A Szandeci-Beszkidek (Beskid Sadecki) télen

A Beszkidek több száz kilométer hosszú hegyláncolatának része a lengyelországi Szandeci-Beszkidek (Beskid Sadecki), mely a Mátránál nem sokkal magasabb középhegység, viszont annál sokkal havasabb, fenyőerdősebb és kárpátibb hangulatú. Ennek legmagasabb pontja a Radziejowa (1262 m), de nem sokkal marad el tőle a Jaworzyna Krynicka (1114 m) csúcsa sem. Erre ajánlok most egy túrát, mely gyerekekkel és hóviharban is kivitelezhető, ugyanis a hegyre Lengyelország leghosszabb lanovkája visz fel. 

A Jaworzynára (1114 m) Lengyelország leghosszabb lanovkája visz fel

A Kárpátok északi, külső övének több száz kilométeren át, Csehországtól Ukrajnáig Beszkidek (csehül és szlovákul: Beskydy, lengyelül: Beskidy) a neve.

A hegységcsoport nevének etimológiája bizonytalan, egyesek szerint illír eredetű és a „magas hegy, havas, havasi legelő” jelentésű albán bjéshkë-ből származik, míg mások szerint a germán bi-skaid „elválasztás, elkülönítés, határ” szóból ered, de esetleg szóba jöhet még az ukrán „bészkid” szó is, melynek jelentése „kőszirt, hegy, szakadék”. A nagy magyar földrajztudós, Hunfalvy János Beszkédeknek nevezi a Kárpátok északnyugati határláncolatát az egykori Magyarország, Szilézia és Galícia határain.

Innentől kezdve azonban a Beszkidek szó használata teljesen összevissza és következetlen, annyi biztos, hogy a Hajdú-Moharos József és Hevesi Attila által írt, A kárpát-pannon térség tájtagolását rendszerező munkája az Északnyugati-Kárpátokon belül elkülönít egy Szandeci-Beszkidek nevű hegységet. A tájtagoláson kívül a legtöbb magyar nyelvű atlasz helyesen a Szandeci-Beszkidek elnevezést használja, de a helytelen lengyel fordítás miatt sokszor előfordul a Szádecki-Beszkidek megnevezés is. Pedig a hegység a lábainál fekvő Stary Sącz (Ószandec) a névadó település.

A Szandeci-Beszkideket egyébként nyugatról a Dunajec folyó, délről a szlovák-lengyel határ, délkeletről a Csergő hegység határolja. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Szandeci-Beszkidek hegycsoportját két részre osztja a Poprád folyó. Olyannyira, hogy egyes leírások két külön hegységként is kezelik: a Poprádtól nyugatra a Magas-Beszkidek (ennek legmagasabb pontja az 1265 m magas Radziejowa), tőle keletre pedig a Szandeci-Beszkidek (legmagasabb kiemelkedése az 1116 m-es Jaworzyna).

Hogy külön hegység e vagy sem, annak eldöntése nem ezen cikk feladata, az azonban biztos, hogy a Poprád folyó mély és hosszan kanyargó kanyonban tör itt át: sok érdekes sziklaformáció szegélyezi az utat, s a lengyel oldalon a folyó mellett több kisebb gyógyfürdő (Piwniczna Zdrój, Żegiestów, Muszyna) van kis területen. Utóbbi városkában, Muszynában van egy kis várrom is, de ha innen észak felé tartunk, a zöld jelzésen négy órányi gyaloglással elérjük a Jaworzyna (1114 m) csúcsát. Célszerűbb azonban a csúcsot a Krynica városához tartozó Czarny potok településrészről meghódítani, innen mindössze 2 órányi gyaloglat felfelé. De az 1114 m magas Jaworzynára Európa egyik legmodernebb típusú, és Lengyelország leghosszabb lanovkájával is feljuthatunk.

A hatszemélyes kabinos felvonó (gondola), amely 2211 m hosszan szállítja a síelőket és túrázókat egyaránt a Jaworzyna csúcsára. Kapacitása óránként 1200 fő, ez Lengyelország legnagyobb teljesítményű felvonója!

A csúcsról szép időben ellátni a Magas-Tátráig, de van itt egy menedékház is, melybe hóvihar elől húzódhatunk, és kipróbálhatjuk a lengyel téli italt, a málnaízű vagy mézízű forralt sört. A csúcsról gyalog a piros és a zöld jelzésen is lejuthatunk, és mindkettőn útba ejthetünk egy szép kis sziklaformációt (Diabelski kamien). S bár a Szandeci-Beszkidek alacsony hegység, ne feledjük, hogy a fenyő és bükk keverék erdők mélyén őzek, hiúzok, farkasok és medvék élnek.

Kép és szöveg: Barna Béla

A Szandeci-Beszkidek megközelítéséhez ajánlott útvonal: Budapest – Miskolc – Tornyosnémeti – Kassa – Eperjes (Presov) – Muszyna – Krynica. A területről érdemes a lengyel kiadású és igényes Mapa turystyczna 1:50 000, Beskid Sądecki térképet beszerezni, mely 7 zlotyért kapható a trafikokban. Ha csak a Jaworzynára megyünk, érdemesebb a Krynica-Zdrój nevű térképet megvenni az Oficyna Wydawnicza Rewasz kiadásában, ennek egyik térképlapja 1:25 ezres méretarányban ábrázolja a hegyet.

Személyes rész: a Jaworzyna csúcsára 2008. február 16-án kirándultunk először a gyerekekkel, álljon itt most 2 fotó erről a napról.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!