Az Isztria öble, a Lim

Az Adriai-tenger legnagyobb (3160 km²) félszigetének, a Horvátországhoz tartozó Isztriának 430 km hosszú, csipkézett partvonala van, ahol nyaranta milliónyi fürdőző élvezi a tengerparti nyaralás örömét. A félsziget nyugati részén azonban a lubickoláson és az utikönyvek által sulykolt műemlékvárosok (Rovinj, Pula, Porec) megtekintésén kívül bakancsos turistaként is találunk magunknak túraprogramot. Az egyik, hogy gyalog vagy biciklivel végigmegyünk a Limski kanal partján, a másik során pedig leereszkedünk a Baredine-cseppkőbarlangba.

Az Isztria nyugati partvidékének bakancsos felfedezéséhez leginkább megfelelő kiindulópont Vrsar (olaszul Orsera) városa. A középkori hangulatú Vrsar teljesen más mint Poreč vagy Rovinj, ahol mindenféle bazár szolgálja az ipari turizmust, itt viszont emberek laknak, hétköznapi jelleggel: az 1850 fős Vrsar zömében Brač szigetéről származó dalmát lakossága egyébként még ma is a halászatból él. Látnivaló persze itt is temérdek, elég csak a 2000-es évek elején felújított, XVIII. századi Vergotini-kastélyra, a poreči püspök egykori nyári rezidenciájára utalnunk. Vrsar fő nevezetessége azonban az 54 m tengerszint feletti magasságú dombtetőt uraló harangtorony, s a templom mögötti kilátóhely, ahonnan egy vitorláskikötőre és összesen 18 Vrsar környéki kis lakatlan szigetre láthatunk rá (közülük legnagyobbak Cavata, Mrlučica és Salamun). Vrsarban érdemes még megnézni Dušan Džamonja szoborparkját a Valkanela-öböl partján. A környék városaihoz hasonlóan az illírek alapította Vrsar sem kerülte el a velencei időket; sőt a velencei időkben az itteni kőbányák (például a Montraker) szolgáltatták az építőanyagot több itáliai város, így Velence és Ravenna palotáihoz is!

Vrsarból délkeleti irányban kell elindulni, ha egész Isztria legmegkapóbb természeti látványosságát, a Limski-kanal (vagy olykor helytelenül Lim-fjord) néven is ismert hosszú tengeröblöt szeretnénk látni. Akár gyalogosan, akár biciklivel megyünk a Vrsar-Lim Eco Bike feliratú nyilacskákat érdemes követni.

Utunk elhalad a Naturist Park Koversada mellett, mely a Lim-fjord szépséges bejáratánál Európa legnagyobb nudistakempingje. A 120 hektáros óriási kemping 1961-ben nyílt meg, s azóta szolgálja a német, olasz, osztrák, szlovén, holland, lengyel és sok más nemzet naturistáit. A kempingből meztelenül lehet átsétálni Koversada szigetére egy hídon, ahol a mediterrán fenyő-, tölgy-, és olajfák árnyékában időzve felidézhetjük Giacomo Casanova emlékét: a velencei kalandor is járt két évszázaddal ezelőtt Koversada szigetén, melynek legmagasabb pontja egyébként 12 méter.

Koversadától továbbindulván először a Kapetanova Stancija településrész, majd a Crljenka nevet viselő repülőtér mellett haladunk vagy tekerünk el. Innen már nincs messze az útvonal legszebb kilátóhelye, a Mukaba 122 méter magas csúcsa alatti sziklaterasz, mely csak gyalog, biciklivel, vagy a tenger felől hajón közelíthető meg.

a Limski-kanal akkor keletkezett, amikor a legutolsó jégkorszak idején az isztriai partvidék lesüllyedt, és a tenger elöntötte a Draga-völgyet

A mintegy 9 km hosszú, átlagosan 600 m széles és 30 méter mély hosszú tengeröböl, a Limski-kanal akkor keletkezett, amikor a legutolsó jégkorszak idején az isztriai partvidék lesüllyedt, és a tenger elöntötte a Draga-völgyet.

Minél mélyebben hatolunk be a csatornába, a sziklafalak annál meredekebbek lesznek, és elérik a 100 méteres magasságot is. A sziklák és dombok szegélyezte „fjord” partján van több barlang is. A leghíresebb közülük egy XI. században élt szerzetes, Romualdo nevét viseli, aki a Szt. Mihály- (Sveti Mihovil) kolostort alapította. A barlang előtt ma Kalózkocsma van, kalózsörrel: az idillikus csatornában egykoron valóban kalózok (uszkókok és neretvai kalózok) bújtak meg, egészen addig, míg Velence ki nem füstölte őket innen.

Az öbölben a sok felszíni és rejtett karsztforrás (vrulje) egyébként igen kedvező feltételeket teremt itt a vízi élőlények számára; osztrigát, fekete kagylót és halat tenyésztenek.

A barlangi pihenő után a Mufoš 103 m magas dombja felé folytathatjuk túránkat: itt már nem lesz panoráma, viszont beérünk a szépséges Kontija erdőbe, ahol olajfa-, fenyő- és tölgyerdők között haladhatunk egészen Kloštarig (Kloštartól már nincs messze a „fjord” vége, mely műúton is elérhető).

Kloštarból műúton (busszal vagy biciklivel) is visszatérhetünk Vrsarba, de sokkal hangulatosabb a 128 m magas Črni vrh déli oldalában visszatérni a városba, ezen út egyébként lóháton is járható. Vrsartól Kloštarig egyébként kilenc kilométer a táv, a túra tehát oda vissza 18 km.

***

Nyugat-Isztria másik legmegkapóbb természeti látványossága a Baredine-cseppkőbarlang, mely a mozaikdíszítése révén világhírű Euphrasius-bazilikájáról (UNESCO világörökség) híres Poreč mellett nyílik. Poreč Vrsártól 8 km-re fekszik északra, a barlang pedig a Porečtől 7 kilométerre fekvő, Nova vas település mellett található.

A háromszög alakú Isztiai-félsziget (melynek legdélibb része a Kamenjak-fok) egész területe karsztos mészkőfelszín. E mészkőplatón több barlang is található, de a turizmus számára csak az 1995-ben megnyitott Baredine-cseppkőbarlang (Jama Baradine – a jama szó gödröt, barlangot jelent) látogatható. Egész Horvátországban egyébként 15 azon idegenforgalmi barlangok száma, amelyek belépődíj ellenében bárki által látogathatók.

A Baredinébe a 70 kunás (2900 forintos) belépőért egyébként egy 40 perces barlangi „sétát” kapunk, bár inkább lefelé haladtunk a kicsit zsombolyszerű üregben. A 60 méteres mélységbe levivő vaslépcsők 5 barlangi termen vittek keresztül minket, melynek legalján láttunk barlangi gőtét (Proteus anguinus) is úszkálni; e farkos kétéltűek csak Délkelet-Európa karsztbarlangjaiban honosak.

A barlangot egyébként 137 méteres mélységig ismerik, alján két tóval – feltárásában állítólag magyar kutatók is részt vettek. A cseppköveket egyébként mint mindenhol, itt is idétlen fantázianevekkel látták el, van itt „Függöny”, „Jézus anyja szobor”, „Pisai ferdetorony”, a barlang jelképévé vált a „Fáklyavivő hóember” és itt van még a „Milka pásztorlány teste” is, melyhez egy legenda is fűződik, a Rómeó és Júlia helyi változata. A hűs barlang után szétnézhetünk a fogadóépület melletti kicsiny mezőgazdasági múzeumban, de van ún. szpeleo-climbing központ is, sőt, ha rendesen barlangászni akarunk, akkor a poreči barlangász egyesület (Speleološko Društvo – Proteus Poreč) segítségével azt is megtehetjük.

Kép és szöveg: Barna Béla

A Limski-kanal környékére tett túrához megvásárolható többféle kiadásban a félsziget 1: 100000-es méretarányú térképe, sokkal célszerűbb azonban az ingyenes „Vrsar Bike Eco ride” túraleírás és térkép alapján elindulni, ráadásul ennek méretaránya 1:50000-es; beszerezhető a vrsari információs irodában.

(Jelen cikk első változata a Turista Magazin 2006 augusztusi számában jelent meg).

 

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!