Borneó a világ harmadik legnagyobb szigete. Itt található az egyik legnagyobb összefüggő őserdő is a Földön, ezért érdemes ideutazni, hogy bepillanthassunk az esőerdők világába. Ezen belül is most egy rövid túrát ajánlok a Sarawak (Malajzia) állam fővárosától, Kuchingtól mindössze 20 kilométerre fekvő Kubah Nemzeti Parkba. 

Borneó szigetének területén egyébként három ország osztozik: a déli, Kalimantannak nevezett szigetrész Indonéziához tartozik, egy kis különálló terület pedig a parányi Brunei szultánság, az északon fekvő két tartomány, Sabah és Sarawak Malajziáé. Túránk célpontja most ez utóbbi: a Magyarországtól is nagyobb területű Sarawak állam fővárosa Kuching, innen pedig mindössze 20 kilométerre nyugatra találjuk a Kubah Nemzeti Parkot (malájul: Taman Negara Kubah), mely három nagyobb homokkőhegy, a Gunung Serapi, a Gunung Selang és a Gunung Sendok területét védi.

Túracélpontunk piros ponttal jelölve Kuching közelében

A kicsiny nemzeti park területe mindössze 22 km², ezt a területet a reggel 8-tól délután 5-ig nyitva tartó nemzeti park központjából (HQ) kiindulva tudjuk a legjobban bejárni. Miután leszurkoljuk a fejenként 20 maláj ringgites belépőegyet, akkor kapunk egy kis térképet a nemzeti park öt ösvényéről, melyek egyébként igen jól jelzettek.

A nemzeti park egyik ösvénye – Fotó: Barna Béla

Az egyik ilyen (narancs színnel) jelzett út a Rayu-ösvény (Rayu Trail) teljes hossza 3,8 km, és egy irányban bő 3 és fél óra alatt érhetünk át rajta a Kubah Nemzeti Park nyugati túlfelén fekvő Matang Vadvédelmi Központba (Matang Wildlife Centre), ahol őserdei állatok (köztük orángutánok) mentésével foglalkoznak. Pont ezért, mostanság sokszor lezárják és nem lehet felmenni a Matang Wild Life Centre-hez, a félig vad orángutánok veszélye miatt.

Őserdei idill a Kubah Nemzeti Parkban – Fotó: Barna Béla

A másik ilyen útvonal a parkban a szinte végig burkolt úton és erősen emelkedő, a Serapi csúcsára vezető 5 kilométeres szürke jelzésű ösvény (Gunung Serapi Summit Trail). Ez végig a nemzeti park délkeleti szélén halad, a park központjától a Kubah legmagasabb pontjáig a Gunung Serapi-ig (911 m, tévétoronnyal) – gyalog felfelé 3 és fél óra, 3 lefelé. Gyakran ködben van a csúcs, de van kilátórész. Ha tiszta az idő, csodálatos a kilátás minden irányba: a Tanjung Datu Nemzeti Park irányába az indonéz határ felé, de látható a Santubong-félsziget és Kuching városa is.

Kubah Nemzeti Park – Fotó: Barna Béla

Nem ez a két ösvény adja a nemzeti park legjavát, hanem másik két túraút kombinációja. A nemzeti park bejáratától a Vízesés-ösvényt (Waterfall Trail) válasszuk, melyen másfél óra és 3 kilométer megtétele után egy vízeséshez lyukadunk ki. A HQ-tól indulva először nagyjából egy kilométert megyünk a Gunung Serapi felé vezető, nagyon emelkedő műúton. A műúttól balra, szemben a Rayu-ösvény kiindulásától találjuk a Béka-tavat (Frog Pond).

A Béka-tó – Fotó: Barna Béla

A 300 m tszf. magasságban fekvő tó sok békafaj lakóhelye. Különösen aktívak naplemente után egy órával (este 8-tól 11-ig) és különösen akkor aktívak, amikor nagyon esik az eső.

Esőben a Béka-tónál – Fotó: Barna Béla

A Kubah Nemzeti Park mottója egyébként az, hogy ez „a pálmák és békák otthona”. A Sarawakban megtalálható 213 pálmafajból 98 él itt ezen a helyen – illetve Borneó 190 békafajából 61-et azonosítottak! 2012-ben is találtak egy új fajt a kutatók. Ezen kívül nagyon sokféle orchidea is megtalálható itt, de már az úton felfelé is felfedezhetünk sok kancsós (húsevő) virágot is.

A Kubah Nemzeti Park mottója egyébként az, hogy ez „a pálmák és békák otthona”

Miután megnéztük a hangulatos fapallókon vezető Béka-tavat, egy nagyon rövid időre még visszamegyünk a műútra, ahonnan egyszer csak le kell térni a kék jelzésre jobbfelé. A jelzés durian fák mellett halad el, ezt a fát a hosszúházak építéséhez is használták az őslakosok. Az ösvény egyre szűkül, hamarosan már csak a természetes ösvényen megyünk tovább a gyökereken, köveken és a nedves mohákon lépdelve.

Őserdei ösvényen – Fotó: Barna Béla

Útközben itt már fantasztikus méretű fák között és buja növényzetben túrázunk, de gazdag az állatvilág is. Leginkább és leggyakrabban a piócákra kell felkészülni, ezek bárhonnan ránk kerülhetnek észrevétlenül és elkezdhetik szívni a vérünket.

Egy pióca nyoma a nadrágomon…

Több csoportot vezettem már ebben a nemzeti parkban, egyik sem úszta meg a piócatámadást; öröm az ürömben, hogy a piócák nem fertőznek és nem lehet betegséget elkapni tőlük.

Agáma a Kubah Nemzeti Parkban

És az ösvény ezen szakaszának állatgazdagságát mutatja, hogy nemrégiben fényképeztem itt nagyon közelről egy agámát is, egészen pontosan ha jól határoztam meg egy Gonocephalus liogaster-t, mely a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjéhez, a leguánalakúak (Iguania) alrendágához és az agámafélék (Agamidae) családjához tartozó gyíknem.

Amúgy vicces volt, mert Sir David  Attenborough brit természettudós, dokumentumfilmes, az ismeretterjesztő televízióműsorok egyik úttörője közelítette mindig így meg az állatokat, és suttogva beszélt ilyenkor a kamerába, a képen pont ezt parodizálom ki kicsit én is 🙂

Fotó: Barna Béla

A Kubah Nemzeti Park legszebb ösvénye aztán egyszercsak egy vízesésben ér véget, nagyjából 210 méteres tszf. magasságban. A vízesésnek nincs neve, viszont szép és ha nem zúdul és árad, akkor be lehet állni alá zuhanyozni kicsit.

Vízesés a Kubah Nemzeti Parkban – Fotó: Barna Béla

Visszafordulva a vízeséstől visszamászunk 100 méter szintet, mire a az ösvény kiér a műútra vissza. A Waterfall trailt azonban lehet kombinálni a másfél kilométeres Selang túraúttal (Selang Trail, sárga jelzés) így egy kb. 4-6 órás körúttal járjuk be a parkot. A Selang-ösvény a 350 m magasan fekvő Selang kilátóponthoz megy fel tulajdonképpen.

Erdőkön át – Fotó: Barna Béla

A Selang-ösvényen aztán hamarosan visszaérünk túránk kiindulási helyére, gyönyörű erdőkön át. Becsüljük meg ezt, mert bár Borneón, Földünk harmadik legnagyobb szigetén nő az ázsiai térség egyik legkiterjedtebb és legegybefüggőbb trópusi esőerdeje, azonban egyes adatok szerint a világ jelenlegi trópusi fakitermelésének mintegy fele is innen, Borneóról származik! Sajnos 1996 óta évente átlagosan 2 millió hektárnyi fát vágtak ki, s mára az erdő eredeti méretének felére csökkent.

WWF térkép Borneó erdeiről

Szerencsére Malajziában azért az átlagnál talán jobban védik a dzsungelt. Ehhez talán az is segített abban, hogy 2007. február 19-én a WWF sokéves munkájának eredményeként Brunei, Indonézia és Malajzia aláírta a „Borneó Szíve Nyilatkozatot” (Heart of Borneo Declaration).

Fotó: Barna Béla

Az aláíró felek arra tettek ígéretet, hogy megőrzik és fenntarthatóan kezelik a világ egyik legértékesebb élőhelyét, a „Borneó Szívének” nevezett esőerdőt.

Kép és szöveg: Barna Béla

Papír alapú turistatérképet nem tudok a parkról, de ha a Locus map pro alkalmazást letöltjük telefonunkra, akkor egész jól tudunk tájékozódni. A nemzeti park reggel 8-tól 17 óráig van nyitva. Belépődíj: RM 20 (kb. 1270 forint). A belépőjegy kifizetésekor kapunk egy kis fekete-fehér térképvázlatot a park ösvényeiről.

A Kubah Nemzeti Park helyzete pirossal jelölve

Egyik csapatommal az őserdőben 2016. március 27-én – Fotó: Barna Béla

Erdőszínű esőkabátban – Fotó: Barna Béla