Monument Valley, Arizona

Emlékszel arra a jelenetre, amikor Forrest Gump végigfut az országon, és miután sok követőt szerzett, úgy dönt, ideje megállni? Nos, az az abszolút gyönyörű táj a háttérben a Monument Valley. De ezen kívül is sokan beépítették filmjeikbe ezt az egyedülálló tájat, így például a Volt egyszer egy Vadnyugatban is az egyik fő helyszín ez, előtte pedig sok-sok westernfilmben is szerepelt, nem véletlenül nagyjából ez a táj jut eszébe az embereknek, ha a Vadnyugatot akarják elképzelni. És akkor még a cigarettareklám Marlboro man-ről nem is beszéltünk.

Ha tehát a Monument Valley ismerősnek tűnik számodra, akkor az nem véletlen. Rengeteg számítógépes játékban és mozifilmben szerepelt a táj, leginkább talán eleinte a John Ford (1894-1973) négyszeres Oscar-díjas amerikai filmrendező által rendezett westernekben, ezek befolyásolták az emberek elképzelését az amerikai nyugatról.

Kétségkívül John Ford filmjei tették fel a térképre az addig ismeretlen, távoli vidéket, Arizona és Utah államok határán. Ford, aki generációja legelismertebb és egyik legnagyobb hatású rendezője volt, vitathatatlanul ezt a helyet szerette a legjobban, pályafutása során tízszer forgatott ott; a Monument Valley egyik népszerű kilátója később a „John Ford’s Point” nevet kapta. Arról a pontról nyílik a legkiválóbb kilátás a völgyre természetesen, ahová John Ford a kameráit helyezte, amikor a Hatosfogat és Az üldözők című filmjeit forgatta. És valóban, amikor a szemünk elé tárulnak a Mitten Butte és a Merrick Butte homokkő tömbjei, önkéntelenül is száguldó postakocsit és lövöldöző cowboyokat, illetve indiánokat képzelünk magunk elé.

De rajta kívül később is sokan belekomponálták filmjeikbe ezt az egyedülálló tájat, így például a Volt egyszer egy Vadnyugat (C’era una volta il West / Once Upon a Time in the West) című spagettiwesternbe is. Az 1968-ban bemutatott színes olasz–spanyol–amerikai filmet Sergio Leone rendezte, és az egyetemes filmtörténet egyik legjelentősebb alkotásának tartják sokan. A filmet 1968 április-július között forgatták, egyrészt a spanyolországi Almeria környékén, másrészt pedig itt, a Monument Valley-ben. Leone a forgatás előtt Tonino Delli Colli operatőrrel alaposan bejárta a helyszíneket.

Amellett, hogy népszerű filmforgatási helyszín, a Monument Valley-t a zeneipar is elég sokat használta az évek során, például az Eagles 1985-ös UK Best Of Albumjának borítóján is a sziklák díszelegtek.

De mostanság mégis talán a legismertebb megjelenése a Monument Valley-nek a Forrest Gump című filmben volt. Sokan emlékezünk arra a jelenetre, amikor Forrest Gump végigfut az országon, és miután sok követőt szerzett, úgy dönt, ideje megállni. Nos, az az abszolút gyönyörű táj a háttérben a Monument Valley. És igen, ez a jelenet a Forrest Gump-ból akkora figyelmet keltett a Monument Valley szépségei iránt, hogy a kilátó helye (Forrest Gump Point) felkerült a Google térképére is (egyébként ez a pont Utah államban van).

Persze ezek után felmerül a kérdés, hogy a filmek tették legendássá a Monument Valley-t, vagy az eleve szép természeti háttér tette legendássá a filmeket? Tyúk-tojás probléma, mindegy is, a filmek után azonban most nézzük magát a tényleges természetet, a geológiát és az élővilágot.

A Monument Valley Utah és Arizona államok határán, a Colorado-fennsík közel 2000 méter magas platóján alakult ki. A völgyfenék tengerszint feletti magassága 1500-1800 m között mozog; ebből az egységes térszínből 300-400 m magas homokkőtornyok, szépséges sziklák törnek a magasba. A helyi indián, azaz navahó nyelven egyébként a Monument Valley neve Tsé Biiʼ Ndzisgaii, ami azt jelenti: „a sziklák völgye”.

Évmilliókkal ezelőtt a terület még egy magasságban volt az „emlékműveknek” nevezett tornyok tetejével. Amikor a geológiai folyamatok következtében a térség kiemelkedett, a folyók lepusztították és elszállították a puhább, kevésbé ellenálló kőzeteket. A keményebb rétegekből álló hatalmas vörös és sárgásbarna tornyok között ma is ott hevernek azok a kimosott, kipreparált tömbök, amelyeket a víz nem tudott elszállítani.

A tömbök egyértelműen rétegzettek, három fő réteggel. A legalsó réteg a perm időszaki Organ Rock Shale, a középső a szintén permi de Chelly Homokkő, a felső réteg pedig a Shinarump Konglomerátum által fedett Moenkopi Formáció (Blakey 1987). A völgyben található kőzetek zömében üledékesek, koruk a permtől a jura közepéig terjed.

A völgy élénkvörös színe egyébként a mállott aleurolitban feltárt vas-oxidtól származik. A völgy sötétebb, kékesszürke kőzetei a mangán-oxidtól kapják színüket.

Az egyes sziklatornyokat vagy a navahó indiánok nevezték el, vagy az első telepesek képzelete alapján. A Mitchell & Merrick Butte a nevét arról a két felfedezőről kapta, akik ezüstöt fedeztek fel a parkban. A Three Sisters („Három nővér”) egy katolikus apácára hasonlít, aki két tanítványával szemben áll. A Yei’bi’chei nevűt a navahó szellemi istenről nevezték el, és egy Hoganból kilépő táncosra hasonlít. De van itt kesztyű, indián, medve és nyúl és király a trónján is.

Juhász Árpád jeles magyar tévés-geológus természetesen erről a helyről is ír A természet csodái között – Sátorral az Egyesült Államokban című könyvében:

„A Monument Valley kopár világa nem túl gazdag élőhely. A homokdűnék között a nyulakon kívül alig élnek nagyobb állatok. A barátságtalan vidéket – mint minden ilyen forró, sivár tájat – elsősorban a hüllők kedvelik. Sűrűn tűnnek fel a hullámfodros homokban a préricsörgőkígyó nyomai, de él itt galléros gyík és tüskés békagyík is. Ez utóbbit sajnos nem tudtuk lencsevégre kapni, pedig igen érdekes fotótéma lett volna. A békagyík ugyanis a földtörténet ókorában, úgy 250-300 millió évvel ezelőtt élt őshüllők kicsinyített mása, bár származástanilag semmi közük nincs egymáshoz. Valószínűleg a közel azonos élethely tette külsejüket az évszázmilliók ellenére is hasonlóvá. A békagyíkokat szarvasbékáknak is hívják, mert nyakukon 6-10 szarvszerű tövis van. Alakjuk hasonlít a varangyosbékáéra. Legfontosabb eledelük a hangya. Ha veszélyt észlelnek, gyorsan beássák magukat a sivatag laza, vörös homokjába.

A csörgőkígyóveszélyre táblák figyelmeztetnek. E veszedelmes állat mérge elsősorban a vérre hat. Szétrombolja a véredények falait, így a vér megalvad, és megszűnik a vérkeringés. A méreg egy másik hatóanyaga szinte minden szövetet megtámad. Éppen ezért maradandó károsodásokat tud okozni még akkor is, ha az ellenszérum azonnali beadásával az életet sikerül is megmenteni.

A Monument Valleyben korábban a sziklafalakba építkező pueblo indiánok laktak. A tornyok oldalában olyan településeket fedeztek fel, ahol több mint kétszáz szobából állt egy-egy fecskefészekszerűen egymáshoz tapasztott házegyütes. Egyes helyekről sziklafestmények is előkerültek.

A festői szépségű völgyet az 1860-as években vették birtokukba a navahók. A sziklatornyok között autózva többször is találkoztunk fiatal lovas indiánokkal. Fényképet sajnos nem sikerült készíteni róluk, mert amikor meglátták a fotómasinát, elfordították a fejüket, majd nevetve elvágtattak”.

És végül szóljunk arról, hogy a Monument Valley Scenic Drive egyenesen a Monument Valley legendás tornyainak, tornyainak és mesáinak szívén keresztül vezet. Érkezéskor be kell fizetni a Monument Valley Tribal Park belépődíjat (20 USD/jármű maximum 4 utassal). Ezt követően érdemes betérni a Látogatóközpontba, hogy prospektusokat és térképeket kapjunk a helyszínről. A 27 kilométeres Monument Valley Scenic Drive nem aszfaltozott, és nem ajánlott minden típusú járműhöz.

A Látogatóközpont április 1-től szeptember 30-ig naponta 7-18 óráig, október 1-től március 30-ig naponta 8-16 óráig tart nyitva. Hálaadás napján (november 4. csütörtök) és karácsonykor zárva tart.

Barna Béla

A Monument Valley-től 198 kilométerre, 2 órányi autózásra van a Horseshoe Bend (Patkó-kanyar) ugyancsak Arizona államban.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!