A világ teteje: Nepál

A Himalájának és a Karakorumnak összesen tizennégy 8000 méternél magasabb hegycsúcsa van, ebből nyolc (Csomolungma, Kancsendzönga, Lhoce, Makalu, Cso-Oju, Dhaulagiri, Manaszlu és az Annapurna ) nepáli területen, illetve a nepáli határon emelkedik. Emellett Nepál a világ második legnagyobb átlagmagasságú országa; átlagos tengerszint feletti magassága 3265 m, csak a közeli Bhután (3280 m) előzi meg. És ugye itt áll Földünk legmagasabb csúcsa, a világ teteje, tibeti nevén Csomolungma (a „Föld istenasszonya”), vagy ahogy a nepáliak nevezik: Sagarmatha (az „Ég feje”), vagy ahogy a nyugati világ nevezi az Everest.

Ha visszamegyünk az időben, 75 millió évvel ezelőttre, a felső-kréta korszakba, akkor vált le az indiai szubkontinens, a Dekkán a déli őskontinensről, a Gondvánáról, s rögtön igen intenzív mozgásba is kezdett és nekifogott sok ezer kilométeres és bő 50 millió éven keresztül tartó vándorlásának az akkoriban még kialakulóban lévő Indiai-óceánon keresztül.

Sőt, igazából a Gondvánáról leszakadt Dekkán közeledése az eurázsiai tektonikus lemezhez a köztük lévő óceánt, a Thetyst fokozatosan felemésztette, üledékanyagát pedig felgyűrte. A két szárazföldi lemez ütközési vonalán alakult ki tehát Földünk leghatalmasabb hegységének, a Himalájának a vonulata, az Eurázsiai-hegységrendszer dél-ázsiai szakasza. Ez a hegységképződés egyébként mindmáig megszakítatlanul tart, a geofizikai mérések szerint a Dekkán ma is évi 4-5 cm-es sebességgel nyomul észak felé, folytatódik a kiemelkedés.

Szóval a Himalája (és a szomszédos Karakorum) mindmáig emelkedik, a két hegységnek pedig összesen tizennégy 8000 méternél magasabb hegycsúcsa van. Ebből hat darab nyolcezres (K2, Nanga Parbat, Gasherbrum I, Broad Peak, Gasherbrum II és a Sisapangma) Kína és Pakisztán területére, illetve közös határukra esik.

A tizennégy nyolcezresből viszont 8 darab a mindössze 147 181 km² területű Nepál területén, illetve az ország határán emelkedik, ezért is jogosult talán a címben említett „világ teteje” szóösszetételre az ország. De nézzük most sorban, melyek ezek a nyolcezresek.

Nos, Nepál belső területén, az ország középső részén emelkedik az Annapurna (8091 m, nevének jelentése: „az aratás istennője”), a Manaszlu (8163 m, nevének jelentése: „a szellem hegye”) és a Dhaulagiri (8167 m, nevének jelentése: „káprázatos hegy”).

Nepál legkeletebbi részén, a nepáli-indiai (sikkimi) határon egy nyolcezrest találunk, ez pedig a Kancsendzönga (8586 m, nevének jelentése: „a nagy hó öt kincseskamrája”).  Ennél a hegynél röviden említsük meg, hogy első magyar megmászása 2013. május 20-án volt, Erőss Zsolt és Kiss Péter ért fel rá, de az ereszkedés közben mindketten életüket vesztették.

És végül négy nyolcezres a kínai-nepáli határon magasodik: a Cso Oju (8201 m, nevének jelentése: „türkiz istennő”), a Makalu (8485 m, nevének jelentése: „nagy fekete hegy”), a Lhoce (8516 m, nevének jelentése: „déli csúcs”) és a Mount Everest (8850 m). Ez utóbbi bolygónk legmagasabb csúcsa.

A világ legmagasabb pontjának három neve is van, tibeti nevén Csomolungma (a „Föld istenasszonya”), vagy ahogy a nepáliak nevezik: Sagarmatha (az „ég feje” vagy „a mennyország csúcsa”), vagy ahogy a nyugati világ nevezi az Everest. A hegyre elsőként az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tenzing Norgay jutott fel 1953-ban.

Nepál a világ második legnagyobb átlagmagasságú országa; átlagos tengerszint feletti magassága 3265 m

Nepálban van tehát a tizennégyből nyolc darab nyolcezres, itt emelkedik a világ legmagasabb pontja, de egy harmadik szempont szerint is előkelő helyen van a ranglistákon. Ez pedig az átlagmagasság: Nepál a világ második legnagyobb átlagmagasságú országa; átlagos tengerszint feletti magassága 3265 m, csak a közeli Bhután (3280 m) előzi meg. Érdekességképpen említsük meg, hogy Tádzsikisztán (3186 m) a harmadik, Kirgizisztán (2988 m) pedig a negyedik ezen a listán.

Barna Béla

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!