A Szerelem-domb az öttömösi erdőben

Csongrád megye az ország legalacsonyabban fekvő területe, zömében szép síksági táj. Ennek a területnek is van azonban legmagasabb pontja: mégpedig rögtön kettő is. Egyes források szerint a megye legmagasabb pontja a Bukor-hegy (129,8 m), más források szerint a Szerelem-domb (127,8 m). Szerencsére mindkettő Öttömös község területén van, így egy kirándulásra felfűzhető mindkét csúcs. 

A topográfiai térképek és a legtöbb lexikon szerinti legmagasabb pontja Csongrád megyének a Bukor-hegy (129,8 m), mely Öttömös községtől délkeleti irányban fekszik. Erre a magaspontra a falu központjából a kék négyzet jelzésen turistaúton is kijuthatunk. A magaspontot nem lehet eltéveszteni, ugyanis egy 1981-ben épített geodéziai torony jelöli a helyet az Öttömösi-erdő kellős közepén.

A toronyba hivatalosan tilos felmenni, de sokan nem tudnak ellenállni a csábításnak, hiszen az Alföldön kevés az olyan hely, ahol a fák lombkoronája fölé emelkedve szemlélhetjük a széles rónaságot.

Északnyugati irányban van Öttömös, ha délnyugat felé tekintünk az Öttömösi baromjárást láthatjuk. Északkeleti irányban Ruzsa község fekszik, ha pedig keletre nézünk a Klauzál-erdő rengetegén pihentethetjük szemünket távolba nézve déli irányba pedig a Felső-Ásotthalmi erdőig ellátunk.

Csongrád megye másik legmagasabb pontja ugyancsak Öttömösön van, csak a falutól másik, délnyugati irányba: s bár a 127,8 méter magas Szerelem-domb elvileg 2 méterrel alacsonyabb a Bukor-hegynél, az öttömösi önkormányzat valamilyen rejtélyes okból kifolyólag mégis ezt jelölte meg egy kopjafával.

A kopjafás csúcsponthoz Öttömös központjából a kék háromszög jelzés vezet ki a Felső-Átokházi-erdőbe. A kellemes homoki fenyveserdő közepén vezető túraút egyszerre csendes és idilli, és egy talán még dombocskának is nevezhető homokbucka tetejére vezet fel.

Csongrád megye magasföldrajzi pontja 127,8 m / Állították 2004.10.23

A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség 2004. október 23-án állította a sasfejes kopjafát, melynek felirata: „Csongrád megye magasföldrajzi pontja 127,8 m / Állították 2004.10.23”.

Csak érdekességképpen említsük meg, hogy Csongrád megye tetejétől nincs messze az ugyancsak Csongrád megyében lévő Magyarország legmélyebb pontja. A szintkülönbség a kettő között 52 méter!  A kopjafás helyet leírások szerint a helyiek Szerelem-dombnak hívják, mert állítólag ide járnak a fiatalok romantikázni.

Csongrád megye két legmagasabb pontján kívül van még egy néznivalója Öttömösnek: ez a falu szélén egy nagy utazó, Magyar László emlékparkja.

A híres utazónak egy különleges emlékművet emeltek itt: egy fém domborművön a portréja és egy Afrika-térkép van ábrázolva, rajta a következő felirattal: „Magyar László Afrika-kutató 1818-1864”. Az emlékművet Öttömös polgárai állították 1991-ben, alatta egy kő emléktáblán a következő Magyar Lászlótól származó felirattal: „Én mindig szent kötelességemnek tartottam édes hazám javát és díszét a tőlem kitelhető minden módra előmozdítani”.

Na de miért van a híres Afrika-kutatónak Öttömösön emlékparkja és emlékműve? Nos, a válasz egyszerű: Magyar László édesapja, Magyar Imre öttömösi földbirtokos volt.

A híres Afrika-kutató és földrajzi felfedező egyébként nem itt Öttömösön, hanem Szombathelyen született 1818. november 13-án Horváth Anna szombathelyi szolgálóleány és Magyar Imre törvénytelen gyermekeként. Az anya három héttel a szülés után gyermekágyi lázban halt meg, így Magyar Lászlót anyai, majd később apai nagyszülei nevelték. Az elemi iskolát Dunaföldvárott, a gimnáziumot Kalocsán és Szabadkán végezte, majd rövid ideig gazdasági gyakornokként apja mellett dolgozott a gazdaságok helyszínein: Jankovácon (ma Jánoshalma), Mélykúton, Kisszálláson, Ásotthalmon, Suplyákon és persze Öttömösön, ahol apjától sajátítja el a megfigyelések pontos lejegyzésének fontosságát.

Magyar László itt Öttömösön apjától sajátítja el a megfigyelések pontos lejegyzésének fontosságát

László 1841 őszén a fiumei (rijekai) tengerészeti akadémia hallgatója lett, miután elvégezte Dél-Amerikától Kelet-Ázsiáig megfordult a világ minden akkor jelentős kikötőjében. Ezt követően Magyar László 17 éven keresztül élt Afrikában, a mai Angola területén: ezen idő alatt több jelentős kutatóutat tett. Itt, az angolai Ponto do Cuio-ban halt meg 1864. november 9-én.

Kép és szöveg: Barna Béla

Öttömös község pontosan kétórányi autóútra fekszik Budapesttől, távolsága a fővárostól az M5-ös autópályán keresztül 177 kilométer.

A kiránduláshoz elengedhetetlen a Kőrös-ér völgye-Alsó-Kiskunság Észak-Bácska ökoturisztikai térképe (1:70000), melyet a szegedi Firbás-Térkép Stúdió készített.

A területet 2011. augusztus 21-én jártuk be családommal (a képek is akkor készültek), melyről a Turista Magazin 2012 augusztusi számában jelent meg cikkem Bukor és Szerelem címmel.

A jelenlegi bejegyzést ajánlom egy szegedi-öttömösi srácnak, Pikó András Gáspárnak, akivel Kazahsztánban ismerkedtem meg 2018 nyarán.

Végezetül egy személyes kép a túráról: fiam nyolcéves korában egy saját Canonnal fotózta végig a túrát, ez a kép készült róla itt Öttömösön.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!