palotában lakott, hanem a legműveltebb ember volt valamennyi közt, akiket Máltán ismert. Hét végén gyakran ült vacsorameghíváson boltíves kis ebédlőjében a palotában, rajta kívül állandó vendég volt még Lady Campbell és Bryan March távoli rokona Oslóból, egy Helga nevű, mintegy huszonöt éves festőnő.
Faludy itt könyvében hosszasan mesél arról, hogy milyen művészettörténeti dolgokról beszélgettek a Guarena-palotában, meg mesélt Petronius könyvéből, a Satyriconról is egy jó sztorit, meg hogy a bankigazgatóval versenyben mindketten megittak háromnegyed liter kubai rumot, így az nem merte hazavinni kocsiján, hanem felajánlotta a három emeleti vendégszoba egyikét. A negyedikben persze a norvég Helga aludt. És adjuk át ismét a szót Faludynak:
„Levetkőztem, és egy ideig Petroniust olvastam. Éppen ott tartottam, hogy Encolpius szeretkezni készül, de nem tud, mikor halk kopogás hallatszott az ajtón. Miután mindig meztelenül alszom, sietve felhúztam a fürdőnadrágot, és kinyitottam az ajtót. Helga volt ott halványkék pizsamában. – Csak cigarettázni szeretnék egyet véled – mondta nevetve, és leült az ágyra. Pizsamája zsebéből finom cigarettás dobozt húzott ki, és megkínált.
– Közel harminc évvel vagyok idősebb nálad. Minek köszönhetem a kegyet? Mielőtt felelt volna, összevissza csókolt és harapott.
– Ha azt válaszolnám: miután Bryan nem vehető számításba felesége miatt, és te vagy az egyetlen férfi a közelben, hazudnék és megaláználak, és nem is lenne igaz. Ha azt állítom: csak bujaságból, akkor is hazudnék.
– Akkor miért?
– Nem tudom pontosan. Imponálsz nekem? Szeretlek egy kicsit? Kíváncsi vagyok, hogy tudsz lőni? Fiatal lány vagyok még, nem nagyon értem az okokat.
– Meg vagyok hatva – nevettem.
– Lehet azonban, hogy csak magamnak akarok gyönyörűséget szerezni. Azzal, hogy élvezel. A fiatalok, rájöttem, még nem értenek ehhez.
Az öregember vizsgázik, gondoltam, miközben lehúztam róla a pizsamát, és megborzongtam szépségétől”.
Így esett hát 1967-ben az akkor 57 éves Faludy és a 25 éves Helga szeretkezése Máltán, a Guarena-palotában. Mely palotát végül 2021. december 19-én találtam meg, amikor családi kirándulást tettünk Máltára, és Vallettából a 74-es busszal kijöttünk ide. A szép decemberi napsütésben elmeséltem mindezeket Monának, illetve Bori lányomnak és Boldi fiamnak.
A Guarena-palota előtt mesélek 2021. december 19-én – Fotó: Fekete Mona
***
Ezen az egyéjszakás szeretkezésen kívül Faludy másfél éves máltai tartózkodása egyébként magánéletében is nagy változást hozott, itt kezdődött ugyanis szívszorítóan tragikus végű kapcsolata Eric Johnsonnal (1938-2004). Az akkor 28 éves amerikai táncosnak nagyon megtetszett a magyar költőnek a Pokolbéli víg napjaim (My Happy Days in Hell) kötete, s elhatározta, hogy találkozni akar vele. Két év keresés után, 1968-ban, Máltán talált rá Faludyra, s gyorsan egymásba is szerettek. Kapcsolatuk 36 éven át tartott. A költő hivatalosan titkáraként mutatta be mindenkinek, így nekem és 2 egyetemista barátomnak (Barna Béla, Antal Zsolt és Nagy Botond) is, amikor 1994-ben Budapesten a Szent István körút 2. szám alatt náluk jártunk. De persze ismerőseik előtt nyilvánvaló volt kapcsolatuk.
S miért írtam, hogy szívszorítóan tragikus? Nos, mert 36 év után Faludy találkozott Fannival, Eric Johnson pedig félreállt: először Indiába, majd Nepálba ment, ahol öngyilkos lett Katmanduban, a Himalájára néző szállodai szobájában. Előtte minden pénzét és vagyontárgyait szétosztotta a szegények közt. Így ért hát véget egy Máltán kezdődött szerelem.
Kép és szöveg: Barna Béla
