A Dunajec folyó volt 1920 előtt a határ Magyarország és Lengyelország között. A folyó magyar oldalán álló Nedec vára nézett farkasszemet a túloldalon emelkedő Czorsztyn várával. A folyón 1975 és 1997 között Lengyelország egyik legromantikusabb természeti környezetében duzzasztógátat építettek, így manapság a két vár között egy hatalmas víztározó terül el, így az egykori legészakibb magyar vár aljából (Nedec) hajóval kirándulhatunk a szemközti lengyel várba, Czorsztynba. 

Hajóval a várhoz – Fotó: Barna Béla

Mint a legészakibb magyar várról, a Lengyelországhoz került Nedecről (Niedzica) igen sokat írtak már. Sokkal kevesebb szó esik azonban a szemközti ellen-várról. S bár igaz, hogy Czorsztyn kisebb és romosabb vár mint Nedec, az oda vezető hajókirándulás azonban annyira élménydús, hogy vétek volna kihagyni.

“Ott a vár” – Fotó: Barna Béla

Ha megnéztük Nedec várát (zamek Niedzica), akkor sétáljunk le a vár alatt lévő hajóállomásra, ahonnan május és október között mindennap 9-18 óra között félóránként indulnak hajók a szemközti oldalon fekvő Czorsztyn várába.

A vár helyzete a Dunajec környékén – Forrás: www.malopolska.pl

Érdekes élmény a lengyel dombok és hegyek között, a Dunajec folyó felduzzasztásával létrehozott tavon hajózni: a víztározót 1975 és 1997 között építették, s miután elkészült Czorsztyni-tónak (Jezioro Czorsztyńskie) nevezték el. A névadó Czorsztyn falu (510 m) nagy része azonban már nem létezik, elnyelte a víztározó, s csak egy kis, 300 lakosú falucska maradt meg belőle. A Mivel a Czorsztyni-víztározó vize magasra emelkedett, ezért az egykor föléje magasodó vár romjai bizony tóparti várként hatnak. Furcsa érzés, hogy az egykor sziklabércen ülő várról ma lehet olyan képet készíteni, hogy a vár előtt egy vitorlás hajó úszik el békés idillben.

Vár vitorlással – Fotó: Barna Béla

Elhajózva a vár és sziklái előtt hamarosan kiköt a hajónk, a kikötőből pedig mindössze pár perces sétával elérhetjük a czorsztyni (ejtsd: „csorstin”) várat, melynek neve (Zamek Czorsztyna) egyébként a falu szepesi német nevéből, a Schorstein-ből ered, ami magyarul kéményt jelent. A magyar nyelvű utikönyvek zöme egyébként meg sem említi a hajókirándulást, és nem nagyon foglalkoznak Czorsztyn történelmével sem, így hiánypótlásul vázlatosan szóljunk pár szót erről.

Czorsztyn falai között – Fotó: Barna Béla

A legfontosabb amit tudni kell a várról, hogy a lengyel történelem jeles krónikása, Długosz már 1241-ben említi a helyet, mégpedig úgy, hogy állítólag egész udvarával ide menekült V. (Szemérmes) Boleszláv lengyel király (Bolesław Wstydliwy, 1226-1279) a tatárok elől.

Czorsztyn falrészlet – Fotó: Barna Béla

Magyar vonatkozás, hogy Boleszlávnak nem más volt a felesége, mint IV. Béla és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő lánya, Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292). Kinga (vagy Kunigunda) Esztergomban született 1224. március 5-én, s már igen korán eljegyezték Boleszlávval, akihez tizenöt évesen, 1239-ben ment feleségül. Jó hatással volt ez a házasság a magyar-lengyel diplomáciai kapcsolatokra. Érdekességképpen meg kell jegyezni, hogy Kinga szüzességi fogadalma miatt Boleszláv is örök tisztaságot fogadott (ún. Szent József-házasságban éltek). Kinga szinte teljes hozománya a tatárok elleni védekezésre ment, ennek ellenére 1241-ben Lengyelországot is végigdúlták a mongol hordák: a fejedelmi házaspár először a szepességi Podolinba, majd ide, a Dunajec bal partján álló Czorsztyn várába menekült.

IV. Béla lánya, Szent Kinga kétszer is Czorsztyn várába menekült

Érdekesség, hogy 46 évvel később újra Czorsztynba menekült Kinga, 1287-ben egy ismételt tatár tatár betörés elől, ezúttal már ószandeci apácatársaivai együtt.

A vár télen is nyitva áll – Fotó: Barna Béla

Kinga egyébként Ószandecben (Stary Sącz) halt meg 1292. július 24-én. Jó pár évszázaddal később, 1999. június 16-án ugyanott avatta szentté II. János Pál pápa. Érdekesség még, hogy szülővárosában, Esztergomban és Budapesten is közterület (Kunigunda útja) viseli a nevét.

A tóvá duzzasztott Dunajec – Fotó: Barna Béla

Kinga Lengyelország és Litvánia védőszentje is, de kevesen tudják, hogy a lengyel hegység, a Pienynek védőszentjeként is tisztelik, és igen sok legenda szól róla. Az egyik ilyen legenda szerint például a Kinga úgy szabadult meg az őt üldöző tatároktól, hogy maga mögé dobott egy szalagot, ami egy kanyargós vad folyóvá, a Dunajeccé változott.

Kilátás a várból télen – Fotó: Barna Béla

A vár további magyar vonatkozása még, hogy 1370-ben I. (Nagy) Lajos király szállt meg falai között, krakkói utazása közben. Jeles királyi randevú színhelye is volt a vár: itt Czorsztynban találkozott először Nagy Lajos leánya, Szent Hedvig (Jadwiga) későbbi férjével, Jagelló Ulászlóval (Władysław Jagiellończyk) 1384-ben. A sok királyjárás után 1735-ben indult meg a vár hanyatlása: ekkor teljesen kifosztották, 1790-ben pedig egy villámcsapás kigyújtotta és le is égett; romokban hever a mai napig is.

A várrom a tóról – Fotó: Barna Béla

Ám ezek a romok is elég impozánsak, és egy szerény kis kiállítást is megnézhetünk itt, de nem ezért érdemes felmenni a lengyel nemzeti műemlékké nyilvánított várba, hanem az 589 méter magas Zamkowa Góra hegyen trónoló czorsztyni várból csodálatos kilátás nyílik a Czorsztyni-tóra és a nedeci várra is. A vár egyébként 35 méterre emelkedik a víztározó szintje fölé.

Hajózás Czorsztyn felé – Fotó: Barna Béla

A kilátás valóban pazar, nem véletlenül vonzotta ez a bájos lengyel táj a költőket és írókat: felkereste Czorsztynt Władysław Orkan és Melchior Wańkowicz is, de ezen falucska kedvelt nyári üdülőhelye volt J. Pilsudski lengyel elnök feleségének és lányainak is.

Markó Károly festménye Czorsztynról

S ha már művészek, említsük meg, hogy a felvidéki, lőcsei születésű Markó Károly (1791-1860), a tájképfestészet megteremtőjének is van Csorsztin és Nedecz (1820) címmel képe.

Kép és szöveg: Barna Béla

A Budapest Czorsztyn távolság: 317 kilométer Salgótarjánon és Poprádon át. Május és október között mindennap 9-18 óra között félóránként indulnak hajók Nedecből a szemközti oldalon fekvő Czorsztyn várába. A várról és a hajókázásról 2012 júliusában jelent meg cikkem a HTM magazin hasábjain. De nem csak nyáron jó célpont a vár, hanem télen is nyitva van (belépődíj 5 zloty). 2017. december 31-én például egy baráti társasággal a szilveszteri bulink előtt egy csorsztini várnézést tartottunk hideg havas időben is.

Várnézés 2017. december 31-én – Fotó: Barna Béla