Az Ördöglakodalma piros ponttal jelölve egy Alacsony-Tátra grafikán
Az Ördöglakodalma-hágó (Čertovica) egy 1238 m magas hágó az Alacsony-Tátra főgerincén, mely kettéosztja a hegységet Gyömbéri- (Ďumbierske Tatry) és Királyhegyi-Tátrára (Kráľovohoľské Tatry). Ez a főgerinc egyetlen autóval járható hágója, mely a Felső-Garam-mentéről Liptóba vezet itt át a 72-es számú főútvonal.
Az Ördöglakodalma télen – Fotó: Barna Béla
Ha kocsival jövünk dél felől, akkor Jarabóból mindössze két hajtűkanyar és 400 méterrel ismét magasabban vagyunk: felértünk autónkkal az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) főgerincének leglátogatottabb nyergébe, 1238 méter magasba.
Fotó: Barna Béla
Az Ördöglakodalma-hágó (Čertovica) nyáron kellemes túrahely, gerinctúrák kiindulópontja vagy pihenőpontja, télen pedig kicsi, de remek síközpont. Nevét egyes leírások szerint onnan kapta, hogy az évszázados hegyi átjáró környékén sok az érctartalmú kőzet, amibe igencsak csapkodtak a villámok. Emiatt a lovak is sokszor ijedtükben elragadták a szekereket, „az ördög kergette őket”.
A hágóban, közvetlen az út mellett egy autóparkoló van. Az úttól délre, az 1463 m magas Ördöglakodalma-hegy (Čertová svadba) alatt a szlovák síatlasz szerint négy darab jelzéssel ellátott lesiklópálya sportolhatunk: 1. Strmá (meredek pálya) – közepes nehézségű, hossza 1200 m, szintkülönbsége 270 méter; 2. Sedlová (Nyerges-pálya) – könnyű síterep, hossza 1000 m, szintkülönbsége 270 m; 3. Jarná (Tavaszi pálya) – könnyű síterep, hossza 1000 m, szintkülönbsége 200 m; 4. Turistická (Turista-pálya) – könnyű síterep, hossza 2400 m, szintkülönbsége 270 m. Ezen pályák mentén négy felvonó üzemel, hosszuk 100, 380, 500 illetve 860 méter, kapacitásuk összesen 2500 fő óránként. Az Ördöglakodalma-hegy egyébként egy fával ritkásan benőtt, kettős csúcs a főgerincen, fennsíkján havasi rét terül el: ez az Alacsony-Tátra egyik leglátogatottabb csúcsa. Az úttól északra is van két kis sífelvonó, a Čertovica menedékházhoz (chata) vezető út mellett. Hosszuk 150, illetve 450 m, óránkénti szállítókapacitásuk összesen 1200 fő. Nem csak lesiklani lehet azonban itt, a síközpont környéke sífutásra is kiválóan alkalmas. Síturisztikára ajánlott útvonal az 1541,9 m magas Benyuska (Beňuška) hegy csúcsára, illetve a Vacoki-nyereg (Bacúšske-sedlo) felé. Ugyanezen az úton egyébként a hómentes időben remek gyalogtúrákat is tehetünk.
Az Ördöglakodalma és Királyboca közötti túra egy átnézeti térképen
A Čertovica síközpont egyébként Liptóújvártól (Liptovsky Hrádok) 18 kilométerre délre, Breznóbányától (Brezno) pedig 22 kilométerre északra fekszik, kocsival és menetrend szerinti autóbusszal is könnyen megközelíthető. Elég jó az infrastruktúrája is a helynek, van itt szálloda, panzió, síszervíz, síkölcsönző, fitness-centrum, szauna, valamint hegyi mentőszolgálat.
Chata pod Čertovicou – Fotó: Barna Béla
A szállások közül egyébként én 2017 szeptemberében a Chata pod Čertovicou hangulatos menedékházát teszteltem egy 20 fős csoporttal. Jó kis hely volt, egyrészt itt ért véget egy szombati gerinctúránk, majd a házban megszállva vasárnap innen folytattuk túránkat a Királyboca (Vyšná Boca) faluba.
Medveveszély-tábla – Fotó: Barna Béla
A piros jelzésen (8596) dél felé indultunk szakadó szeptemberi esőben. A Sedlo za Lenivou felé megkerültük az Ördöglakodalma-hegyet (Čertová svadba). Ez a terület igencsak medvés, erre tábla is figyelmeztet! A medvéken kívül még sok errefelé az áfonya is: ám vigyázzunk, bármilyen csábító is az áfonya, az Alacsony-Tátra Nemzeti Parkban tilos bogyós gyümölcseket gyűjteni, akár 66 eurós bírságra is számíthatunk.
Mielőtt elhamarkodottan ítélnénk a törvény szigoráról, gondoljunk arra, hogy sok állat függ az erdei gyümölcsöktől, nyáron ugyanis ezekből töltik fel zsírkészleteiket, melyek a téli túlélést biztosítják számukra. Az erdei bogyósok főleg a barnamedve, a kisebb rágcsálók és különféle madarak számára jelentenek jelentős szezonális táplálékforrást. Szóval, ne együk el a medvék elől az áfonyát!
Idilli házikó Királyboca előtt – Fotó: Barna Béla
A medvés területeket és a piros jelzést elhagyva a kék jelzésen egy óra alatt leérhetünk Királyboca településre. Ehhez a túrához a TatraPlan 2505-ös számú részletes (1:25000) Nízke Tatry – Chopok, Ďumbier, Čertovica turistatérképe ajánlott.
A TatraPlan térképének egy részlete
A jelenleg mindössze 120 lakosú Királyboca (Vyšná Boca) egyébként eredetileg egy kis bányászfalu 951 m tengerszint feletti magasságban Bocai-völgy felső végén, az 1722,9 m magas Lapos-hegy (Rovna-hoľa) tövében. Geológusok szerint a falu környékén a turista sziderit-barit erekkel átszőtt kristályos kőzeteken (dioriton, granodioriton és migmatit-féleségeken) mászkál.
S ha már geológia: az egy ideig más néven Bóczabányának is hívott falu határában a régi időkben vasat, antimont és aranyat bányásztak az ide telepített német bányászok. A hajdani bányászmúltra ma már csak a hegyi üdülőházakká átalakított nagy, tornácos bányászházak emlékeztetnek. Neve egyébként azért Királyboca, mert a királyi kincstári birtokrészen jött létre ez a falu. Látnivalója a római katolikus templom, mely 1785-ben épült klasszicista stílusban.
Királyboca látképe – Fotó: Barna Béla
Királyboca (Vyšná Boca) után 100 méter szintkülönbséget ereszkedünk lefelé a Boca-patak völgyében (Bocianska dolina) és elérjük a 851 méter magasan fekvő Szentivánboca (Nižná Boca) hegyi falut. Szomszédjához hasonlóan itt is bányásztak aranyat; egyes vélemények szerint az 1550-es években itt termelték az országban a legfinomabb aranyat. A bányák műveléséhez a Szepességből, Árvából, Lengyelországból és Sziléziából telepítettek be bányászokat, de krakkói és boroszlói kereskedők is letelepedtek itt. Nevét onnan kapta, hogy a falu határának egy része eredetileg Liptószentiván (Liptovský Ján) község határához tartozott, illetve a XIII. századtól a Szentiványi család birtoka lett.
A bányászmúltra már itt is csak az alápincézett, tornácos bányász-házak emlékeztetnek: a XX. század második felétől a község kirándulóhellyé vált. Épített látnivaló a falu későklasszicista temploma 1844-ből, eredeti keresztelő medencével, lócákkal és gyertyatartókkal. A templom tornya csak 1939-ben épült hozzá.
Kép és szöveg: Barna Béla
Ha többet akarsz megtudni a környékről és az Alacsony-Tátra más vidékeiről is, akkor keresd a könyvesboltokban a szerző Alacsony-Tátra című könyvét, mely 2014-ben jelent meg a Kornétás Kiadó gondozásában. A könyvet megrendelheted a csamborgo.hu-n is, de ide kattintva is.
Könyv az Alacsony-Tátráról – Fotó: Berán Dániel
